Feleslegessé válnak a docensi és professzori címek?

Szakemberek szerint némely felsőoktatási intézményben nem került sor generációs váltásra a pedagógusok között, míg máshol emelkedett a számuk, de alacsonyabb kritériumok teljesítését követően. Több esetben inkább akadémikusokról, mint gyakorló szakemberekről van szó. Ugyanakkor ezzel egyes intézmények nem értenek egyet.

Az oktatási tárca által előkészített rendszer a hazai főiskolákat a nyugati modellhez közelíthetné. A főiskolákról szóló törvénymódosító javaslat lehetővé tenné azt, hogy a tisztségeket olyan szakemberek töltsék be, akiknek nem kellene habilitált docenseknek vagy kinevezett professzoroknak lenniük, hanem egy versenypályázaton kellene átesniük. „Ez egy olyan új modell lenne, amely kapcsán a docensek és professzorok helyére gyakorló szakemberek kerülhetnének, köztük akár olyan fiatalok is, akik jelentős tudósoknak számítanak“ – magyarázta Peter Plavèan oktatási miniszter.

Szlovákiában jelenleg egy olyan rendszer működik, amely szerint annak, aki akadémiai közegben akar működni, előbb doktoranduszi tanulmányokat kell folytatnia, meg kell szereznie a PhD. titulust, s azután az illető szakmai asszisztensként dolgozhat. Docenssé csak három év múlva, olyan feltételek teljesítése után válhat, mint a pedagógiai, tudományos-kutatói és publikációs tevékenység, miközben figyelembe veszik mindazok visszhangjait is. Ugyancsak be kell mutatnia a saját szakterületén elért eredményeit és valós gyakorlatát is. Ráadásul minden karnak megvan a saját specifikus követelményeinek a jegyzéke. Professzorrá pedig az illető csak újabb három év múlva válhat, amikor további feltételeknek kell eleget tennie.

A minisztérium egyelőre hallgat

Az oktatási tárca egyelőre hallgat a készülő törvénymódosító javaslat részleteiről. Azt azonban közölte, hogy az alternatív karrierút bevezetésével növelni akarja a főiskolai munka iránti érdeklődést, ezért a jövőben már nem a titulus, hanem az elért munkahelyi eredmények számítanak majd.

Plavèan már idén be akarja terjeszteni a törvénymódosítást. Ha azt jóváhagyná a parlament, akkor két éven belül felhagynának a docensi és professzori cím adományozásával. Ugyanakkor a miniszter felszólította mindazokat, akik jelenleg e titulusok megszerzéséért dolgoznak, hogy ne hagyják abba kutatómunkájukat. Éppen az lehet majd ugyanis a tervezett pályázati siker egyik feltétele, amelynek köszönhetően főiskolai munkahelyhez juthatnak.

A miniszter azt is jelezte, hogy az új modell alapján a szakfelelősök nem a tanulmányi programokért, hanem tanulmányi szakokért felelnének. „Ez azt jelentené, hogy az egyes tanulmányi szakoknak nem lesz olyan nagyszámú szakfelelősre szükségük, mint ma, a docensek és professzorok személyében“ – fejtette ki Plavèan. Ezt a tisztséget az elképzelés szerint szintén elláthatnák olyan szakemberek, akik nem rendelkeznek professzori vagy docensi címmel – tette hozzá a miniszter. Jelenleg a tanulmányi programok minőségéért és fejlesztéséért a professzorok és a docensek felelnek.

A javasolt modellre pozitívan tekint a pozsonyi Comenius Egyetem rektorhelyettese, Zuzana Kovaèièová. „Hasznos lehet annak lehetővé tétele, hogy a gyakorlati szakemberek elfoglalják a docensi vagy professzori helyeket akkor, ha teljesítik a tudományos és pedagógiai minőséget szavatoló értelmes kritériumokat“ – véli a rektorhelyettes. Robert Redhammer, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STU) rektora is szükségesnek tartja a külső szakemberek oktatási rendszerbe történő bevonását. A készülő javaslat kapcsán azonban kifogásokat is emelt. „Személyesen azt gondolom, hogy jobb rendezni a docensek és professzorok kinevezésének a menetét, mint kivételeket tenni ezen helyek elfoglalása során. Az STU-n vendégprofesszorként ugyanis már most is több gyakorlati szakember tevékenykedik“ – tette hozzá a rektor.

A szaktárca javaslatával a Szlovák Rektori Konferencia (SRK) sem ért egyet. „Egyértelműen a tudományos-pedagógiai címekkel rendelkező docensek és professzorok mellett állunk ki, akik titulusaikat habilitációs és professzori kinevezési eljárások alapján szerezték meg“ – szögezte le Rudolf Kropil, a kamara elnöke. Azzal érvel, hogy a jelenleg hatályos törvény is lehetővé teszi olyan szakember főiskolai professzorként történő alkalmazását, aki nem rendelkezik professzori vagy docensi címmel. A kamara álláspontjával a Zsolnai Egyetem vezetése is egyetért.

A szakszervezetek szerint csökkenhet a minőség

A Szlovákiai Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (OZPŠaV) úgy véli, hogy ha a docensi és professzori helyekre cím nélküli szakembereket vesznek fel, az majd a docensek és professzorok pedagógiai és tudományos kutatómunkája minőségének a csökkenéséhez vezethet. Ugyancsak csökken a szakmai asszisztensek motivációja is.

Renáta Králiková, a Jól Igazgatott Társadalomért Intézet munkatársa progresszív lépésnek nevezte a tervezett módosítást. Attól tart azonban, hogy azt majd miként fogadják a felsőfokú oktatási intézmények. „Olyan dologról van szó, amit a főiskolák eléggé őriznek, s e téren az egyik problémát éppen a zártságuk jelentheti“ – véli Králiková. Arra is figyelmeztet, hogy az oktatási rendszer a 90-es évek elejétől nem változott, ezért ma nehéz esetnek számít. „Például a professzorokat mindmáig az akkori táblázatok szerint fizetik, mintha a minőség háttérbe szorulna“ – fejtette ki Králiková, hozzátéve: a régi rendszer miatt nem került sor nemzedékváltásra az egyetemeken. „Éppen a középkorú nemzedék hiányzik, amely a változás hajtómotorja lehetne“ – véli a szakember. Véleménye szerint a professzorok és docensek többsége inkább akadémikus, mint gyakorló szakember.  Králiková azt gondolja, hogy a rendszer módosításakor fontos lesz a szakember akadémiai közegbe történő belépése feltételeinek pontos meghatározása.

Ha a szakembereknek az egyes tanulmányi szakok minőségét is szavatolniuk kell, akkor az akkreditációs és finanszírozási feltételek jelentős mértékű módosítására is szükség lenne. Jelenleg ugyanis az van érvényben, hogy a tanulmányok nívóját szavatoló szakembernek az adott intézmény főállású alkalmazottjának kell lennie, ami a gyakorlatból érkező szakemberek esetében problémát jelenthetne.

„Nézzük meg, hogy egy informatikus mennyit keres egy vállalatnál, illetve mennyit kaphatna a főiskolán. A különbségek jelentősek“ – jegyezte meg Králiková. Azt azonban megerősítette, hogy a szakemberek és a cégek részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az oktatási rendszerbe történő belépés iránt, mert befolyásolni akarják a jövendő alkalmazottaik felkészültségét.