Felmérés: Mennyire fogadja el a lakosság az Európai Uniót?
A 2010 őszén végzett közvélemény-kutatás óta Szlovákiában - bizonyos mutatókat tekintve - jelentősen romlott az EU megítélése. Míg négy éve az euró és az utazás szabadsága a szlovákiaiak 62 százalékának tetszett, az idén ez az arány 53 százalék.
Az elégedetlenség egyre nő, főként a pénzeszközökkel való pazarlás, a gazdasági fellendülés és a bürokrácia tekintetében. 15 százalékponttal nőtt azok száma, akik számára az unió pazarlást jelent, a bürokráciát pedig a lakosság 24 százaléka veti Brüsszel szemére. Ma az unió csupán a lakosság 7 százaléka számára jelenti a gazdasági fellendülést, ellentétben a 2004-ben mért 44 százalékos eredménnyel.
„A csökkenés mögött az életszínvonal emelkedése terén nem teljesült elvárások állnak“ – magyarázta az Európai Bizottság.
A hazai lakosság legnagyobb uniós elvárása továbbra is a gazdasági növekedés – állítja Zora Bútorová szociológus is, melynek lassú kiteljesedése megváltoztatja a lakosság unióval kapcsolatos véleményét, bár a lakosság jelentős hányada részére az unió a nagyobb szabadságot, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és a szociálisan nehéz helyzetben lévőkkel szemben tanúsított érzékenységet is jelenti – tette hozzá a szociológus.
A kijelentéssel, hogy „Szlovákia az unió nélkül jobban teljesített volna”, csupán a lakosság 35 százaléka ért egyet, 57 százalék jövőképe továbbra is pozitív.
Az Európai Bizottság egy márciusban készített további felmérése szerint a szlovákiai lakosság főképpen az „uniós államok közötti jó viszonyt“ (37 %), a „erős gazdaságot, ipart és üzletet“ (35 %) értékeli leginkább. Legnagyobb problémának a munkanélküliséget (56 %) és a szociális különbségeket (45 %) tartják.
„Éppen ezeken a területeken szinte semmilyen jogkörrel nem rendelkezik az unió“ – figyelmeztet Zuzana Gabrižová, az Euractiv portál főszerkesztője. Ha az uniós országok gazdasági szintjét nem sikerül jobban közelíteni egymáshoz, az egész uniós projekt veszélybe kerül. „Ma ez a legnagyobb kihívás“ – tette hozzá.
A lakosság 28 százalékának a tagországok hatalmas adósságállománya is gondot jelent. Főként a 65 évnél idősebb lakosok vélekednek így. A 24 évnél nem idősebbek viszont a gyorsan fejlődő országokban látnak nagy konkurenciát –hangsúlyozta a TNS Slovakia ügynökség munkatársa, Vladimíra Bunèáková. 2020-ig az unió Oroszországtól, Japántól, az Egyesült Államoktól és Kínától is gyengébb lesz – vélekedik a szlovákiai lakosság. Csupán Brazíliát és Indiát sikerül némileg megelőzni.
A decemberi felmérésekből viszont az derül ki, hogy Szlovákia lakosságának kritikusabb álláspontja ellenére sincs gondja a brüsszeli kompetenciák erősítésével. Az ősszel végzett felmérés szerint a közös pénznemet a lakosság 78 százaléka, a közös külpolitikát 76 százaléka, sőt a közös védelmi és biztonságpolitikát a szlovákiaiak 85 százaléka támogatja. Ez nem feltétlenül jelentené egy közös európai hadsereg létrehozását. Azt a szlovákiai lakosságnak mindössze 44 százaléka támogatná.
A szlovákiai lakosság nagyobb határozottságot vár el Brüsszeltől a környezetvédelem (76 %), a munkanélküliség elleni harc (73 %), az egészségügy és szociálpolitika (73 %), a gazdaságpolitika és az adózás (60 %), valamint a bevándorlási politika (59 %) terén.
