Felső korhatárt vezetne be a pedagógusoknál az O¼aNO-NOVA

A javaslat előterjesztői szerint a pedagógiai alkalmazott kiváló példája az olyan alkalmazottnak, akinek magas szintű szakmai követelményeknek kell megfelelnie, mindig naprakésznek kell lennie, és mindig, minden körülmények között megkövetelik tőle, hogy jó modorú legyen, miközben ütközőzónát alkot a diákok problémái és azon intézmény között, amelynek alkalmazottja, ami növeli a feszült és stresszes helyzetek kialakulásának kockázatát.
„A diákokkal szembeni nagyobb türelem vagy a hétköznapi esetben elfogadhatatlan helyzetek nem egyszer szükséges elviselése, miközben gyakran bizonyos értelemben a szülői kötelességek ellátása is rájuk hárul, csak tovább fokozzák ennek a hivatásnak a nehézségeit. A pedagógiai alkalmazottak kötelességeinek alapos és lelkiismeretes teljesítése minden kétséget kizáróan jó fizikai és pszichés állóképességet kíván. A pedagógus munkája egy bizonyos ponttól kezdődően, az előrehaladott életkorral egyre embert próbálóbb feladattá válik“ – vélik az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek-Új többség (O¼aNO-NOVA) ellenzéki frakció képviselői, akik felsorolt tapasztalatok tükrében a tanári szakma gyakorlására vonatkozó felső határ megszabását javasolják, amelynek elérésével automatikusan megszűnne a pedagógusi munkaviszony.
„Az ilyen munkaviszony beszüntetéséből fakadó lehetséges negatív következményekre való tekintettel egyidejűleg a módosított munkaviszony lehetőségének bevezetése javasolt, ami a munkaszerződés további két évvel való meghosszabbítását irányozza elő, mégpedig a jelzett időszakban akár ismételten is. A fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatárt tükrében a tanáremberek munkavégzési felső határának meg nem szabása egyrészt mély tiszteletlenség jele velük szemben, s egyúttal a diákok tanáraikkal szembeni elvárásainak alábecsülése“ – fűzik hozzá a javaslat előterjesztői.
A jogszabály-módosító javaslat nem minősül teljesen újnak a szlovákiai jogrendben. A munkaviszony megszűnése gyakorlatilag az állami alkalmazottak esetében a 65. életév betöltése esetén alkalmazható gyakorlathoz lenne hasonlatos. Ha a parlamenti képviselők megszavazzák a törvénymódosítást, akkor az 2018. január 1-től léphetne hatályba.