Fico: túlsúlyba került az EU iránti tiszteletlenség

„Tegyük fel a kérdést, hogy eleget teszünk-e, megtesszük-e azt, amit kell. Közösen jelentős aktivitások sorát kínálhatnánk fel a közvéleménynek. Kérdéses, hogy az emberek megértenek-e minket, de az említett aktivitások száma hatalmas” – fogalmazott Robert Fico.

A kormányfő az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája elnevezésű rendezvény résztvevőihez azzal a kérdéssel fordult, hogy az uniós vezetők megfelelő válaszokat adnak-e. „Nem csak sablonmegoldásokat kínálunk az európai közvéleménynek? Nem kezd kicsit ellustulni az EU? Nem esett szerelembe saját magával az unió?” – sorolta kérdéseit a miniszterelnök.

Fico szerint mindannyian irigykedve nézünk a kínai befektetőkre, akik bármire mutatnak rá Európában, azt képesek megvásárolni. „Talán rövidesen rájövünk, hogy konkurenciaképesség szempontjából a világon más régiók jobban állnak, mint az EU. Nem veszítjük el tekintélyünket, ha alapvető kérdésekben képtelenek vagyunk közös álláspontra helyezkedni? Nem veszítjük el tekintélyünket azért is, mert nem vagyunk egységesen külpolitikai kérdésekben?” – kérdezte.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió jövője érdekében a tagállamoknak el kell mélyíteniük az egymás iránti tiszteletet. „Az általunk felfogadott dokumentumokból hiányzik az európai szellemiség. Gyakran csak az egyes államok individuális érdekeinek gyűjteményeiről van szó” – mondta Fico, ugyanakkor hangsúlyozva, „az EU-nál nincs jobb élettér”.

A szlovák kormányfő hangsúlyozta, soha nem tartotta feladatának mások kioktatását. „Mindig tiszteletben tartottam az eltérő véleményeket, a hagyományokat. Kérem, ezt a sokszínűséget használjuk fel arra, hogy visszahozzuk az életünkbe az európai szellemiséget. Ha szuverén és autentikus módon állunk a dolgokhoz, s az emberek érteni fognak minket, akkor nem félek az EU jövője miatt” – tette hozzá Robert Fico.

Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája keretében az uniós tagországok 300 küldöttje látogatott Pozsonyba. A résztvevők értékelik Szlovákia uniós elnökségének eredményeit és a tisztség betöltésének parlamenti dimenzióit, valamint a soros uniós elnökséget jelenleg betöltő Málta tevékenységét is. A rendezvényen Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke is részt vesz.

Katainen: az Európai Bizottság ambiciózus Európát akar

Az Európai Bizottság (EB) olyan ambiciózus Európát akar, amely előre tekint, képes a szolidaritásra, illetve választ tud adni a jövendő kihívásokra – mondta el az uniós házelnökök konferenciáján Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke.

„Az európai fejlődés kulcsa Európa polgárainak a kezében van. Érezniük kellene, hogy ők Európa jövőjének a birtokosai” – mondta Katainen. Hozzátette: ennek kapcsán úgy véli, hogy az Európai Unió tevékenysége nem folytatódhat a már befuttatott vágányokon. „Tagállamaink alkotják majd az új európai 27-et. Ezért új irányra, tartalomra és kötelezettségekre van szükségünk” – fejtette ki.

Katainen azt reméli, hogy 2017 végéig valamennyi nemzeti parlament és kormány rendelkezik majd saját véleménnyel az EU jövőjére, s elküldik az általuk fontosnak tartott intézkedések jegyzékét és azon kéréseket, amelyek megvalósítását az EU-tól várják. „Jean-Claude Juncker, az EB elnöke azokat összegyűjti, s levonja a következtetéseket, amelyek meghatározzák majd a jövendő lépéseket” – jelezte.

Az EB alelnöke úgy látja, hogy az Európai Unióból történő kilépésről szóló brit referendum egy új helyzetet teremtett, ezért erősnek kell lennünk és a békét, a jólétet kell propagálnunk. „Az emberek azt kérdezik, hogy a politikusok képesek-e megvédeni őket. Egyesek az EU széteséséért munkálkodnak, mi pedig elfogadjuk ezt a kihívást“ – tette hozzá Katainen.

Tajani: Európa közösen harcol majd a terrorizmus ellen

Európa arra kötelezi magát, hogy közösen harcol majd a terrorizmus ellen – mondta az Europol tevékenységét ellenőrző közös parlamenti ellenőrző csoport megalakítása kapcsán Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az uniós házelnökök pozsonyi csúcstalálkozóján.

„Elkerülhetetlen a terrorizmus elleni harc” – szögezte le Tajani hozzátéve: a tagállamok titkosszolgálatainak jobban együtt kellene működniük, mivel a terrorizmus nem ismer határokat.

Az EP elnöke elégedett azzal, hogy az Europol tevékenységét ellenőrző csoport megalakítása kapcsán megszületett a megállapodás. Hangsúlyozta: Európa ma nehéz időket él át. Példaként említette a brexitet, a biztonsági kockázatokat, a fiatalok tartósan magas munkanélküliségét és a migrációt, ami a polgárokat nyugtalanítja. „A polgárok ránk tekintenek, megoldásokat várnak” – jegyezte meg.

A populizmus kapcsán Tajani elmondta: az emberek ma azt gondolják, hogy az EU nem képes elég gyorsan reagálni. „Éppen ez önti az olajat a populizmus tüzébe” – tette hozzá.

Véleménye szerint a populisták ütköztetik az európai projektet a nemzeti érdekekkel. Tajani hangsúlyozta: az európai együttműködés az elmúlt években megmutatta, hogy képes jobb lehetőségeket biztosítani az emberek számára. „Az EU nagyon sokat ért el a polgárai számára, ám ezek a régi eredmények a jövőre nézve nem elegendőek az európai projekthez” – fogalmazott Tajani, hozzátéve, többet kell tenni.

A populizmusra szerinte „olyan Európával kell válaszolni, amely eredményeket hoz”. Szükségesnek tartja a stabilitás és a bizalom megteremtését az emberek számára. „Azt várják tőlünk, hogy gondoskodunk róluk” – mondta az EP elnöke. Hozzáfűzte: bár különféle nyelveken beszélünk, ám az EU keretében hasonló értékeket vallunk magunkénak. „Identitásunk egész Európában egyforma. Európa és az euró ajándék a polgárok számára" – jelentette ki, hozzátéve: a tagállamoknak össze kell tartaniuk a „holnap jobb Európája érdekében”.

Tajani ismételten hangsúlyozta az együttműködés szükségességét, valamint az EU-nak az emberekhez konkrét lépéseken keresztül történő közelítését. „Legfontosabb az együttműködés, hogy kezelni tudjuk a populizmust és az extrémizmust” – szögezte le. A konkrét lépéseket illetően rámutatott a fiatalok munkanélkülisége csökkentésének fontosságára. „Arra kell összpontosítanunk, hogy az EU versenyképes legyen – hangsúlyozta hozzátéve, egész Európában védeni kell az európai ipart. A migránsokkal kapcsolatos nyomás megoldásának jelentőségéről is beszélt, ennek kapcsán rámutatott az észak-afrikai hot spotok létrehozására.

Danko: Nagy-Britannia idővel megbánja kilépését az EU-ból

Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke meg van győződve arról, hogy Nagy-Britannia idővel megbánja kilépését az Európai Unióból. Hozzátette: reméli, hogy ha ez bekövetkezik, az unió visszafogadja majd a briteket.

Danko az uniós házelnökök pozsonyi csúcstalálkozóján arról is beszélt, a brexit kapcsán nehéz időszak vár az EU-ra, egyúttal hangsúlyozta, a tagországok egységében látja az egyetlen járható utat. A házelnök úgy véli, a tagállamok vezetőinek úgy kell megtartaniuk a politikai hatalmat, hogy ne tegyenek lehetővé „egy következő brexitet”. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy egy tagállamban se tudjanak győzedelmeskedni az ilyen hangok” – hangsúlyozta.

Danko – Tajanihoz hasonlóan – az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy a tagállamok közül egyik sem képes egyedül partnerévé válni az olyan nagyhatalmaknak, mint az Egyesült Államok vagy Kína. „Mindeknek meg kell mutatni, hogy nincs más út, csak az EU. Szlovákiában főként az a kihívás, hogy a polgárok nagyobb szociális biztonságot érezhessenek, legalább úgy, mint a régebbi tagországok állampolgárai” – mondta.

Kövér László: az EU-t egyenrangú tagállamok teremtették meg, ennek így is kell maradnia

"Az erős Európai Uniót az erős és egyenrangú tagállamok teremtették meg, és ennek a jövőben is így kell maradnia" - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az EU-tagállamok parlamenti elnökeinek találkozóján hétfőn Pozsonyban.

Kövér László erről a tanácskozáson elhangzott felszólalásában Magyarország álláspontját ismertetve beszélt, a nemzeti parlamentek szerepével illetve az Európai Unió jövőjével összefüggésben. A tavaly decemberben befejeződött soros szlovák unós elnökség utórendezvényeként megtartott találkozón egyebek mellett olyan témák kerültek terítékre, mint a nemzeti parlamentek, valamint az EU szerepe, illetve a terrorizmus elleni küzdelem és a migráció.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: a jelenlegi uniós intézményi egyensúlyt biztosító Lisszaboni Szerződés nagy kompromisszumok árán született, s ezért sem kellene megbontani ezt az egyensúlyt, ellenkezőleg stabilizálni kellene azt, mivel ezzel az egyensúllyal elfogadhatóbbá lehet tenni az uniós intézmények működését, mely utóbbira a jelenlegi helyzetben nagy szükség van.

"Erre nagy szükség van, mert (...) nemcsak politikailag hibás gyakorlat, hanem jogilag is megkérdőjelezhető, hogy egy kinevezett, technokratákból álló uniós intézmény, az Európai  Bizottság a nemzeti parlamentek kritikus tömegével szembe menve egyszerűen lesöpri az asztalról az Önök képviselőtársai által elfogadott véleményeket" - indokolta állásfoglalását Kövér László, Kiemelte: ezen a gyakorlaton az erős Európa megteremtése érdekében is változtatni kell, mert a demokratikus intézmények, és - ezeken keresztül - az Európai Unió erejét a polgárok bizalma adja.

Az Országgyűlés elnöke a nemzeti parlamentek szerepéről szólva említést tett a visegrádi négyek kormányfőinek márciusi, Varsóban tartott kormányfői szintű találkozójáról is, amelyen a V4-ek miniszterelnökei közös nyilatkozatukban leszögezték: erősíteni kell az EU törvényhozói és politikai folyamatai feletti nemzeti szintű ellenőrzést. Hozzátette: a 27-ek állam- és kormányfői Rómában ugyancsak elkötelezték magukat a polgárok véleményének meghallgatása mellett, ám az EB - az unió lehetséges jövőbeni fejlődési lehetőségeit felvázoló - Fehér Könyvében szereplő lehetőségek mindegyike mégis ellentétben áll azzal az elvvel, hogy az EU erősítéséhez csak a tagállami döntéshozatal erősítése vezethet.

"Miközben zajlik a vita, az EU jövőjéről, azonközben az EB folytatja a lopakodó, lépésről lépésre zajló hatáskörelvonást a tagállamok rovására" - világított rá Kövér László, példaként hozva fel egyebek mellett a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelvek módosítását, ami komoly fenyegetést jelent az új tagállamok polgáraira.

Utalva a migrációval kapcsolatos nézetkülönbségekre, Kövér László leszögezte: azokat a tagállamokat, amelyek védik nemzeti kultúrájukat és biztonságukat, nem kioktatni kellene a szolidaritásról, hanem igyekezetük iránt szolidaritást kellene mutatnia azoknak a tagországoknak, amelyek nemcsak áldozatot hoztak az unió keleti irányú bővítéséért, hanem haszonélvezői is voltak annak.

A délutáni  ülésen a résztvevők a nemzeti parlamentek szerepének a lakossági megismertetéséről, illetve a döntéshozatalnak az emberekhez való közelebb hozásáról cseréltek eszmét. Kövér László délutáni hozzászólalásában az illegális bevándorlás összefüggésében emlegetett populizmus kapcsán azt mondta: az európai politikai elitben nem mindenki tiszteli az embereket, a valóságot és a demokráciát, és olyanak is vannak, akik populizmust emlegetve száműzni akarják a politikát a valóságból. A házelnök az ilyen "valóságtagadás" példájaként az illegális bevándorlást hozta fel, amelynek egyes politikusok általi támogatása kulturális, társadalmi és politikai destabilizációt fog eredményezni Európában.

"A legjobb módszer a politika és a polgárok közelítésére az, ha mi felelős európai politikusok a huszonnegyedik órában visszatérítjük az európai politikát az európai emberek által megélt valóságba, amíg még nem késő" - szögezte le Kövér László.

A házelnökök találkozóján az uniós tagállamok küldöttségei elfogadtak egy határozatot, amely az Europol tevékenységét felügyelő ellenőrző csoport létrehozásáról szól. Utóbbi tagjait az egyes nemzeti parlamentek illetve, az EP delegálja majd, a felügyeleti szerv kétszer évente ül majd össze.

A pozsonyi tanácskozás keretében az Országgyűlés elnöke a V4-ek parlamenti elnökeivel tartott informális találkozón is részt vett.