Gašpar: nem a muzulmánoktól kell tartania Szlovákiának
„Hivatalosan elsőfokú biztonsági készültség van érvényben az országban, ami alacsony szintet jelent“ – jegyezte meg Tibor Gašpar. Az esetleges terrorcselekményeket előrejelző információkat azonban a nap 24 órájában vizsgálják felül. „Preventív módon kell viselkedni, s ennek megfelelően el kell fogadni bizonyos óvintézkedéseket, amelyek elhárítják a fenyegetéseket. Az elsődleges szempont, hogy rendelkezzünk a ránk leselkedő fenyegetésekről szóló információkkal, miáltal elejét vehetjük azok bekövetkeztének” – magyarázta az országos rendőrfőkapitány.
Szlovákiában nagyjából 5000 muszlim él tartósan, ám Tibor Gašpar elmondása szerint ebben a közösségben nem jegyeztek fel viselkedésbeli változásokra utaló jegyeket. „Ezek az emberek huzamos ideje itt élnek, s gyakran olyan személyekről van szó, akik még Csehszlovákia fennállásának idején szerezték meg diplomájukat, családot alapítottak az országban, és semmiképpen sem nevezném őket olyan csoportnak, amely elsődleges veszélyt jelentene“ – értékelte a hazai muzulmán közösségben uralkodó állapotokat, egyben kiemelve, hogy a rendőrség figyelme – nemzetiségi, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül – azon személyekre irányul, akik biztonsági kockázatot jelentenek.
A radikalizálódás kapcsán kifejtette, olyan folyamatról van szó, amely nem egy adott napon kezdődik és ér véget. A rendőrségek már volt alkalma olyan esetekkel foglalkoznia, amikor egy adott személy végül kitoloncolásra került, miután megváltozott a viselkedése. „Ez bizonyosan érint egyes személyeket, ezért résen kell lennünk, hogy a bajt megelőzzük“ – mondta Gašpar.
Másrészt tény, hogy az európai uniós szabad mozgás révén olyasvalaki próbálhat meg belépni Szlovákia területére, aki már ma is veszélyforrás, például Franciaországban vagy éppen Németországban. Éppen ezért a rendőrfőkapitány szerint a dolgokat ebből a szempontból is szemügyre kell venni, ki kell értékelni az értesüléseket és ellenőrzés alatt kell tartani mindazon személyeket, akik nem rendelkeznek az ittlétre feljogosító tartózkodási engedéllyel.
„Erre lett kialakítva a Nemzeti Biztonsági Elemző Központ (NBAC), amelyen belül fontos állami egységek összpontosulnak, amelyek a felhalmozott információkat közösen kiértékelik, és mérlegelik, hogy szükség van-e a fenyegetettség magasabb fokú szintjének kihirdetésére“ – pontosított Gašpar, egyben felhívva a figyelmet arra, hogy az internet világa nyújtja a radikalizálódásra az egyik legkiterjedtebb platformot.
Az interneten ugyanis különféle oldalak tömkelege található meg, amelyek a szélsőségesség folyamatát előidéző anyagokkal látják el a világhálón jártas, erre fogékony személyeket. „A rendőrség hatáskörén belül igyekszünk figyelemmel kísérni és kiértékelni ezt a webes környezetet, illetve szükség esetén megtenni a szükséges óvintézkedéseket“ – mondta el az országos rendőrfőkapitány.
