Fico: az EU jövőjéről az összes tagállam részvételével kell párbeszédet folytatni

A mai pozsonyi találkozót, melynek témája a kettős termékminőség volt, Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország arra is kihasználta, hogy a V4-platform keretében tanácskozzon. Egyúttal ma ebben a formátumban találkoznak az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal.

„A V4 keretében megállapodtunk bizonyos alapelvekben, amelyeket át akarunk ültetni az EU jövőjéről folyó vita során” – mondta Robert Fico a csúcstalálkozó keretében megtartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, a V4 tagországai tiszteletben tartják azt, hogy az euróövezetben vélhetően mélyebb lesz az integráció, de az is nagyon fontos, hogy az EU jövőjéről folyó vita során betartsanak 5 alapelvet.

„Először is azt gondoljuk, hogy nagyon fontos megőrizni valamennyi eredményt, amelyeket eddig elértünk az Európai Unióban. Nagy kár lenne, ha a reformok nevében elkezdenénk megsemmisíteni a jó és pozitív dolgokat” – magyarázta a szlovák kormányfő. Szerinte a V4 tagországai számára fontos a schengeni értékek megőrzése.

Fico szerint a V4-ek egyforma állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogy az EU-nak egységesnek kell maradnia, ám egyidejűleg a tagállamok specifikumait is tiszteletben kell tartani. „Nem lehetünk mindnyájan egyformák, valamennyien nem viselkedhetünk úgy, ahogy elképzelik. Ezért a sokszínűség az egységben-alapelvet akarjuk a lehető legalaposabban megőrizni a V4-ben” – emelte ki Fico.

Szerinte az is fontos, hogy az EU jövőjéről annak valamennyi, 27 tagországa véleményt nyilváníthasson. „Nem lehet leválasztani az eurót használó tagországokat, és csak egymás között beszélni anélkül, hogy az euróval nem rendelkező tagországok ne legyenek részesei ennek a párbeszédnek“ – hangsúlyozta Fico.

A kormányfő elmondta, a negyedik alapelv, hogy az EU-nak versenyképesnek kell maradnia. „A versenyképesség valami olyasmi, ami szavatolja az EU túlélését és szavatol bizonyos életszínvonalat” – magyarázta Fico. A V4 országai az európai intézmények közti egyensúlyt és a nemzeti parlamentek jelentős pozícióját is meg akarják őrizni. „Nagyon nehezen tudom jelen pillanatban elképzelni azt, hogy belefognánk az olyan merész projektekbe, mint a közös jelöltlista az Európai Parlament esetében” – tette hozzá Fico.

Az öt alapelv összefoglalva: az unióban minden eddig elért eredményt meg kell tartani, s ezeket a reformok nevében sem szabad felszámolni; az EU-nak egységesnek kell maradnia, de tekintettel kell lennie az egyes tagállamok sajátosságaira; az euró jövőjével kapcsolatos párbeszédnek is inkluzívnak kell lennie; az EU-nak konkurenciaképesnek kell maradnia; az egyes uniós intézmények között pedig egyensúlyt kell teremteni.

A kormányfő hozzátette: a találkozó után a V4-ek kormányfői Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is találkoznak, akinek ugyancsak bemutatják ezt az 5 irányadónak szánt alapelvet.

Orbán: Schengent meg kell védeni

A schengeni megállapodás megvédésére, betartására szólította fel az Európai Unió (EU) intézményeit Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a pozsonyi várban, ahol uniós találkozót tartottak az élelmiszerek kettős termékminősége gyakorlatának megszüntetéséért a visegrádi négyek kormányfői, illetve az összes EU-s tagország képviselői és uniós szakpolitikusok részvételével.

Az Egyenlő minőségű termékeket mindenkinek című rendezvényen, a tanácskozás után a magyar kormányfő úgy fogalmazott, a magyar álláspont az EU jövőjéről – ami egybeesik a visegrádi állásponttal - abban összegezhető, hogy ha előre akarunk haladni, akkor ne kezdjük azzal, hogy visszalépünk. Ezzel szemben ma több területen visszalépés tapasztalható a már elért eredményektől, aminek a legnyilvánvalóbb példája éppen a schengeni övezet sorsa – hangoztatta.

Néhány éve Európa úgy nézett ki, hogy a külső határok zárva voltak, a belsők nyitva, ezzel szemben ma a külső határok vannak nyitva és a belsők zárva – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, megjegyezve: annak ellenére így van, hogy egy éve éppen itt, Pozsonyban rögzítették, hogy a kormányfők egyik legfontosabb teendője visszatérni Schengenhez. Orbán Viktor hozzátette, az európai intézményeknek be kell tartaniuk az európai jogrendet, vissza kell térni a schengeni megállapodáshoz.

Határozottan azt kell mondania, hogy az EU intézményei kudarcot vallottak: sem a bizottság, sem a tanács, sem a parlament nem védte meg a schengeni szerződést. „Ezért vagyunk ma ott, ahol vagyunk” – fűzte hozzá Orbán Viktor. Közölte: meggyőződése, hogy ezt a gyakorlatot nem lehet és nem is szabad folytatni.

Emlékeztetett arra, hogy a visegrádi négyek két olyan dokumentumot is kibocsátottak már, amelyben rögzítették az Európa jövőjéről alkotott véleményüket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy januárban Budapesten tartanak egy nagy konferenciát Európa jövőjéről és az arról szóló viták állásáról.

Kitért arra: személyes véleménye szerint nincs olyan, hogy európai nép. Magyarok, szlovákok, csehek, lengyelek, németek vannak, és még jó néhány más nép – sorolta. „Ha meg akarjuk erősíteni az Európa iránti bizalmat, Európa legitimitását, akkor a tagállamokat kell megerősíteni” – mondta. Az Európai Bizottság a szerződések őre, ne a tagállamok csendőre legyen – jelentette ki.

Orbán Viktor elmondta: az európai intézményektől azt várják, hogy megvédjék az unió már meglévő eredményeit. Ez különösen igaz a bizottságra: az a szerződések őre, ne pedig a tagállamok csendőre legyen - nyomatékosította. A kormányfő hozzátette: a bizottság ma a tagállamok csendőre, és közben nem őrzi a már elért közös eredményeket. Ezen változtatni kell – szögezte le Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök a "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy a tárgyaláson a migráció is szóba került, mert arról mindig beszélnek.

Az élelmiszer-minőségről szólva, kérdésre felelve úgy fogalmazott: „az a tény, hogy néhány multinacionális cég szemetet akar velünk megetetni”, nemcsak elfogadhatatlan, hanem a belső piac szabályainak megsértése is. A belső piac megvédése a bizottság kötelezettsége – szögezte le Orbán Viktor, hozzáfűzve: ha az intézmény nem tesz így, akkor nemzeti alapon kell majd megvédeni a belső piacot.

„Ez azt jelenti, hogy várunk még egy kicsit, és ha a bizottság nem indít saját jogalkotási kezdeményezést, akkor nemzeti alapon magyar jogszabályt fogok majd kezdeményezni” – mondta a magyar kormányfő.

Fico: kulcsfontosságú a multik viselkedésének megváltoztatásában a pozsonyi találkozó

Kulcsfontosságú lesz a kettős termékminőség megszűntetésében a pozsonyi találkozó – mondta Robert Fico kormányfő a Pozsonyban pénteken megrendezett találkozó után tartott sajtótájékoztatón.

A pozsonyi várban megrendezett találkozón a visegrádi négyek kormányfői mellett az összes uniós tagország képviseltette magát, az uniós szakpolitikusok mellett.

Robert Fico fogyasztói csúcstalálkozónak nevezte a rendezvényt, és hangsúlyozta: a V4-ek óriási diplomáciai sikere, hogy sikerült mozgásba lendíteni a fogaskerekeket, s úgy vélte, a pozsonyi találkozó kulcsszerepet játszik majd a multinacionális vállalatok eddigi viselkedésének megváltoztatásában.

Elmondta: a helyzetre összeurópai megoldást kell találni, a kettős termékminőség gyakorlatának felszámolását az Európai Bizottsággal (EB) közösen lehetne megoldani, el kell érni, hogy a multinacionális vállalatok egységesítsék a termékminőségi sztenderdjeiket.

Sobotka: ezt nemzeti szinten nem lehet megoldani

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő úgy vélekedett: a kettős termékminőség problémáját nemzeti szinten nem lehet megoldani, az ügyet csak az uniós szabályozások megváltoztatásával lehet megoldani. Közölte, a cseh kormány bízik abban, hogy ez még a jelenlegi összetételű Európai Parlament idején, 2019-ig megvalósul. Megjegyezte: „a kettős termékminőség okai a be nem fejezett európai konvergenciában gyökereznek”, és csak a tagországok szociális és gazdasági egységesítése adhat végleges megoldást.

Szydlo: a kettős termékminőség aláaknázza az uniós alapelveket

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök leszögezte: minden uniós polgárnak joga van a megfelelő minőségű élelmiszerekhez, tekintet nélkül arra, hogy melyik tagországban él. Hozzátette: a kettős termékminőség aláássa az egységes belső piac legfontosabb részét, aláaknázza az uniós alapelveket.

A kettős termékminőség gyakorlata – egyes multinacionális vállalatok kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része alacsonyabb minőségű, mint az, amit ezek a cégek ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek – azután vált jelentős politikai témává a megkülönböztetés által érintett országokban és európai uniós szinten is, hogy arra a szlovák agrártárca egy élelmiszertermékeken végzett összehasonlító vizsgálat eredményére hivatkozva felhívta a figyelmet. A szlovák vizsgálat eredményeit később közel tíz más országban, köztük Magyarországon és Csehországban végzett hasonló kimutatás is megerősítette, s az is bebizonyosodott, hogy a kettős minőség gyakorlata az élelmiszereken kívül más szegmensben, például drogériai termékeknél is nyomon követhető.

A kettős termékminőségről Pozsonyban tartott széleskörű találkozóról a szlovák és a cseh kormány szeptemberi együttes ülésén született döntés, azután, hogy a gyakorlatban is megmutatkozó érdemi előrelépés alig történt.