Felvidéki Népviselet Babacsaládok: húsz éve kezdődött a sikertörténet

A nagy érdeklődést kiváltott rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, a SZAKC és a Csemadok Komáromi Alapszervezete támogatta.

A nagycsaládias hangulatú rendezvény elején a Kultúráért és Turizmusért Társulás nevében Lucza Sára, Hetény volt polgármestere üdvözölte a Csemadok Galériát zsúfolásig megtöltő hallgatóságot és nem utolsó sorban a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit: fővédnökként Bauer Editet, a Magyar Közösség Pártja előző európai parlamenti képviselőjét, özv. Szobiné Kerekes Esztert, társulásuk elnökét és egyik helyettesét, Győző Andreát, a búcsi Katona Mihály MTNY Alapiskola igazgatóját, Mester Tibort, a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok című könyv 2. kiadását vállaló Mester Kiadó igazgatóját, Hideghéty Andreát, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) és Pálinkás Mártát, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) képviselőjét, valamint a társulás további két nagyon aktív, kézműves tagját, Mészáros Évát és Szenczi Júliát.

Eddig több mint 300 kiállításon mutatták be a páratlan gyűjteményt

Szobiné Kerekes Eszter a „babacsalád-gyűjtemény“ két évtizeddel korábbi keletkezésére emlékezett vissza. Az azóta már több mint 300 hazai és külföldi kiállításon bemutatott anyagról elmondta: 1997-ben a felvidéki óvodák képviselőjeként az SZMPSZ országos választmányi tagja volt. Akkoriban azt fontolgatták, hogy miként növelhetnék a hazai magyar alapiskolákba beíratandó kiselsősök számát. Több javaslat hangzott el, így az övé is. Korábban egy konferencián megcsodálta a kézdivásárhelyi népviseletes babákat, amelyek láttán indítványozta, hogy egy hasonló felvidéki népviseletes babagyűjteményt kellene létrehozni, s abból az alapiskolai beíratási program keretében, magyarságtudat-erősítő célzattal kiállítást kellene rendezni. Jókai Mária és Méry Margit néprajzkutató szakmai segítségével, továbbá Bauer Edit EP-képviselő és Pogány Erzsébet (SZAKC), valamint elsősorban az Illyés Közalapítvány és a Magyarok Világszövetsége támogatásával meg is valósulhatott az ötlete, hogy ne csak egyéni babák, hanem újdonságként babacsaládok legyenek kiállítva.

Rongyszabászatban jártas mezőkövesdi népművészek is segítettek nekik, Török Ágota, a komáromi Madách-könyvesbolt tulajdonosa pedig a babák utaztatását vállalta. Közben az ugyancsak 1997-ben a Budapesten megrendezett összmagyar kultúra és turizmus-konferencia hatására megalakították a saját Kultúráért és Turizmusért Társulásukat, s az SZMPSZ-től annak gondozásába került át a babagyűjtemény. A továbbiakban Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke is közbenjárt annak érdekében, hogy a mutatós kiállítási anyagot több magyarországi helyszínre is meghívták.

Felvidéki Népviseletes Babamúzeum nyílt, képeskönyv jelent meg

A babák hiteles források alapján történő elkészítésébe és kiállításaik megszervezésébe egymás után kapcsolódtak be a lelkes búcsi, izsai, martosi, bátorkeszi, hetényi, dunamocsi, szentpéteri, marcelházi és Garam menti asszonyok. A példaértékű összefogásnak köszönhetően 1998. március 15-én, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 150. évfordulóján Komáromban rendezték meg az első kiállításukat. 2010. május 2-án pedig újabb álom válhatott valóra: Búcson megnyílt a Felvidéki Népviseletes Babamúzeum, újabb nevén Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Háza. Szobi Kerekes Eszter András öccsével együtt jelképes egy koronáért adta el a társulásnak szülői örökségül hátrahagyott családi házát, amelyet elsősorban a Búcsról Budapestre költözött Csenger Sándor vállalkozó 2 millió koronás támogatásából és további kisebb-nagyobb adományokból múzeummá építhettek át. Akkor 11 tájegység 41 faluközössége vehette jelképesen birtokába az új létesítményt, ahol jelenleg már 52 faluközösség népviseletes családja lakik, további tízet pedig ez idő tájt öltöztetnek.

A társulás elnöke hangsúlyozta: a gyűjtemény létrejötte nem csak az ő érdeme, hiszen sokan munkájukkal, adományaikkal, kiegészítőkkel, a kiállításaikról hírt adó újságcikkekkel járultak hozzá közös sikereikhez. Bauer Edit jóvoltából nagy sikert arattak az Európai Parlament strasbourgi székhelyén, valamint az egyik hannoveri világkiállításon, a Magyarok Világtalálkozóján, továbbá sok hazai kulturális és oktatási intézményben is bemutatkozhattak. 2006-ban pedig megjelenhetett a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok című képeskönyv 1. kiadása.

A kezdetekről és a későbbi sikerekről

A jubileumi rendezvény hátralevő részében a kerekasztal-beszélgetés további résztvevői is szót kaptak. Bauer Edit szerényen megjegyezte: az ő szerepe csupán a megfelelő kapcsolatok kialakításában nyilvánult meg. Majd a 2007-ben EP-képviselőként megvalósított strasbourgi kiállításra emlékezett vissza, amikor „a színes szőtteseken, hímzett terítőkön elhelyezett babacsaládok által feléledt a komor, sötét tér – megtörtént a CSODA...“.

Mester Tibor arról beszélt, hogy a kezdetektől fogva a nejével együtt fotózták a babacsaládokat, illetve az egyes kiállítások eseményeit. Képeikből képeslapokat és képeslap-sorozatokat, valamint hűtőmágneseket is készítettek – segítve a gyűjtemény reklámozását. A 20. évforduló alkalmából pedig kétszemélyes kiadójuk jelentette meg az említett képeskönyv bővített, 2. kiadását, amely a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható volt.

Hideghéty Andrea a nagyszerű kezdeményezést kezdettől fogva támogató Pogány Erzsébet SZAKC-igazgató üdvözletét tolmácsolta, majd a házigazda társulás és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, illetve a SZAKC közti együttműködés eredményeit ecsetelte. Az idén Budapesten megrendezett XIII. Kárpát-medencei Asszonytalálkozón Szobiné Haza, hagyomány, hozomány címmel tartott előadása során kiemelte: büszkék arra, hogy babagyűjteményük már közös élő kincsünk – immár nem csak a szülőföldé, hanem a nemzeté is, s azt több jelentős anyaországi eseményen is bemutathatják. Remélhetőleg mielőbb teljesül egy újabb nagy álom, hogy hungaricummá válhasson.

Mészáros Éva és Szenczi Júlia a különféle kiállításokon és kapcsolódó rendezvényeken szerzett élményeiből említett párat. Azok során hajlandók voltak naphosszat ingyen vezetni kézműves foglalkozásokat, vagyis feledhetetlen fizetségük a sok csillogó szempár volt, hiszen ahogy elhangzott: „nagyon jó kapni, de a legjobb adni“.

Győző Andrea búcsi iskolaigazgatóként egyebek mellett azt is megemlítette: az egyik babakiállításnak köszönhetik azt, hogy az általa irányított intézmény Szatmárnémeti általános iskolájával testvériskolai kapcsolatba kerülhetett, illetve a nagy távolság ellenére hatékonyan együttműködhet. Hozzáfűzte: mivel a száz tanulójával fennmaradásáért küszködő alapiskolájukban nagy hangsúlyt helyeznek a helyi értékek, hagyományok felkutatására és megőrzésére, ezért minden lehető módon (pl.: termeik rendelkezésére bocsátásával, a babamúzeum rendszeres látogatásával, gyűjtésekkel stb.) segítik a társulás tevékenységét.

Más területeken is elkelne a babacsaládok kapcsán tanúsított összefogás!

Szobi Kerekes Eszter elnézést kért a komáromi eseményen két francia vendégével megjelent budapesti pártolójuktól, Lukács Ágnestől, hogy a babacsaládokról szóló könyvből véletlenül kihagyták a nevét. A kedves vendégben azonban nyoma sincs a sértődöttségnek, saját bevallása szerint együtt örül a kezdeményezéssel kapcsolatos valamennyi sikernek, amelyekhez különféle kiegészítő játékok és használati eszközök adományozásával rendszeresen hozzájárul. Leszögezte: a babacsaládok kapcsán tanúsított összefogást kellene felmutatnunk más területeken is. Hangsúlyozta a kezdeményező érdemeit, akinek végül az SZMPSZ nevében Pálinkás Márta nyújtotta át a köszönet virágcsokrát, s a kötetlen eszmecserével színesített állófogadás sem maradhatott el.