Fico: Európában nem lehetnek másodosztályú fogyasztók

Robert Fico a találkozó megnyitóján mondott beszédében rámutatott: a vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a kettős termékminőség gyakorlata széles körben elterjedt, összeurópai probléma, ezért olyan összeurópai megoldást igényel, amellyel el lehet érni, hogy a multinacionális vállalatok egységesítsék a termékminőségi sztenderdjeiket.

Robert Fico rámutatott: a kettős termékminőség problémájának megoldása az Európa jövőjéről folytatott diskurzus miatt is fontos, mert ha Európán belüli közeledésről van szó, nem lehetséges, hogy a megkülönböztetés gyakorlat maradjon. "Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni" - szögezte le a kormányfő.

Fico rámutatott, hogy a probléma nem új keletű, már a 90-es évek óta találkozhatunk a kettős termékminőséggel. Egyúttal hangsúlyozta, hogy mindez nemcsak az élelmiszereket érinti, hanem más termékeket is.

„Sok munka vár még ránk. Nem nyugodhat meg a lelkiismeretünk addig, amíg a közös piacról el nem tűnnek ezek a praktikák” – fogalmazott Robert Fico.

A találkozóra Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar, Bohuslav Sobotka cseh és Beata Szydlo lengyel miniszterelnök mellett a többi uniós tagállam kormányszintű képviseletét, Vìra Jourová cseh politikust, az Európai Bizottság fogyasztóvédelemért is felelős biztosát, az Európai Parlament mezőgazdaságért és belső piacért felelős képviselőit, valamint néhány fogyasztóvédelmi egyesület képviselőjét is meghívták.

Gabriela Mateèná mezőgazdasági miniszter kijelentette, a téma, amellyel a mai csúcstalálkozón foglalkoznak, formálja az EU jövőjét és karakterét. „Ugyanis a tét a fogyasztók bizalma az unió és az intézményei iránti. Ezért kötelességünk, hogy megoldást találjunk az emberek mindennapos problémáira” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Egy előzetes közleményben azt írták, a rendezvényen lehetőség nyílik megoldásokat keresve megvitatni azt a gyakorlatot, hogy két csoportra osztják a fogyasztókat. Fontos, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a probléma megoldására - fűzték hozzá.

A kettős élelmiszer-minőségre - egyes multinacionális vállalatok ugyanazon márkanév alatt alacsonyabb minőségű termékeket értékesítenek a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában - az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi négyek kormányfői, akik csalásnak, veszélyes politikai üzenetnek nyilvánították a gyakorlatot, és a helyzet sürgős kivizsgálására szólították fel az EU illetékes szerveit.

A magyarok mellett a csehek, a szlovákok, a szlovének, a horvátok, a románok, a bolgárok és a görögök szerint is elfogadhatatlan, hogy csaknem százmillió európai állampolgár juthat silányabb termékekhez, mert a nagy gyártók kettős mércét alkalmaznak.

Orbán: az európai gazdaság kötőanyaga a bizalom

Az európai gazdaság az egymás iránti bizalmon nyugszik, ez a kötőanyaga - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a pozsonyi várban. Az Egyenlő minőségű termékeket mindenkinek című rendezvényen a magyar miniszterelnök nyitóbeszédében azt mondta, a bizalom természete, hogy hosszú, kitartó, kemény munkával lehet megszerezni, ugyanakkor pillanatok alatt el lehet veszíteni.

Ez különösen igaz Közép-Európában, ahol a korábbi kommunista elnyomás érzékennyé tette az emberek szabadság- és igazságérzetét - hangoztatta, megjegyezve: sok ügy, ami a kommunizmustól mentes térségekben egyszerű, napi, pragmatikus ügynek tűnik, "a mi világunkban" közvetlenül az igazságérzethez kapcsolódik.

Ezért reagált Közép-Európa egységesen és érzékenyen a kettős termékminőség témájára - mondta Orbán Viktor.

Szavai szerint az itt élő emberek nemcsak azt gondolják, hogy a pénztárcájukon esik csorba, hanem azt, hogy az igazságérzetükön is. Azt szeretnék, hogy a polcról levett termék valóban az legyen, mint aminek látszik, valóban a címkén feltüntetett országból származzon, és biztosak lehessenek abban, hogy az árucikk ugyanolyan minőségű, mint ha bármely más európai országban vásárolták volna - mondta.

Lehangoló az a kisszerűség, amellyel a nagy, nemzetközi cégek átverik a közép-európai fogyasztókat - jelentette ki Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, hogy a gazdagság és a nagyvonalúság nem feltétlenül jár együtt, hiszen Európa leggazdagabb cégei tévesztik meg a fogyasztókat.

A Magyarországon tavasszal végzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az élelmiszeripari termékek minősége hetven százalékban eltért a nyugaton forgalmazott "verziók" minőségétől, a szezonális termékek egyharmadánál mutatták ki a kettős minőséget - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az ügy nem speciálisan csak magyar vagy közép-európai, Jean-Claude Juncker ezért hozta szóba az EU helyzetéről szóló beszédében. Orbán Viktor üdvözölte az Európai Bizottság elnökének gondolatát, amely szerint nem lehetnek másodrendű fogyasztók Európában. "Az irány jó, a szavak tetszenek, most tetteket várunk" - hangsúlyozta.

Aláhúzta, Magyarország csatlakozik Szlovákiához és Csehországhoz, amikor leszögezi, hogy a kettős mérce gyakorlata nem elfogadható.

Szavai szerint a közép-európaiak gyanakvóbbak, mint a nyugat-európaiak, kis jelekből is nagy dolgokat szoktak kiolvasni. Az ember úgy érzi, a kettős mérce tulajdonképpen nem más, mint a kétsebességes Európa bevezetése. És ha kétsebességes Európa van, "mi, közép-európaiak biztosan rosszul fogunk járni".

Elmondta, van egy sajátos oka is a közép-európai érzékenységnek. Ezekben az országokban nagy hagyománya van a földművelésnek és az élelmiszeriparnak, azonban az elmúlt harminc évben kétszer is komoly piaci sokk érte a régiót. Először 1990-ben, a tervgazdaság összeomlását követően, amikor bekapcsolódott a világkereskedelembe, majd később akkor, amikor belépett az EU-ba - fejtette ki.

Hozzátette, mindkét esemény piacnyitással járt, a jó minőségű élelmiszereket előállító közép-európai országoknak kényszerűen tőke nélkül kellett versenyezniük a nagy, nemzetközi cégekkel, így nem csoda, ha sok esetben alulmaradtak. Most az emberek úgy érzik, hogy képesek lennének jobb minőségű termékeket előállítani, mint amilyeneket a boltokban kapnak - vélekedett a magyar kormányfő. Ebben van egy történelmi igazságtalanságérzés - jegyezte meg.

Közölte, ezért joggal képviselik a közép-európaiak azt az álláspontot, hogy ugyanolyan élelmiszereket kapjanak, mint a nyugat-európaiak.

Felidézte, hogy a visegrádi négyek már korábban elfogadtak Budapesten egy állásfoglalást, amelyben haladéktalan jogi megoldásokat kértek az EB-től. Magyarország a jövőben is támogatja majd a kettős termékminőség felszámolását - szögezte le Orbán Viktor, aki megköszönte a szlovák és a cseh miniszterelnöknek, hogy a visegrádi országok élére állt a küzdelemben.

A magyar kormányfő sok sikert kívánt Ausztriának és Csehországnak a soron következő parlamenti választásaikhoz.

Sobotka: az uniónak az emberek hétköznapi problémáit kell megoldania

Az Európai Uniós hatóságoknak az emberek hétköznapi problémáira kell megoldást találniuk, és a kettős termékminőség ilyen ügy - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Sobotka rámutatott: a kettős termékminőség a termékek széles körét érinti, ezért széleskörű együttműködéssel kell európai megoldást találni a problémára.

A cseh kormányfő a megoldáskereséssel kapcsolatban nagyon értékesnek és fontosnak nevezte a V4-es együttműködést, ami reményei szerint elvezethet a megoldáshoz, ugyanakkor rámutatott: az Európai Bizottságnak is aktív hozzáállását kell tanúsítania az ügyben. "Nemcsak az élelmiszerek minőségéről van szó, hanem arról, hogy ez a gyakorlat másodrangúvá teszi az európai polgárok egy részét" - hangsúlyozta Sobotka.

Szydlo: a kettős termékminőség aláaknázza az uniós alapelveket

"A kettős termékminőség gyakorlata az egységes belső piac legfontosabb részét érinti, és aláaknázza az uniós alapelveket" - hangoztatta Beata Szydlo lengyel miniszterelnök a találkozó megnyitóján elmondott beszédében.

Rámutatott: a kettős termékminőség a fogyasztók félrevezetésének egyértelmű példája, olyan probléma, amely az Európai Unió (EU) egységes belső piacának legfontosabb részét érintve jól mutatja, hogy miként lehet aláaknázni az uniós alapelveket és a fogyasztóknak a termékek biztonságába vetett bizalmát.

"Csak egy egész Európára vonatkozó szabályozás adhatja vissza a fogyasztók termékbiztonságba vetett hitét" - hangsúlyozta a lengyel kormányfő. Hozzátette: egy ilyen szabályozás megalkotásánál annak is figyelmet kell szentelni, hogy a megszabott élelmiszer sztenderdek ne legyenek túl magasak, mert az ugyancsak káros lehet.

A kettős termékminőség gyakorlata - egyes multinacionális vállalatok a kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része alacsonyabb minőségű, mint az, amit ezek a cégek ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek - azután vált jelentős politikai témává a megkülönböztetés által érintett országokban és európai uniós szinten is, hogy arra a szlovák agrártárca egy élelmiszertermékeken végzett összehasonlító vizsgálat eredményére hivatkozva felhívta a figyelmet. A vizsgálat eredményeit később közel tíz más országban, köztük Magyarországon és Csehországban végzett hasonló kimutatás is megerősítette, s az is bebizonyosodott, hogy a kettős minőség gyakorlata az élelmiszereken kívül más szegmensben, például drogériai termékeknél is nyomon követhető.

A kettős termékminőségről Pozsonyban tartott széleskörű találkozóról a szlovák és a cseh kormány szeptemberi együttes ülésén született döntés, azután, hogy a gyakorlatban is megmutatkozó érdemi előrelépés alig történt.