Farkas Iván: több a közmunkás, de hogyan tovább?
POZSONY. Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai alelnöke szerint célszerű volna a közmunkaprogram kiszélesítése, például a kis léptékű kézműves mezőgazdaság és állattenyésztés, illetve a szolgáltatások irányába.
A foglalkoztatási törvény módosítása január elsejétől előírja: aki havi 61,60 euró szociális segélyben részesül, annak havonta legalább 32 óra, de legfeljebb 36 óra közmunkát kell elvégeznie. Aki nem végzi el, júliustól nem kapja meg a szociális segélyt. Az egész ország területén 96 ezer embert érint a módosítás, munkájukat 860 állami alkalmazott, munkakoordinátor irányítja és felügyeli. 2014 első félévében az újszerű közmunkavállalás önkéntes volt, azonban július 1-jétől kötelezővé vált – emlékeztetett portálunkhoz eljuttatott állásfoglalásában Farkas Iván.
Hozzátette: mivel a közmunkák döntő többsége a helyi önkormányzati hivatalok hatáskörében szerveződik, a polgármesterek az elmúlt fél évben a munkakoordinátorokkal fenntartott hiányzó vagy igencsak laza kapcsolatokra panaszkodtak. A koordinátorok állami alkalmazottak, feladatuk az önkormányzati hivatalokkal és a polgármesterekkel történő kapcsolatfelvétel és tartós értekezés a közmunkák alakulását illetően. A kapcsolatfenntartást a jövőben a legtöbb esetben még csiszolni kell – véli a szakpolitikus.
Az MKP alelnöke rámutatott: a szociális rászorultság térképe jól szemlélteti, hogy Dél-Szlovákia járásaiban élnek a legtöbben szociális segélyből, emiatt potenciálisan itt lepik el közmunkára jelentkezve legtöbben a községi hivatalokat. Ám a foglalkoztatási törvény nagyon szűk körű lehetőséget biztosít a közmunkaprogram elvégzésére, emiatt eddig a legtöbb közmunkás takarított, sepert és lombvágással, fűnyírással foglalkozott.
„És itt a bökkenő! Az egyik oldalon a foglalkoztatási törvény módosítása potenciálisan újabb 90 ezer közmunkást szült, a másik oldalon meg főhet a polgármester feje, az eddigi 60 takarítómunkás mellett az újabb kétszáz közmunkásnak vajon milyen munkát biztosítson? Háromszáz ember mégsem takaríthat és nyírhat naponta füvet a községben. Két megoldás kínálkozik. Az első és egyszerűbb a kanadai és Egyesült Államok-beli gyakorlat, ahol a falu közmunkása szolgáltatás formájában végzi a falu lakossága számára a fűnyírást és a lombvágást kertjeikben, térítés ellenében. A bevétel a falu kasszáját gyarapítja. Ennek nincs meg a hagyománya és a kultúrája, ezért volna célszerűbb a közmunkaprogram kiszélesítése, mondjuk a kis léptékű kézműves mezőgazdaság, kis állattenyésztés, szolgáltatások irányába” – véli Farkas Iván hozzátéve: a Szlovákiával szomszédos országokban ez működik, nem ütközött uniós ellenállásba. Miért ne működhetne nálunk is? – veti fel a kérdést.
„Mi, a Magyar Közösség Pártja szakpolitikusai időben foglalkoztunk a kérdéssel, kidolgoztuk az ilyen irányú törvénymódosítás keretét. Tanácskoztunk parlamenti képviselőkkel, akik hajlandóságot mutattak a téma iránt és tisztségükből eredően képesek lehetnek a törvénymódosítás átültetésére. Ám nemcsak a törvényes keret fontos, hanem a rá épülő gyakorlati lehetőség is. Ilyen gyakorlati lehetőség végett léptünk kapcsolatba egy speciális kisállat-tenyésztési program gazdáival, akik a közmunkaprogram lehetőségeinek törvényes kiszélesítését követően hajlandók bekapcsolódni a programba, segítő kezet nyújtani, konkrét termelési programot, munkahelyeket felkínálni a polgármestereknek. Mindennek akkor lesz értelme, ha sikerül a közmunkaprogramot újabb munkafeladatottal kiszélesíteni” – szögezte le Farkas Iván.
Hozzátette: mivel a közmunkák döntő többsége a helyi önkormányzati hivatalok hatáskörében szerveződik, a polgármesterek az elmúlt fél évben a munkakoordinátorokkal fenntartott hiányzó vagy igencsak laza kapcsolatokra panaszkodtak. A koordinátorok állami alkalmazottak, feladatuk az önkormányzati hivatalokkal és a polgármesterekkel történő kapcsolatfelvétel és tartós értekezés a közmunkák alakulását illetően. A kapcsolatfenntartást a jövőben a legtöbb esetben még csiszolni kell – véli a szakpolitikus.
Az MKP alelnöke rámutatott: a szociális rászorultság térképe jól szemlélteti, hogy Dél-Szlovákia járásaiban élnek a legtöbben szociális segélyből, emiatt potenciálisan itt lepik el közmunkára jelentkezve legtöbben a községi hivatalokat. Ám a foglalkoztatási törvény nagyon szűk körű lehetőséget biztosít a közmunkaprogram elvégzésére, emiatt eddig a legtöbb közmunkás takarított, sepert és lombvágással, fűnyírással foglalkozott.
„És itt a bökkenő! Az egyik oldalon a foglalkoztatási törvény módosítása potenciálisan újabb 90 ezer közmunkást szült, a másik oldalon meg főhet a polgármester feje, az eddigi 60 takarítómunkás mellett az újabb kétszáz közmunkásnak vajon milyen munkát biztosítson? Háromszáz ember mégsem takaríthat és nyírhat naponta füvet a községben. Két megoldás kínálkozik. Az első és egyszerűbb a kanadai és Egyesült Államok-beli gyakorlat, ahol a falu közmunkása szolgáltatás formájában végzi a falu lakossága számára a fűnyírást és a lombvágást kertjeikben, térítés ellenében. A bevétel a falu kasszáját gyarapítja. Ennek nincs meg a hagyománya és a kultúrája, ezért volna célszerűbb a közmunkaprogram kiszélesítése, mondjuk a kis léptékű kézműves mezőgazdaság, kis állattenyésztés, szolgáltatások irányába” – véli Farkas Iván hozzátéve: a Szlovákiával szomszédos országokban ez működik, nem ütközött uniós ellenállásba. Miért ne működhetne nálunk is? – veti fel a kérdést.
„Mi, a Magyar Közösség Pártja szakpolitikusai időben foglalkoztunk a kérdéssel, kidolgoztuk az ilyen irányú törvénymódosítás keretét. Tanácskoztunk parlamenti képviselőkkel, akik hajlandóságot mutattak a téma iránt és tisztségükből eredően képesek lehetnek a törvénymódosítás átültetésére. Ám nemcsak a törvényes keret fontos, hanem a rá épülő gyakorlati lehetőség is. Ilyen gyakorlati lehetőség végett léptünk kapcsolatba egy speciális kisállat-tenyésztési program gazdáival, akik a közmunkaprogram lehetőségeinek törvényes kiszélesítését követően hajlandók bekapcsolódni a programba, segítő kezet nyújtani, konkrét termelési programot, munkahelyeket felkínálni a polgármestereknek. Mindennek akkor lesz értelme, ha sikerül a közmunkaprogramot újabb munkafeladatottal kiszélesíteni” – szögezte le Farkas Iván.
Forrás
Hírek.sk
