Felelős hozzáállással készül a megyei választásokra az MKP

A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa nagyra értékelte a helyi szervezetek és járási szervek felelősségteljes hozzáállását az őszi kerületi önkormányzati választásokra való felkészülés tekintetében.

"Üdvözöljük, hogy a jelöltek kiválasztása során – a választók elvárásait figyelembe véve - felkészült és társadalmilag elismert személyek kerülnek a választási megmérettetésbe. Az MKP Országos Tanácsa célja, hogy jelöltjeink hozzájáruljanak magyar közösségünk érdekképviseletének maximalizálásához a kerületi önkormányzati testületekben. Az MKP Országos Tanácsa bízik benne, hogy a választók a megyei választásokon nagy számban jelennek meg, s olyan jelöltekre adják le szavazataikat, akik garanciát jelentenek szülőföldünk és magyarságunk hiteles és hatékony érdekképviseletére" - szögezte le állásfoglalásában a párt döntéshozó szerve.

Berényi József pártelnök nagyra értékelte, hogy azon járások többségében, ahol a magyarság aránya 50 százalék alatti, a magyar szavazatok elvesztésének veszélyét kikerülendő, a párt járási és kerületi szervei keresték az együttműködés lehetőségét, s a további megegyezéseknek esélyt adva nem állítanak teljes jelöltlistákat.  Berényi a testületi ülést követő sajtóértekezleten kifejtette: a megegyezések keresése az MKP számára azért fontos azokban a járásokban, ahol a magyarság aránya nem éri el az 50 százalékot, mert a magyar szavazatokra számító jelöltek egymással szembeni indítása - bizonyos körülmények között - azzal járhat, hogy a jelöltek "kiütik" egymást, azaz veszélybe kerülhet a magyarság képviselete.

„Ötven százalék feletti aránynál lehet teljes listát állítani és akár versenyezni a magyar választókat megszólító pártoknak. 50 százalék alatt viszont ez luxus, mert könnyen megtörténhet, hogy a magyar jelöltek versenyéből egy nevető harmadik, mondjuk a szlovák pártok jelöltje kerülne ki sikeresen” - mondta az MTI kérdésére a pártelnök hozzátéve: így viszont papíron lefektetett megegyezés nélkül is lehetőség adódik a magyar szavazatok összpontosítására.

Az OT megvitatta a vasúti kétnyelvűség megteremtését, azaz a vasúti feliratok, köztük a vasútállomások neveinek kétnyelvű feltüntetését célzó igyekezeteket is. Nyilatkozatában leszögezte: az MKP támogat minden olyan kezdeményezést, amely a kétnyelvűséget segíti Szlovákiában, egyben erősíti és bővíti a magyar nyelvhasználatot. A párt választmánya ugyanakkor hangsúlyozta: a cél az, hogy a magyar nyelv regionális nyelvként legyen használatos az ország azon régióiban, ahol 20 százalék feletti a magyarság aránya.

A pártelnök a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatban elmondta azt is, hogy elfogadhatatlannak tartja a Most-Híd vonatkozó törvénymódosító javaslatát. „Először üdvözöltem, hogy ilyen javaslatot nyújtottak be, de amikor áttanulmányoztam, rájöttem, ez egy rossz javaslat, s mint ilyen elfogadhatatlan” – fejtette ki a TASR hírügynökségnek Berényi József.

Az MKP elnöke azt tartja a legfőbb problémának, hogy az indítvány feltételeket szab a kétnyelvű táblát kihelyezni szándékozó önkormányzattal szemben. Az adott önkormányzatnak előbb többségi döntést kell hoznia a kétnyelvűsítés kérvényezéséről, ezt követően pedig a Vasúti Közlekedésszabályozási Hivatalhoz kell fordulnia jóváhagyásért. A hivatal kikérheti a kormányhivatal véleményét, ami szintén lehet pozitív vagy negatív – fejtette ki a pártelnök. „Végül, ha a javaslat sikeres lenne, a községnek kellene kifizetnie a táblát. Ez a magyar kisebbség megalázása” – hangoztatta hozzátéve: Európában a hasonló táblák kihelyezésének költségeit az állam állja. Berényi továbbá elmondta, az MKP felkérte a Most-Híd pártot az indítvány visszavonására és átdolgozására, egyúttal elküldte változtatási javaslatait, de a válasz elutasító volt.

A megyei önkormányzatok területi felosztása kapcsán az MKP Országos Tanácsa leszögezte: teljes mértékben elutasítja Robert Fico miniszterelnök azon kijelentését, miszerint három önkormányzatot kell kialakítani. A párt véleménye szerint a megyei önkormányzatok kialakításnak alappillérét a természetes régiók adják, ezért ezek figyelembevételével nem három, hanem több területi egységnek kell léteznie a párt szerint. „A miniszterelnök úr egyetlen kijelentésével tudunk egyetérteni: a témával kapcsolatban nyilvános vitát kell indítani” – szögezte le Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke az OT ülést követő sajtóértekezleten.

Az ülésen a résztvevők a munkanélküliséggel is foglalkoztak. Aggasztónak tartják, hogy az ilyen szempontból leginkább sújtott járások között találhatók az általában magyarok által lakott régiók, ahol több esetben 30 százalék feletti a munkanélküliség aránya. „Felszólítjuk a kormányt, hogy átgondolt, célirányos aktív foglalkoztatáspolitikával segítse a hazai vállalkozókat, és kihasználva Dél-Szlovákia természeti adottságait, lehetőségeit, ösztönözze a munkahelyteremtést” – áll az OT nyilatkozatában.

A tanács tagjai szorgalmazzák, hogy a szlovák kormány aktívan és nyitottan viszonyuljon a szlovák-magyar határ menti és határon átnyúló együttműködés adta lehetőségekhez. Egyúttal javasolják, hogy az európai uniós forrásokat a magyar kormánnyal egyeztetve elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére, új határátkelőhelyek létesítésére – beleértve a Duna- és Ipoly-hidak építését és a dunai kompok üzembe helyezését is – használja fel.

A pozsonyi ülésen elfogadták az MKP új szervezeti és működési szabályzatát, amely a pártszervek hatékonyságának növelését célozza. Az új szabályzat többek között bevezeti, hogy az MKP Országos Tanácsának póttagjai is lesznek a jövőben.