Fico: végső megoldásként tekintünk a munkaerő-behozatalra
Robert Fico miniszterelnök kifejtette: nem fog beavatkozni a felsőoktatási intézmények akadémiai szabadságába, ami a különféle szakirányok kínálatát illeti, ugyanakkor arról is említést tett, hogy miként hangsúlyozta a középiskolásoknak, hogy felejtsék el az olyan szakokat, mint a politológiai vagy a nemzetközi kapcsolatok, mert Szlovákiában lehetetlen velük érvényesülni. „Én Szlovákiában csupán 4 politológust ismerek, akik közül az egyik orosz" – jegyezte meg Fico, rámutatva, hogy mindeközben az egyetemek ezrével ontják a politológusokat.
Elmondása szerint a középiskolákkal ilyen szempontból már más a helyzet, ott több a befolyásuk az önkormányzatokon keresztül, amelyeket tüzetesen arra kérnek, hogy igazodjanak a piac diktálta feltételekhez és követelményekhez. Szerinte a kérdéssel a kormány szociális partnereinek is foglalkoznia kellene, hogy esetlegesen egy olyan modellt valósítsanak meg, amely még inkább arra ösztönözné a megyei önkormányzatokat, hogy műszaki szakirány nélkül egyáltalán ne nyissanak gimnáziumot, vagy szakközépiskolát az országban.
A munkanélküliséget gerjesztik a végrehajtók is
A rövidtávú megoldások között említette a végrehajtások alól való felmentés lehetőségét. „Becsléseink szerint a nyilvántartott munkanélküliek sorában mintegy 40 és 60 ezer közöttire tehető azon, gyakorta talán még szakképesítéssel is rendelkező személyek száma, akik nem kívánnak munkába állni, mert a végrehajtó abban a pillanatban rátenné kezét a bérükre" – mondta Fico.
Szerinte a munkáltatók feltételeire is rugalmasabban kellene reagálni, ha szakmai átképzésről van szó, anyagi segítséget, vagy átképzői központokat biztosítva nekik. A kormányfő szerint további fontos, figyelmet igénylő terület a munkaerő mobilitás. „Erről majd a Szolidaritási és Fejlesztési Tanácsban is szó esik" – mondta Fico, aki szerint meg kell vitatni, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az emberek a lakhelyüktől távolabb eső településekre is hajlandóak legyenek elmenni a munka után.
Munkavállalási ösztönzők kellenek
A lehetséges ösztönzők között további utazási kedvezményeket, a költőzés esetén a családoknak nyújtandó magasabb támogatásokat, vagy a munka után 50-60 kilométernél is messzebb utazóknak nyújtandó jelentősebb támogatásokat említette. Egyben elismerte, hogy az államnak vélhetően jelentősebb anyagi motivációt kell nyújtania a cégeknek, nagyvállalatoknak, hogy bekapcsolódjanak a duális képzésbe.
Ami a harmadik országbeli olcsó munkaerő behozatalát illeti, Rastislav Machunka, a Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetségének (AZZZ) elnöke szerint csak vészmegoldás. „Csak válságmegoldás, amellyel alapvető problémánk van" – mondta. A gondok között Machunka az eltérő kultúrát, a műszaki fegyelem hiányát, valamint a nyelvi korlátokat említette.
Megoldás a külföldi munkaerő?
Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy jelen pillanatban ki kell használni a helyzetet, amikor is vannak bőven megrendelések, így jelentősebb mennyiségű gyártás szükséges. Egy ilyen akut helyzetben szerinte a duális képzés nem jelent megoldást, lévén ez több év kérdése. Szerinte a megoldást vagy az alkalmazottak szakmai átképzése, vagy a külföldi munkaerő behozatala jelenti.
Egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy a munkáltatók határozottan elutasítják a szociális dömpinget. Szerinte bár ma már mindezt tiltja a törvény, a probléma a törvények betartatásával, illetve azok tiszteletben tartásának ellenőrzésével van.
A szociális dömpinggel kapcsolatban mondott véleményt Emil Machyna, a Vasas Szakszervezet (OZ KOVO) Tanácsának elnöke is, aki szerint a harmadik országbeli munkaerőnek a hazai munkaerővel azonos feltételeket kell biztosítani, mert ellenkező esetben a munkáltató fegyverként használhatja fel őket az elégedetlenkedő hazai munkaerővel szemben.
