Feladatok a választások utánra

Az MKP számára a sikertelen 2010-es parlamenti választásoknak az volt az egyik üzenete, hogy a magyar kérdések mellett a pártnak hangsúlyosabban kell foglalkozni a gazdasági és szociális kérdésekkel – mondta a lapnak Berényi.

A párt választási programjában a magyarság megmaradása mellett a déli régiók felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális biztonság megteremtését is prioritásként kezeli. Ugyanakkor a pártelnök úgy véli, a lesújtó népszámlálási adatok tükrében történelmi esélyt is kapott a szlovákiai magyarság, hiszen ezek után aligha kérdőjelezhető meg az MKP által szorgalmazott jogbővítés szükségessége.

„Nagy öröm számunkra, hogy a programunkat a Szlovák Tudományos Akadémia mellett működő szegénységet vizsgáló hivatal és a Foglakoztatási Intézet második, illetve harmadik legjobb programként értékelte. Ez annak is betudható, hogy a Beszéljük meg programalkotó beszélgetéseink során nagyon sok jó ötletet kaptunk az emberektől, és ezeket be is építettük választási programunkba” – emelte ki Berényi.

A pártelnök vitatja, hogy „balra tolódott az MKP”. „Ma nagyon sokan dolgoznak 300-400 eurós bérekért, miközben jelentősen megnőttek az árak, a lakhatás, az utazás költségei… Ebben a helyzetben elképzelhetetlen további terheket róni ezekre az emberekre. A válság terheit tehát egyértelműen annak a rétegnek kell viselnie, amelyik többletjövedelemmel rendelkezik. Úgy gondolom, ez nem baloldali politika, hanem a jelenlegi helyzet értékeléséből adódó reálpolitika” – mondta a Szabad Újságnak.

Az interjúban kitér Berényi a dél-szlovákiai régió felzárkóztatását szorgalmazó lépésekre, a hajógyár ügyében tapasztalható kormányzati „látszatintézkedésekre”.

„A magyarság megmaradása szempontjából három kulcsfontosságú téma van. Az első a nyelvhasználati jogok, és a magyar nyelv használatának lehetőségei nem a kívánt mértékben bővültek. Továbbra is napirenden tartjuk a kollektív bűnösség eltörlésének az igényét, mert ezzel kezdődne a magyarság egyenrangúsítása. A harmadik pedig a közösségi önkormányzatok, de úgy is fogalmazhatnék, hogy az autonómia kérdése.”

Berényi visszautasította , hogy Rudolf Chmel kisebbségi miniszterelnök-helyettes Trianonhoz kötötte szavait, amikor az önkormányzatiságról beszélt. „Ezen a szinten Chmel kezet foghat Ján Slotával, hisz ő is azonnal „trianonozni” kezd, ha mi közösségi önkormányzatiságról beszélünk. Úgy vélem tehát, hogy a jelenlegi helyzet számunkra történelmi esély is: a nyugat-európai partnereink, az európai intézmények érteni fogják jogbővítési törekvéseinket, hogy miért akarunk jelentősebb intézményi háttért kialakítani, és megmaradásunkhoz nagyobb mértékű támogatást kapni az államtól.”

Meg kell fogalmaznia magát a magyarságnak, amely Pozsonytól Királyhelmecig nagyon különböző körülmények között él. „Így nincs egyféle jó megoldás minden régió számára. Nyilván más modell alkalmazható a Nyitra melletti szórványrégióban, mint Csallóközben vagy Gömörben.”

Berényi nem bocsátkozott jóslásokba, mint mondta képlékeny a helyzet, de egyelőre nem kíván foglalkozni vészforgatókönyvek írásával arra az esetre, hogy nem kerülnek be a parlamentbe.