Farkas Iván: eredményesebben kell felhasználni az EU forrásait
Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai alelnöke portálunkhoz eljuttatott írásában rámutat: Szlovákia egyáltalán nem lehet büszke a teljesítményére, hiszen az időszak végén a strukturális és kohéziós alapokat tekintve a számára meghatározott 11,4 milliárd eurós keret csupán 51 százalékát tudta felhasználni.
Igaz ugyan, hogy érvényben van az n+2 szabályzat (az időszakot követően a pályázók még két évig felhasználhatják a forrásokat, ha a tavalyi év végéig megkötötték a támogatási szerződést), azonban az eddigi halvány teljesítmény azt sejteti, a keret jelentős része felhasználatlanul marad. Ez akár milliárdokat is jelenthet. Azért jelent ez komoly gondot, mert a kormányfő gyakran hangoztatja: Szlovákiában a beruházások költségeinek 70 százalékát az Európai Unió forrásai biztosítják – írja a szakpolitikus.
A nemzeti fejlesztési keretterv 11 operatív programjából a források legeredményesebb felhasználását eddig az Egészségügy Operatív Programban sikerült elérni 84,8 százalékkal, majd a Regionális Operatív Program következik 70,9 százalékkal, harmadik pedig a Foglalkoztatás és Szociális Befogadás Operatív Program 62,3 százalékos eredménnyel. Ezzel szemben a legkevésbé eredményes forrásfelhasználás eddig az Oktatásügy Operatív Programban tapasztalható 39,8 százalékkal, valamint a Kutatás és Fejlesztés Operatív Programban 45,7 százalékos eredménnyel. Emellett nagyon gyenge a forrásfelhasználás hatékonysága is, hiszen az eredményes pályázatok jelentős része olyan célokat valósít meg, melyeknél igencsak megkérdőjelezhető a beruházás szükségszerűsége, gazdaságossága, energiahatékonysága, társadalmi hozadéka, vagy hogy fenntartható fejlődést eredményezne valamilyen területen – mutat rá Farkas Iván.
Az MKP alelnöke hozzáteszi: a Pro Civis polgári társulás által nemrégen bemutatott elemzés feltárta, hogy a regionális fejlesztést és a vidékfejlesztést szolgáló operatív programok gazdái hátrányos megkülönböztetésben részesítették Dél-Szlovákia járásait. Legyen szó a Regionális Operatív Programról a közlekedési tárca irányítása alatt, a Vidékfejlesztési Programról a földművelési tárca irányításával vagy a környezetvédelmi tárca hatáskörébe tartozó Környezetvédelem Operatív Programról. Szinte valamennyi programról, minden pályázati kiírásról ez elmondható.
Ezen felül a legnagyobb hiányosságok és akadályok, amelyek a hatékonyabb és eredményesebb felhasználást gátolják: a súlyos korrupció, amely az alapok felhasználását övezi, a politikai kliensrendszer, a közbeszerzés gyakran hihetetlenül bonyolult folyamata, az előfinanszírozás hiánya, valamint a Brüsszel részéről megkövetelt adminisztratív terhek jelentős súlyosbítása Szlovákiában. „Az utóbbi két tényező hihetetlenül leszűkíti a potenciális pályázók körét. Valószínűleg valaki(k)nek ez a szándéka, biztosítva ezzel, hogy csupán szűk kör pályázzon, így lehetőleg a kiszemelt pályázó legyen eredményes” – véli a szakpolitikus.
Várható és elvárható változások az új időszakban
Az alapvető változások, amelyek a most kezdődő 2014-2020 közötti időszakban várhatók: az előző időszakban Szlovákia kerete 11,4 milliárd euró volt, a most kezdődő hét éves időszakban 13,92 milliárd euró lesz. Az eddigi 11 helyett várhatóan 7 operatív program (OP) lesz: Integrált Infrastruktúra OP, Kutatás és Fejlesztés OP, Integrált Regionális OP, Emberi Erőforrások OP, Környezetminőség OP, Hatékony Közigazgatás OP, Technikai Segítségnyújtás OP.
„Amennyiben Szlovákia sikeres ország szeretne lenni az Európai Unió fejlesztési alapjainak felhasználásában, a fenti hiányosságokat ki kellene küszöbölni, jelentősen megnövelni a források felhasználásának eredményességét és hatékonyságát. Ez pedig az intézményrendszer átalakítása, átláthatóvá tétele, az adminisztráció leegyszerűsítése nélkül nem sikerülhet. A politikai befolyás alól pedig szakmai síkra kell terelni a források felhasználását” – hangsúlyozta Farkas Iván hozzátéve: ehhez Finnország vagy Svédország szolgálhat például.
