2017. július 24., 12:54

Gazdasági szakértők szerint Sulík reformja tönkretenné Szlovákiát

POZSONY. Richard Sulík, az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás elnöke nem rejti véka alá, hogy szívesen vezetné a miniszterelnöki székből az országot. Zászlóshajója, a szlovák gazdasági reformtervezet azonban léket kapott. Szakemberek szerint Sulíkék gazdasági reformja évi egymilliárd eurós hiányt generálna a költségvetésben.
201707231246520.FICSUL_1-2.jpg

„A járulékbónusz több mint 2 milliárd eurót áramoltat az adófizető polgárok pénztárcájába" – hangoztatja büszkén a liberális ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) zászlóshajója kapcsán a párt járulékbónusz-szakértője, Peter Cmorej.

Richard Sulík, a párt elnöke a Gazdasági és Társadalmi Elemzések Intézetének (INESS) közgazdászait kérte meg arra, hogy vessenek egy pillantást pártjha reformtervezetére. A szakemberek hozzá is láttak a számolgatáshoz, ám az a pártelnök számára nem várt, kellemetlen eredménnyel zárult. Az INESS közgazdászai szerint ugyanis a reform végrehajtásával egymilliárd eurós hiány keletkezne az állami költségvetésben.

A Sulík vezette SaS reformja ambiciózus célokat fogalmaz meg. Cmorej közlése szerint 384 ezer, a legalacsonyabb bérezésben részesülő alkalmazott jövedelme átlagosan 12 százalékkal emelkedne, de a középosztály, illetve a minimális adó-és járulékelvezetés mellett tevékeny egyéni vállalkozók jövedelme is 10 százalékkal gyarapodna.

„Az anyaságit 3 évig folyósítjuk majd, miáltal a fiatal családoknak évente 1,6 szorosát fizetjük ki majd annak, amit ma az állam a kismamáknak folyósít" – teszi hozzá a párt gazdasági reformjának szentelt blogján Cmorej.

De ugyan miből?

Az ígéret szép szó, de mit szól hozzá a gyakorlat; azaz honnan kerít majd minderre anyagiakat az állam? Miután a közgazdászok elvégezték számításaikat, kiderítették, hogy a merész reformok nyomán évi egymilliárd eurós lyuk tátongna az állami költségvetésben. Ennek több mint háromnegyede (773 millió euró) az egészségügyre jelenleg fordított összeg hiányából fakadna.

„A járulékbónusz-rendszer úgy lett kialakítva, hogy minden lakos számára biztosítsa az alapjövedelmet (a járulékbónuszt). Egészét tekintve azonban az egészségügy meglévő kiadásait, a nyugdíjrendszerrel összefüggő kötelezettségek teljesítését, valamint bizonyos adók (pl. forrásadó) az említett módosításból következő hatékony csökkentését is fedeznie kell" – olvasható a közgazdászok elemzésében.

Alkalmazottak és egyéni vállalkozók

A járulékbónusznak ugyanakkor nem kell feltétlenül rossz hatással lennie az alkalmazottakra és az egyéni vállalkozók zömére nézve. Amint azt elemzésük záró szakaszában az INESS szakemberei megjegyzik, az alkalmazottaknak és egyéni vállalkozóknak beígért 2 milliárd euró még akár reális is lehet.

„Másrészt viszont a járulékbónusz-rendszer több mint 2 milliárd euróval emeli meg az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók java részének konszolidálatlan nettó jövedelmét, ezért a járulékbónusz parametrikus módosítása révén költségvetési szempontból semleges bevezetése elérhető" – fogalmaznak a szakemberek.

Megosztás