Forró ősz várható a politikai színtéren
„A 2012-es parlamenti választások során beigazolódott, a jobboldali parlamenti pártok és képviselőik elveszítették a lakosság bizalmát. A legyőzött kis jobboldali pártok a várható önvizsgálat helyett természetes oszlásnak indultak, a katasztrofális vereségből nem voltak képesek levonni a tanulságot. Egy olyan eddig nem tapasztalt jelenség alakult ki, melyre 1989 novembere óta talán egyetlen választások alkalmával sem volt példa. A szétforgácsolódás csupán napjainkra enyhül kissé, mikor a parlamenti képviselőket és az ellenzéki pártokat már a megsemmisülés fenyegeti“ – magyarázza Milan Horský politológus. Míg a politikai paletta bal oldalán szilárdan áll a kisebb baloldali pártokat korábban magába szippantó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a jobboldal a Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) szétesése óta saját problémáiban fuldokol. Az eredmény: újabb és újabb szerveződések létrejötte
Milyen következményekkel bír ez az elkövetkező parlamenti választásokra, illetve egy új kormányra vagy a politikai stabilitásra nézve? A szakértők szerint egy koalíciós kormány létrejötte látszik a legvalószínűbbnek, melyben az egyik partner a Smer-SD lesz. Ebben Michal Horský politológus és Pavel Haulík szociológus egyaránt egyetértett. „Az egyik lehetőség, hogy a Smer megismétli választási győzelmét és egyszínű kormányt alakít. A másik, hogy koalícióra lép egy másik parlamentbe bejutó párttal, leginkább valószínű, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS). A harmadik, hogy ismét koalícióra lép az összes ellenzéki párt, vagyis az, Iveta Radièová-féle koalíció“ – vélekedik Horský. Nézete szerint a legkevésbé valószínű egy kisebbségi kormányzat, illetőleg az előre hozott választások. Horskýval ellentétben Haulík úgy látja, a Smer-SD számára nem a „nemzetiek“ lesznek az első számú választott. „Az SNS csupán második a sorban, abban az esetben kerül rájuk sor, ha a Smer nem tudna megegyezni a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH), a Most-Híddal vagy más hasonló típusú párttal“ – jegyezte meg a szociológus.
Az ellenzék számára minden valószínűség szerint kevés volt a három év, hogy a 2012-es vereségből magához térjen, amikor a kormányzást a baloldali Smer-SD ragadta magához. „ A pártok hihetetlen személyes és pártpolitikai szövetségeket képesek létrehozni. Egy tipikus ilyen szövetségnek nevezhető a KDH plusz, melyben a párt paradox módon egy Alojz Hlina típusú személyt ölel magához. Lipšiè pártja, az Új Többség (Nova) három férfihez és egy hölgyhöz köthető, egyfajta Dr.Jekyll és Mr.Hyde típusú társulásnak is nevezhető. Valamennyi ilyen kísérlet legitim, viszont csak a választások után derül ki, hogy mennyire járnak sikerrel“ – nyilatkozta Horský. A politológus lehetőségként a három legmagasabb preferenciával rendelkező párt, a Most-Híd, a KDH és Háló (Sie) koalícióját is felvetette. Többségi kormány alakításához viszont nem elegendő a támogatottságuk.
S hogy áll a pártok népszerűsége alig hét hónappal a választások előtt? A Smer-SD népszerűsége a nyári szünet előtt 35 százalék körül mozgott. A Háló 11 százalékot, a KDH és a Most-Híd 8 százalék körüli eredményt mondhat magáénak. Az SNS tartja az öt százalék körüli nívót. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) és a NOVA frissen bejelentett koalíciója jelenleg az eredményekre vár. Haulík szerint viszont lehetnek még jelentős elmozdulások. A lakosság egy jelentős csoportja az utolsó pillanatig mérlegel, kire adja voksát.
„A Smer várható eredményei széles intervallumokban mozoghatnak – lehet jó, mint amilyenek a jelenlegi preferenciák, de lehet jóval rosszabb is. A politikai paletta másik pólusán is hasonló a helyzet. A lakossági szavazatokért ott több politikai szerveződés száll versenybe, lényegesen több” – jegyezte meg a szociológus. Rámutatott a tényre, hogy a múltban a tétovázó szavazókból a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió húzott hasznot, de az idei választásokon ez biztos nem ismétlődik meg. Véleménye szerint a kérdés az: a legtöbb preferencia szavazattal rendelkező jobboldali szerveződésé lesz-e ez a haszon, s ha igen, melyiké?
Horský az októberi, novemberi hónapokat kulcsfontosságúnak tartja. Véleménye szerint akkor alakulnak meg a már jelzett koalíciók, s világos lesz az is, melyik párt indul önállóan a választásokon. Több kisebb, a parlamentbe való bejutásra minimális eséllyel rendelkező párt viszont nehéz helyzetbe kerül. Ilyen például az SDKÚ-DS, a SKOK vagy az Esély (Šanca). Preferenciáik mélyen az öt százalék alatt mozognak. Õsszel kiderül, felveszi-e őket valamelyik párt a jelöltlistájára, vagy megbuknak, még mielőtt a parlamenti választások lezajlanának.
A parlamenti választásokra 2016 februárjának végén vagy március első szombatján kerül sor. A kampány a téli hónapokba zajlik majd. Haulík szerint ebből a szempontból a december a legalkalmatlanabb hónap, lévén, hogy a politikai év csak január 7-én veszi kezdetét. „A karácsony mindenekelőtt a családé, az emberek nem engedik, hogy a politika beszivárogjon az otthonukba. Három királyokig az egész december agyonvert idő” – vélekedik a szociológus, éppen ezért a választások időpontját sem tartja a legalkalmasabbnak. Legfeljebb változtatnak rajta, talán egy újabb előre hozott választás formájában, mint ahogy 2012-ben történt. A korábbi választások túlnyomó többsége júniusra volt kiírva.
