Fico: fontolóra vesszük népszavazás kiírását a menekültkérdésben

 

A törvényhozás kedden tárgyalta az Európai Unió számára nagy kihívást jelentő menekültkérdést. Robert Fico miniszterelnök parlamenti felszólalásában többször is leszögezte: Szlovákia rossz megoldásnak tartja és elutasítja a kvóták kötelező jellegű bevezetését, az Európába beáramló menekültek problémájának megoldása kapcsán pedig kizárólag az önkéntes szolidaritásra alapuló lehetőségeket tartják elfogadhatónak.

Fico elmondta: a kvótákkal és az Európai Tanács e témával is foglalkozó, csütörtökön kezdődő ülésével kapcsolatban hétfőn telefonos egyeztetést folytatott Magyarország és Csehország miniszterelnökeivel, és a nap folyamán ugyanilyen tanácskozásra kerít még sort a lengyel kormányfővel is, s az így született megegyezések mentén a visegrádi négyek közös álláspontot fognak képviselni a brüsszeli csúcstalálkozón. Kifejtette: így várhatóan sikerül majd elérniük, hogy az uniós állam- és kormányfők által elfogadásra kerülő dokumentumba ne kerüljenek be a kötelező kvóták. Azt azonban nem tudják megakadályozni, hogy az Európai Bizottság folytassa a kvótákra vonatkozó jogszabály előkészítését, és kérdéses, hogy annak elfogadását is sikerül-e majd blokkolni, mivel ahhoz nem szükséges az összes tagállam egybehangzó jóváhagyása, csupán az egyszerű többség.

Robert Fico leszögezte: amennyiben a brüsszeli bizottságnak a kötelező menekültbefogadási kvótákról szóló és elfogadása esetén az összes EU-tagországra kötelező érvényű jogszabályjavaslatát hatályosítják, a szlovák kormánynak kötelessége megkeresnie azokat a lehetőségeket, amelyek által szembefordulhat ezzel a döntéssel. A miniszterelnök a kormány és a parlamenti többség nevében kijelentette, ebben az esetben mérlegelni fogják egy parlamenti döntés alapján történő népszavazás kiírását. „Ez is lehetséges út, hogy kerüljük ki az Európai Bizottság döntésének következményeit, mellyel Szlovákia kormánya nem érthet egyet” – hangozatta a kormányfő.

A miniszterelnök továbbra is ragaszkodik korábbi álláspontjához, miszerint a migrációs nyomás nem oldható meg kötelező kvótákkal. „A kvóták semmi esetre sem vezetnek rendszerszerű megoldáshoz. Ellenkezőleg, azt érik el, hogy a probléma, mint a bumeráng, még nagyobb intenzitással tér vissza“ – hangsúlyozta. Véleménye szerint a tagországoknak önkéntes alapon, saját lehetőségeik figyelembe vételével kellene dönteniük arról, milyen módon kapcsolódnak be a migránsok áthelyezésébe, illetve letelepítésébe.

Fico szerint Szlovákia követi a szolidaritás elvét, de azt nem lehet leszűkíteni arra, hogy automatikusan, gondolkodás nélkül fogadjuk a bevándorlókat. A kormányfő kijelentése alapján Szlovákia kész támogatást nyújtani a migrációval leginkább sújtott európai országoknak.

A jelenlegi helyzet megoldása terén elsősorban az Ázsiából és Afrikából Európába érkező bevándorlók ellenőrizhetetlen és tömeges beáramlásának korlátozására irányuló intézkedés elfogadását tartja elsődlegesnek. „Az illegális bevándorlás kérdésének tartós és hatékony megoldásának a harmadik világ országainak tevékenységén kell alapulnia. A kiindulási- és a tranzitországok fő problémáira kell összpontosítanunk” – magyarázta a kormányfő. Véleménye szerint azokban az országokban, ahonnét a legtöbb bevándorló érkezik Európába, biztonsági zónákat kellene kialakítani. A bevándorlás problémáját a keletkezés helyén kell megoldani, nem pedig kötelező kvótákkal – szögezte le Fico.

 

 

Kaliòák: Olaszország és Görögország nem őrzi elég következetesen a határait

Olaszországnak és Görögországnak nagyobb következetességgel kellene őrizniük határaikat. Nem teszik, efelől semmi kétség – jelentette ki a parlamentben az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren keresztül csónakokon érkező bevándorlók ezreit érintő probléma kapcsán Robert Kaliòák belügyminiszter.

„Miért szüntették meg a határok védelmét? Minek a vízumpolitika, ha nem védjük határainkat, ha bárki bejöhet, aki partjainknál köt ki? Érvényre kell juttatni az ezen embereknek a visszatérítésére irányuló politikát. Ily módon minden egyes törvénytelen bevándorló biztonságban érezheti magát, mert tudja, hogy nem utasítják ki. Csónakba ül, hisz tudja, nem kell visszatérnie” – mondta Kaliòák.

A miniszter szerint Görögország 360 millió eurót kapott menekülttáborok kiépítésére. „Jelenleg 200 személy befogadására elegendő hely áll rendelkezésükre. Nem tudom, hány csillagos menekülttáborról lehet szó, de valami nem lehetett következetesen elvégezve“ – állapította meg.

A kvóták kapcsán megjegyezte, a szlovák kormány nem ért egyet azokkal, hisz ha ma 1 000 menekültet kell befogadnunk, holnap 5 000-re, holnapután pedig 10 000-re emelkedhet a számuk. „Ennek önkéntes alapon kell történnie“ – szögezte le, hozzátéve: Szlovákiának tartalékolnia kell férőhelyeit az ukrajnai konfliktus menekültjei részére is. A miniszter arra is rámutatott, hogy az Európai Unió ismeretlen menekültek tízezreit fogadná be, de Bulgáriát és Romániát nem akarja beengedni a schengeni övezetbe, mert attól fél, hogy a romániai és bulgáriai romák – az unió polgárai – Európa-szerte szabadon utazhatnának.

Ellenzék: néhány száz menekültet befogadhatunk, de nem kvóták alapján

Ján Figeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke felszólalásában kijelentette, pártja nem támogatja a kötelező kvótákat, ehelyett az EU országainak önkéntes alapon történő megegyezését szorgalmazza. Hozzátette: Szlovákia lehetőségeihez mérten segítséget nyújthatna, fokozatosan befogadhatna néhány száz menekültet.

„Nem támogatjuk a masszív és illegális bevándorlást Európába. Azt azonban tudatosítanunk kell, hogy az üldözöttek esetében menedékjogot vagy ideiglenes tartózkodást kell adnunk. A menekültek masszív befogadását nem tartjuk helyes megoldásnak, előnyben részesítjük, hogy az érintett területeken segítsünk ezeknek az embereknek” – fogalmazott Figeľ. Hozzátette: legfontosabbnak annak megakadályozását tartja, hogy a menekültek a Földközi-tengeren haljanak meg.

A Most-Híd szintén nem tartja jó megoldásnak a menekültkvótákat. „El kell utasítanunk a felszínes megoldásokat. Szlovákia képes segítséget nyújtani néhány száz menekültnek, de ehhez nincs szükségünk kvótákra. Azok nem oldják meg a problémát. Kétoldalú tárgyalásokat kell kezdeményezni azokkal az országokkal, ahonnan a menekültek érkeznek” – hangsúlyozta Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
 

 

A parlament honlapján közzétett, viszonylag terjedelmes nyilatkozattervezet szerint a parlament „mély aggodalmát és sajnálatát fejezi ki a Földközi-tengeren keresztül Európába érkező bevándorlók tragikus helyzete miatt”. A képviselők élesen elítélik, hogy „visszaélve a bevándorlással, azt az erőszak, a rasszizmus, idegengyűlölet szítására használják, a migrációs nyomás megoldása érdekében pedig a szolidaritás és az EU országok összefogásának szükségességét hangsúlyozzák, valamint az EU külső határainak védelme érdekében való felelősségvállalás szükségességét és intézkedések elfogadását”.

A parlament egyúttal kijelenti, „Szlovákia kész a humanitárius válság megoldásának támogatására” azzal a kitétellel, hogy „ragaszkodik az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli ülésén elfogadott, az egyes tagországoknak a támogatás terén, valamint az áttelepítési és letelepítési programokban, az egyes tagországok lehetőségeihez és befogadóképességéhez mért önkéntes részvételéhez”.

A tervezet szerint „Szlovákia parlamentje nem tartja rendszerszerűnek a migránsok elhelyezésére és letelepítésére vonatkozó kötelező kvótákat, elutasítja azt”, mint ahogy „a schengeni rendszer alappillérének, a személyek szabad mozgása alaplevének bárminemű kétségbe vonását”. Azt is megállapítja, hogy „az intézkedések meghatározása során fontos a földrajzi egyensúly betartása, a potenciális biztonsági kockázatokra való odafigyelés, ugyanakkor figyelembe kell venni az egyes tagországok kulturális, történelmi és szociális-gazdasági sajátosságait is.”

„A parlament emlékeztet a meglévő mechanizmusok fontosságára és az EU külső határai védelme terén való következetes és teljes mértékű alkalmazására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében erősíteni kell a visszatérést és a visszafogadást támogató politikát is”. Végezetül a parlament „felhívással fordul az Európai Unió intézményei felé, hogy dolgozzanak ki rendszerszerű, komplex és tartós megoldást a Földközi-tenger térségében kialakult helyzetre, különös tekintettel a migráció okainak megszüntetésére – beleértve a szegénység, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni harcot is –, főként azokkal az országokkal együttműködve, ahonnét a bevándorlók indulnak, illetve amelyeken átutaznak”.

Az MKP is elutasítja a bevándorlási kvótákat

A Magyar Közösség Pártja egyértelműen elutasítja az Európai Bizottság által szorgalmazott kötelező bevándorlási kvótákat. A pártnak az az álláspontja, hogy a kvóták nem az okok megoldását jelentenék, hanem ellenkezőleg, tovább mélyítenék a problémákat. A politikai okokból hazájukat elhagyni kényszerülő menekültek befogadása önkéntes alapú kell legyen. Egyúttal az MKP azt is javasolja, hogy a menekültkérdést szisztematikusan kezeljék, elsősorban az érintett területeken oldják meg, vagyis azokban az országokban, ahol kialakult. Vagyis Észak-Afrikában és a Balkán egyes országaiban.

"Álláspontunk hosszantartóan szilárd, és más szlovákiai képviselőkkel ellentétben az Európai Parlamentben sem szavaztunk a kvóták mellett" - fogalmaz a pártelnök közleményében. Berényi József ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szükséges az EU-tagállamokkal szembeni szolidaritás, de a bevándorlókkal szembeni szolidaritás is. Annál is inkább, hogy a menekülttáborok többsége Szlovákiában éppen a nemzetiségi szempontból vegyes területeken található. De a közösségvállalásnak hatékonynak, fenntarthatónak és a szlovákiai viszonyoknak megfelelőnek kell lennie. Az MKP számára Szlovákia lakosságának biztonsága a legfontosabb.

A pártelnök közleményében arra is kitért, hogy az esetleges népszavazást erről a kérdésről felesleges figyelemelterelő lépésnek tartja, ugyanis sikeres népszavazás sem akadályozná meg a kvóták teljesítését, ha az Európai Bizottság másként döntene.

"A bevándorlás a fő témája jelenünknek, s úgy látszik, egyre inkább választási kampánytémává válik. De meg kell őrizni a józan észt a gyülekezési jog esetleges korlátozását illetően, amelyet a kormány a szombati tiltakozás kapcsán tett reakciójában jelzett" - fogalmazott Berényi József közleményében.

A V4-ek közösen utasítják el a menekültkvótákat

A visegrádi négyek országai kedden közös állásfoglalást adtak ki, melyben elutasítják a menekültkvótákat. Hangsúlyozzák, hogy a menekültek befogadásának önkéntes alapon kell történnie, tiszteletben kell tartani az egyes országok befogadási képességét. „A kvótákkal kapcsolatos bármilyen megszabások elfogadhatatlanok" - szögezték le a dokumentumban, melyet a szlovák kormányhivatal is közzétett.

A visegrádi országok egyúttal támogatták Magyarország kezdeményezését, hogy konferenciát szervezzen azzal a céllal, hogy  megerősítsék az együttműködést a tranzitországok és azon országok között, ahonnan a menekültek érkeznek.