Fico: nemet mondok a kvótákra, nem vállalom a felelősséget egy esetleges terrortámadásért

Fico megismételte, hogy a kötelező kvótákkal kapcsolatban ellenkezik egymással az Európai Bizottság és a V4-es országok álláspontja. „Nem akarok egyszer úgy felébredni Szlovákiában, hogy 50.000 olyan ember tartózkodik az országban, akikről semmit sem tudunk. Nem akarom vállalni a felelősséget egy esetleges terrortámadásért csak azért, mert valamit alábecsültünk” – jelentett ki Fico. Elmondta, ezekről a kockázatokról beszélni fog a szlovák parlamentben és az EP-ben is.

Fico egyúttal elfogadhatatlannak tartja, hogy az olyan komoly témáról, mint a menekültkérdés, „bizonyos hivatalnokok” döntsenek. A szlovák kormányfő üdvözölné, ha az egyes országok kormányfői tárgyalnának az üggyel kapcsolatban. Ficónak nem tetszik az a mód sem, ahogyan közlik a kvótákkal kapcsolatos terveket. Azt állítja, nem veszik figyelembe az ország szuverenitását, ha valaki kívülről egyszerűen megparancsolja, hány menekültet kell az adott országnak befogadnia.

A kormányfő egyúttal hangsúlyozta, hogy Juncker javaslatát tudomásul veszi, és egyetért Juncker nézetével, hogy az Európai Unió szintjén kell megegyezni. „Szlovákia kész segíteni a külső határok védelmezésében. Készek vagyunk az együttműködésre azokkal az országokkal, ahonnan a menekültválság indult” – tette hozzá.

A javaslatcsomag alapján Szlovákiának 2287 menekültet kellene befogadnia, tájékoztatott az Európa Bizottság szlovákiai kirendeltségének munkatársa, Andrej Králik. Az EB javaslata szerint 195 menekült érkezne Olaszországból, 631 Görögországból és 676 Magyarországról. "Ez 1502 ember, ha ehhez hozzáadjuk a korábbi javaslatból a 782 menekültet, az összesen 2 287 személy befogadását jelenti" - mondta Králik.

Mirolsav Lajèák külügyminiszter elutasítja azokat az állításokat, melyek szerint Szlovákia nem szolidáris a menekültkérdéssel kapcsolatban. "Szolidárisak vagyunk, és van elképzelésünk, hogyan demonstráljuk szolidaritásunkat. Be fogjuk mutatni a segélycsomag-javaslatunkat. Szlovákia olyan megoldást akar, amely igazi megoldás lesz, nem pedig hamis szolidaritás” – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Arról, mit tesz Szlovákia a menekültválsággal kapcsolatban, az elkövetkező napokban több fórumon és a jövő héten szerdán a szlovák parlamentben fognak tárgyalni. „Összegyűjtjük a javaslatokat” -  jelentette ki a külügyi tárca vezetője. Pénteken Prágában találkoznak a visegrádi négyek országainak külügyminiszterei német és luxemburgi kollégájukkal. Hétfőn a belügyminiszterek tárgyalására kerül sor. „Minden nappal haladunk előre, és szerdán a parlamentben fogunk tárgyalni a témáról” – tette hozzá.

Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság vezetőjének javaslata több pozitívumot tartalmaz, teljesen világos a szolidaritás és a segítség szükségessége, fogalmazott a miniszter. Fontosnak tartja a visszatérési politika megerősítését, azt az igyekezetet, hogy a problémákat keletkezésük helyén kell megoldani, és nem az Európai Unión belül. A másik oldalon a szlovák külügyminiszter szerint két fő probléma van. Az Európai Bizottságnak nem szabad monopolizálnia a döntést erről a komoly témáról. Az EU demokratikus úton megválasztott vezetőinek kellene dönteniük az ügyben.

"Juncker javaslata hatalmas jogköröket ad az Európai Bizottságnak, és úgy áll hozzá ehhez a különösen érzékeny témához, mintha adminisztratív eljárás lenne" - véli a szlovák diplomácia vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a V4-es országok képviselője szerint a kvóták mechanizmusa nem jelent megoldást. "Sok kérdésünk van, köztük az is, hogy maguk a menekültek sem támogatják a kvóták rendszerét". A miniszter egy konkrét példát mondott: a múlt hétvégén 14.000 menekült haladt át Ausztrián, közülük 730-an kértek menedéket Ausztriában, vagyis csak 5 %-uk. Lajèák egyúttal hangsúlyozta, Szlovákia nem osztályozza a menekülteket faji, nemzetiségi és vallási szempontból. „Készek vagyunk segíteni annak, aki rászorul a segítségünkre” – tette hozzá a külügyminiszter.

A szlovák kormány menekültpolitikáját bírálták az EP-ben

Robert Fico szlovák kormányfő szerdán többször lett tárgya az EP-képviselők vitájának, amely Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének EP-beli felszólalása után következett.

Manfred Weber német EP-képviselő, az Európai Néppárt frakcióvezetője az EP plénumában elmondta, hogy az Uniónak segíteni kell „az ajtónkon kopogtató menekülteknek”. Példának a libanoniakat állította, akik nagyon sok menekültnek képesek segíteni. Weber időkeretét a szlovák kormányfő bírálatára használta ki, amikor emlékeztetett arra, hogy Fico nem akar muzulmán menekülteket befogadni,  csak keresztényeket.

„El kell mondanom, nem vagyunk büszkék arra, hogy a keresztények számára találunk ki jogokat. Az emberi jogok mindenkire vonatkoznak” – figyelmeztetett Weber. Hozzátette, hogy ezeket a jogokat a vallástól függetlenül kell érvényesíteni. Szerinte ebben a kérdésben nem Brüsszel és Európa mond csődöt, hanem a nemzeti egoizmus.

Nigel Farage brit euroszkeptikus képviselő, a Közvetlen szabadság és demokrácia elnevezésű csoport vezetője beszédében szintén megemlítette a szlovák kormányfőt, ő azonban nem bírálóan. Az EU túl széles menekültügyi politikájának keretein belül - amelyet a menekültek kihasználnak - elmondta, Fico őszintén megnevezte, hogy leginkább gazdasági bevándorlókról van szó. Õk Farage szerint nagy kihívást jelentenek Európa szociális összetartásának szempontjából: „Ha a valódi menekülteknek akarunk segíteni, és az EU biztosra akar menni, hogy a menekültek között nincsenek az Iszlám Állam által küldött dzsihádisták, Ausztrália példáját kell követnünk, és meg kell üzennünk a menekülteknek, hogy Európában nem fogadjuk őket szívélyesen.”

Az Európai Bizottság elnöke az EP-képviselők előtt tartott beszédében szóba hozta a szlovákokat, Közép-és Kelet-Európa polgáraival együtt.

„Miután kudarcba fulladt a Prágai Tavasz, a cseh és a szlovák állampolgárok más országokban (az én országomat is beleértve) kerestek menedéket” – mondta Juncker. Beszélt arról a több ezer magyar állampolgárról, akik 1956-ban távoztak Magyarországról, a volt Jugoszlávia több tízezer állampolgáráról és arról a csaknem 20 millió lengyelről, akik hazájukon kívül élnek.