Fókuszban a vasúti kétnyelvűség - Nincs akarat a rendezésre?

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke hétfőn arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az utóbbi hetekben a párt 38 polgármestere fordult írásbeli kérvénnyel a vasúthoz. Az elsők közülük már meg is kapták az azonos tartalmú választ. A vállalat hatáskörök hiányára hivatkozva elutasítja a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó kérést.

"Alibi kibeszélés folyik az állami hivatalok részéről, mivel a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi a táblák kihelyezését" - szögezte le Berényi. Hozzátette: az újabb elutasítás dacára az MKP részéről tovább kívánják folytatni a küzdelmet, és következő lépésként több, vasúti megállóval vagy állomással rendelkező felvidéki településen önerőből helyezik ki a hiányzó magyar feliratú helységnévtáblákat az illetékes  polgármesterekkel közösen.

Az MKP elnöke ugyanakkor azt is tudni szeretné, mit tett a kesebbségügyi kormánybiztos az ügy kielégítő rendezése érdekében. Berényi emlékeztetett: A. Nagy László tavaly októberre, legkésőbb novemberre ígérte a megoldást.  A pártelnök hozzáfűzte: joggal várható el, hogy a kormánybiztos elmondja, jelenleg hol tart az ügy megoldásában. "A vasút legújabb levele ugyanis kézzelfogható bizonyíték arra, hogy nincs meg az a politikai és szakmai akarat, amelyről a kormánybiztos korábban azt mondta, hogy létezik" - fűzte hozzá.

A kormánybiztos az MTI-nek elismerte: a közlekedési tárcával ez ügyben folytatott tárgyalások novemberben eredmény nélkül zárultak. A hivatal munkatársai ezt követően kidolgoztak egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításával érnék el a jogharmonizációt. A javaslat szakmai és jogi áttekintése már befejeződött, az azonban még kérdéses, hogy ki és mikor terjeszti a kormány elé - mondta a kormánybiztos.

A. Nagy László az újabb kérvényekkel összefüggésben úgy fogalmazott: fontosak a hasonló kezdeményezések, mivel megmutatják a kormányzatnak, hogy van társadalmi igény a kétnyelvűsítésre.

"Az év második felében módosítani fogjuk a vasutat szabályozó törvényt, ami ezt a problémát is megoldja majd. Nem zárkózunk el a párbeszéd elől, mivel azt szeretnénk, hogy a módosítás minden nemzeti kisebbség megelégedése készüljön el" - mondja az MTI-nek Martin Kóòa, a közlekedési minisztérium szóvivője.

A vasúti feliratok kétnyelvűsítése érdekében több mint egy éve kampányolnak különböző magyar szervezetek, köztük civilek, néhány önkormányzat és a felvidéki magyarok politikai érdekképviselete is. Az ügy rendezését irányuló kéréseket részint az igény hiányára, részint pedig egy törvényi ellentmondásra hivatkozva utasították el a hivatalos szervek.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései feltüntethetők a kisebbség nyelvén, de a vasúti törvény nem ad lehetőséget a vasútállomások idegen nyelvű megjelölésére.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ

Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke a sajtóértekezleten arra mutatott rá, hogy a Dél-Szlovákiában tömegesen szűnnek meg a munkahelyek, s ezzel párhuzamosan leépül a személyszállítás, ami nélkül ördögi kör alakul ki. Az illetékes tárca arra hivatkozik, hogy több szárnyvonalat és fővonalakat a vasúton azért szüntetett meg, mert kevéssé voltak kihasználva. Ám ott, ahol rossz a közlekedés, nem telepednek meg munkáltatók, tehát a dél-szlovákiai régió lemaradása növekszik - hangoztatta a szakpolitikus.

Farkas szerint a Pozsony-Komárom közti 131-es számú vasúti pálya, ahol jelenleg magánszállító bonyolítja le a személyforgalmat tanúsítja: ez olyan lehetőség, ami működik, s alátámasztja, hogy a személyforgalmat érdemes kiszervezni, magánvállalatokra bízni, például lehetséges a regionális önkormányzatok bevonásával.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ