Frešo: A jobboldali pártok megfeledkeztek a hazafiságról
A pártelnök nehezményezi, hogy a jobboldali pártok nem emlékeznek meg a komoly történelmi eseményekről, kerülik a hazafias témákat, átengedve ezt a területet a szocialistáknak. Dzurinda utóda ezen a gyakorlaton változtatni akar. „Ez nem ismétlődhet meg. Az SDKÚ-DS példát fog mutatni ezen a téren” – mondta Frešo a SITA hírügynökségnek, miután virágcsokrot helyezett el a Csernova (Èernová) községben 1907-ben történt sortűz emlékművénél.
Szavai szerint az SDKÚ-DS rendszeresen megemlékezik majd a jelentős szlovák történelmi eseményekről. „A politikusok fontos feladata, főleg a fiatal generációk érdekében, hogy megőrizzék a szlovákok nemzeti jogaiért harcoló elődök emlékét, mivel ezek a jogok nem voltak mindig maguktól értetődőek” – nyilatkozta.
A csernovai sortűz 1907. október 27-én dördült el. A hívők azt követelték, hogy templomukat a falujuk szülöttje, Hlinka szentelje fel, de a szepesi megyéspüspök ezt megtiltotta és az emberek közé lövetett. Az összetűzésnek 15 halottja, 12 súlyos és 60 könnyű sérültje volt.
A csernovai sortüzet a szlovák politika és a történészek egy része a magyar elnyomás következményének tart, holott tudni lehet, hogy bár a vezényszó magyarul hangzott el, a csendőrök többsége helyi, liptói szlovák volt.
2007-ben, a századik évforduló kapcsán a csernovai sortűz miatt parázs vita zajlott le a szlovák parlamentben az MKP és a törvényhozás radikális, nemzeti érzelmű képviselői között. A honatyák a sortüzet megelőző eseményekről és a véres incidens hátteréről vitáztak. Később, az ünnepi megemlékezésen, a sortűz emlékművénél Robert Fico akkori miniszterelnök "az elnyomott nemzet áldozatainak, szlovákként elesett hősöknek" nevezte az egykori csendőrsortűz áldozatait.
Az ünnepségen a jelenlevők jobb kezük felemelésével egy memorandumot is elfogadtak. "Aki békét akar, tartsa be a békeszerződéseket. Aki barátságot akar, viselkedjen barátságosan" - állt a szövegben, amit a Szlovák Köztársaság polgárai nevében" bocsátottak ki. A nyilatkozat egyúttal "bűneik megbánására, sajnálkozásra, bocsánatkérésre és kártérítésre" szólította fel a magyarokat és kinyilvánította, hogy ha ez megtörténik, a szlovák nép kész "a múlt lezárására és az új, békés baráti kapcsolatok megnyitására".
