Felébresztik az üstökösvadász Rosettát
WASHINGTON. Kutatók januárban megkísérlik felébreszteni a mélyűri álomban lévő Rosetta űrszondát, hogy folytassa útját a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé.
Amint elérte a nagy jég- és kőzettömeget, megpróbálnak landoltatni egy egységet felszínén. A misszió részleteit az Amerikai Geofizikai Unió őszi ülésén ismertették.
A Rosetta 2004 márciusában indult, és azóta egészen eposzi utat járt be a Naprendszerben. Háromszor kerülte meg a Földet, majd parittyamanővert végzett a Marsnál, melynek eredményeképpen megfelelő pályára került, hogy találkozhasson az üstökössel. További több millió kilométer megtétele, majd két aszteroida melletti elsuhanása után, az Európai Ûrügynökség szondája 2011 júniusában mélyhibernációba merült, így lehetővé vált, hogy üzemanyagot spóroljon missziója utolsó, kockázatos szakaszához.
A kutatók szerint a felébredés rendkívül izgalmas lesz. A szonda belső ébresztőt hordoz, amely január 20-án, magyar idő szerint délelőtt 11-kor jelez neki. Az ébredés folyamata azonban lassú lesz, mintha a Rosetta ilyen hosszú alvás után többször is megnyomná a szundi gombot.
A fedélzeti elektronika melegszik először fel, majd a „csillagkövető” készülékek kezdik meg a helyzetmeghatározást. A szonda ezt követően stabilizálja magát a hibernációs mód alatt végzett lassú forgásból. Aznap este elvileg meg is kezdi az első jelek hazasugárzását. Amennyiben a csapat fel tudja ébreszteni, a Rosetta megindul a 4 kilométer széles maggal rendelkező üstökös felé, amivel augusztusban találkozik, és néhány hetet tölt el vizsgálatával.
Novemberben kezdődik a misszió legizgalmasabb szakasza, a kutatócsapat egy robotegységet – Philae – próbál az üstökös felszínére bocsátani. Bár sokan dolgoznak a megfelelő pályák kiszámításán, igen kockázatos manőverről van szó, amilyet korábban még sosem kíséreltek meg - tudatta a hirado.hu. Ha a landolás sikerül, a robot mintákat vesz és képeket készít, mialatt az űrvándor 2015-ben eléri pályája Naphoz legközelebbi pontját. Abban reménykednek, ezzel még több adatot gyűjthetnek a rejtélyes jeges égitestekről, a Naprendszer néhány legprimitívebb objektumáról.
A Rosetta 2004 márciusában indult, és azóta egészen eposzi utat járt be a Naprendszerben. Háromszor kerülte meg a Földet, majd parittyamanővert végzett a Marsnál, melynek eredményeképpen megfelelő pályára került, hogy találkozhasson az üstökössel. További több millió kilométer megtétele, majd két aszteroida melletti elsuhanása után, az Európai Ûrügynökség szondája 2011 júniusában mélyhibernációba merült, így lehetővé vált, hogy üzemanyagot spóroljon missziója utolsó, kockázatos szakaszához.
A kutatók szerint a felébredés rendkívül izgalmas lesz. A szonda belső ébresztőt hordoz, amely január 20-án, magyar idő szerint délelőtt 11-kor jelez neki. Az ébredés folyamata azonban lassú lesz, mintha a Rosetta ilyen hosszú alvás után többször is megnyomná a szundi gombot.
A fedélzeti elektronika melegszik először fel, majd a „csillagkövető” készülékek kezdik meg a helyzetmeghatározást. A szonda ezt követően stabilizálja magát a hibernációs mód alatt végzett lassú forgásból. Aznap este elvileg meg is kezdi az első jelek hazasugárzását. Amennyiben a csapat fel tudja ébreszteni, a Rosetta megindul a 4 kilométer széles maggal rendelkező üstökös felé, amivel augusztusban találkozik, és néhány hetet tölt el vizsgálatával.
Novemberben kezdődik a misszió legizgalmasabb szakasza, a kutatócsapat egy robotegységet – Philae – próbál az üstökös felszínére bocsátani. Bár sokan dolgoznak a megfelelő pályák kiszámításán, igen kockázatos manőverről van szó, amilyet korábban még sosem kíséreltek meg - tudatta a hirado.hu. Ha a landolás sikerül, a robot mintákat vesz és képeket készít, mialatt az űrvándor 2015-ben eléri pályája Naphoz legközelebbi pontját. Abban reménykednek, ezzel még több adatot gyűjthetnek a rejtélyes jeges égitestekről, a Naprendszer néhány legprimitívebb objektumáról.
Forrás
hirado.hu, BBC
