Fige¾: az emberi jogok stratégiája ellentétes a referendummal
POZSONY. Ján Fige¾, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke úgy véli, hogy a tervezett Emberi jogok védelmének és támogatásának országos stratégiája ellentétes a család védelméről szóló népszavazás szándékával és lényegével, amellyel kapcsolatban ugyanakkor a kormányzó Smer saját választópolgárainak a részvételt javasolja.
Figeľ a SITA hírügynökségnek elmondta: a stratégia nincs összhangban a szlovák alkotmányos rend egyes rendelkezéseivel és az univerzális emberi jogokkal, ahogy azt az alapvető emberi és szabadságjogokról szóló charta szavatolja. A stratégiáról szerdán tanácskozott volna a kormány, de azt levette az ülés napirendjéről.
Figeľ úgy látja, hogy a stratégia a különböző embercsoportoknak nem egyforma figyelmet szentel. "Az anyag mellékleteiben a legnagyobb figyelem – 105 oldalnyi terjedelemben – az LGBTI-csoportba tartozó személyeknek jut. Az idős emberek támogatásával és védelmével 14, a rasszizmus és a xenofóbia megelőzésével 12, a szegények jogaival 10, a testi fogyatékossággal élő személyek jogaival pedig 9 oldalon foglalkozik. A családnak viszont ez a stratégia egyetlen oldalt sem szentel" – hívta fel a figyelmet Figeľ.
Sok civil szervezet és egyházi képviselő sem értett egyet a stratégia jelenlegi megfogalmazásaival. Decemberben „Élőlánc az embertelen jogok ellen“ címmel tüntetést tartottak a kormányhivatal előtt. Ján Figeľ azt gondolja, hogy ebben a helyzetben a legértelmesebb lépésnek a stratégiajavaslat végérvényes visszavonása és az emberjogi ügyeknek – az idevonatkozó törvény megváltoztatásával – a külügyminisztériumból az igazságügyi tárcához történő teljeskörű áthelyezése tűnne. Ez utóbbiről egyébként már elvi döntés született, vagyis, hogy az igazságügyi minisztérium hatáskörébe kerülnek át a jelenleg még a külügyminisztériumhoz tartozó emberi jogi kérdések, miután a politikai tárgyalások alkalmával megegyezés született ebben a témakörben.
"Az emberi jogok védelme intézményesen, lényegileg és szakmailag is sokkal inkább az igazságügy, mint a külügy asztalára tartozik. A polgároktól kapott erős mandátum és a kormányfelelősség esetében a KDH szorgalmazza majd a hatásköri törvény megváltoztatását és a stratégia aztkövető átdolgozását" – tette hozzá a KDH elnöke.
A minisztériumok jelenlegi szerveződését a kormány 2012-ben azzal módosította, hogy az emberi jogokkal és nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormányfő-helyettes posztját, amelyet a Radièová-kormányban Rudolf Chmel töltött be, a nagy beruházásokkal foglalkozó kormányfő-helyettesi tisztséggel helyettesítette. Robert Fico az új feladatkör ellátásával Ľubomír Vážnyt bízta meg. Az emberjogi ügyek pedig átkerültek Miroslav Lajèák külügyminiszterhez.
Az említett stratégiát tehát szerdai ülésén nem vitatta meg a kormány. Az anyagot előterjesztő Miroslav Lajèák külügyminiszter ezt a folyamatot azzal magyarázta, hogy az emberjogi témakör az ő tárcájától átkerül a Tomáš Borec miniszter által irányított igazságügyi minisztériumhoz.
A hatásköri törvény módosításának előkészítése már folyamatban van, a változások érdekében szükséges lesz a stratégiához kapcsolódó rendelkezés módosítása is. Lajèák elutasította ennek a lépésnek a közelgő családról szóló népszavazással történő összekapcsolását.
Figeľ úgy látja, hogy a stratégia a különböző embercsoportoknak nem egyforma figyelmet szentel. "Az anyag mellékleteiben a legnagyobb figyelem – 105 oldalnyi terjedelemben – az LGBTI-csoportba tartozó személyeknek jut. Az idős emberek támogatásával és védelmével 14, a rasszizmus és a xenofóbia megelőzésével 12, a szegények jogaival 10, a testi fogyatékossággal élő személyek jogaival pedig 9 oldalon foglalkozik. A családnak viszont ez a stratégia egyetlen oldalt sem szentel" – hívta fel a figyelmet Figeľ.
Sok civil szervezet és egyházi képviselő sem értett egyet a stratégia jelenlegi megfogalmazásaival. Decemberben „Élőlánc az embertelen jogok ellen“ címmel tüntetést tartottak a kormányhivatal előtt. Ján Figeľ azt gondolja, hogy ebben a helyzetben a legértelmesebb lépésnek a stratégiajavaslat végérvényes visszavonása és az emberjogi ügyeknek – az idevonatkozó törvény megváltoztatásával – a külügyminisztériumból az igazságügyi tárcához történő teljeskörű áthelyezése tűnne. Ez utóbbiről egyébként már elvi döntés született, vagyis, hogy az igazságügyi minisztérium hatáskörébe kerülnek át a jelenleg még a külügyminisztériumhoz tartozó emberi jogi kérdések, miután a politikai tárgyalások alkalmával megegyezés született ebben a témakörben.
"Az emberi jogok védelme intézményesen, lényegileg és szakmailag is sokkal inkább az igazságügy, mint a külügy asztalára tartozik. A polgároktól kapott erős mandátum és a kormányfelelősség esetében a KDH szorgalmazza majd a hatásköri törvény megváltoztatását és a stratégia aztkövető átdolgozását" – tette hozzá a KDH elnöke.
A minisztériumok jelenlegi szerveződését a kormány 2012-ben azzal módosította, hogy az emberi jogokkal és nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormányfő-helyettes posztját, amelyet a Radièová-kormányban Rudolf Chmel töltött be, a nagy beruházásokkal foglalkozó kormányfő-helyettesi tisztséggel helyettesítette. Robert Fico az új feladatkör ellátásával Ľubomír Vážnyt bízta meg. Az emberjogi ügyek pedig átkerültek Miroslav Lajèák külügyminiszterhez.
Az említett stratégiát tehát szerdai ülésén nem vitatta meg a kormány. Az anyagot előterjesztő Miroslav Lajèák külügyminiszter ezt a folyamatot azzal magyarázta, hogy az emberjogi témakör az ő tárcájától átkerül a Tomáš Borec miniszter által irányított igazságügyi minisztériumhoz.
A hatásköri törvény módosításának előkészítése már folyamatban van, a változások érdekében szükséges lesz a stratégiához kapcsolódó rendelkezés módosítása is. Lajèák elutasította ennek a lépésnek a közelgő családról szóló népszavazással történő összekapcsolását.
Forrás
Webnoviny.sk
