Felhős időjárást szúrtak ki egy távoli gázóriáson

A Jupiternél mintegy 40 százalékkal nagyobb planéta 1040 fényévre található a Földtől, 2,2 naponta kerüli meg gazdacsillagát. A nagy közelség folytán a HAT-P-7b kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazon arcát mutatja gazdacsillagának, ahogy Holdunk nekünk. 

Az exobolygó „nappali” és „éjszakai” oldala jelentősen eltér egymástól hőmérsékletét és egyéb jellegzetességeit tekintve. David Armstrong, a Warwicki Egyetem kutatója és a vizsgálat vezetője szerint a hűvös féltekéjén felhők alakulhatnak ki, amelyek nagyon gyorsan elpárolognak a forró, “nappali” oldalon. Eme féltekéjén az átlaghőmérséklet 2400 Celsius-fok.

A kutatók a NASA Kepler-űrteleszkópjával tanulmányozták ezt az egzotikus világot. A távcső eredeti missziója során, 2009 és 2013 között begyűjtött adatokat fésülték át, és észrevették, hogy a planéta legfényesebb pontjának pozíciója jelentősen megváltozott az idő előre haladtával.

Mindez szerintük egyértelműen bizonyítja az időjárási rendszer meglétét. Armstrong a Space.com-nak kifejtette, az eredmények arról tanúskodnak, hogy erős szelek vannak a bolygón, amelyek a felhőket az egyik féltekéjéről a másikra szállítják. Sebességük drasztikusan változik, hatalmas felhőképződményeket alakítanak ki, majd elenyésznek.

A kutatók szerint a felhők nagy valószínűséggel nem hasonlítanak a földiekre. A modellek azt sugallják, hogy a HAT-P-7b felhőit részben korund alkotja, eme ásványból jön létre a zafír és a rubin.

Az eredmények feltárják, lehetséges az időjárás nyomon követése távolra szakadt bolygókon. Ezt a munkát a későbbiekben a James Webb-űrteleszkóp segítheti, amely a tervek szerint 2018 második felében indul.

A Keplert 2009-ben bocsátották fel, négy évet töltött több mint 150 ezer csillag tanulmányozásával, fényességük nüansznyi változásával kereste a lehetséges bolygókat. 2013 májusában a térbeli helyzetének stabilizálásához használt négy lendkerék közül a második is meghibásodott, ezáltal megfosztotta pontos megfigyelési képességétől.

A mérnökök hamar módot találtak stabilizálására a nap sugárnyomásával. 2014 májusában kezdte meg új misszióját K2 néven, ennek során korlátozott módszerekkel kutat idegen világok után, tanulmányoz szupernóvákat, aszteroidákat és más kozmikus objektumokat, illetve jelenségeket.

Eddig 2330 megerősített exobolygót fedezett fel, az összes ismert idegen világ közel kétharmadát.