Ezrek gyűltek össze a székely szabadság napját ünnepelve

A résztvevők egyes csoportjai rezesbandával, zenekarral vonultak be az emlékmű melletti térre. Az érkezők elmondták, a korábbi években tapasztalt három rendőri szűrés helyett idén a hatóságok csupán Marosvásárhely határában állították meg az eseményre tartó autóbuszokat. Mindegyik autóbuszra csendőrök szálltak fel, lefilmezték az utasokat, és tájékoztatták őket arról, hogy vágó vagy szúró eszközöket nem szabad bevinni a tömegrendezvény helyszínére.   

Az elmúlt évek tapasztalatából tanulván a zászlóval érkezők többsége már korábban gondoskodott arról, hogy zászlórúdját ne lehessen szúró szerszámnak tekinteni. A háromszékiek óriás székelyzászlóval vonultak a helyszínre, ahol székely, magyar és erdélyi zászlók százai lengenek.

Tőkés László: Székelyföld maradjon székely föld

Tőkés László szerint miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékműve mellett a székely szabadság napja szónokaként tartott előadást az összegyűlt több ezres tömegnek. Kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet. "Készen állunk a párbeszédre, a megegyezésre".

Hozzátette: az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet.

Tőkés László kijelentette: nem elég az a nyilatkozat, amelyben az erdélyi magyar pártok vállalták, hogy összehangolják autonómiaprogramjaikat. Úgy vélte a székely szabadság napja előrelépés a tényleges együttműködés felé, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "jobbik része" is a szervezők mellé állt.

A jelenlévők hangos kiabálással fejezték ki nemtetszésüket amiatt, hogy a román hatóságok megakadályozták Dabis Attilának, az SZNT külügyi megbízottjának a belépését Romániába. Izsák Balázs SZNT-elnök bejelentette: a Dabis Attila kitiltása nem marad jogi következmények nélkül.

Dabis Attila kitiltását Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője is megbotránkoztatónak tartotta. Kijelentette: európai fórumokon fogja szóvá tenni a történteket. A katalán politikus arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a székelyeknek és a katalánoknak kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lenniük mint  országaik többségi lakosságának, hogy szabadságukat megvalósíthassák.

Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője egy a madár szabadságáról szóló baszk népdalt elénekelve szerzett emlékezetes pillanatokat a résztvevőknek. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját említve jelentette ki: nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák. "Ha nekünk sikerült elfogadnunk a saját államunk több nemzetiségű voltát, miért ne sikerülne Romániának is" - jelentette ki a politikus.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azért tartotta egyetemes magyar ügynek a székely autonómia ügyét, mert - megfogalmazása szerint - "ha a székelyek erősek, a magyarok erősek, és ha a magyarok erősek, akkor Erdély erős". A politikus szerint Bukarest azért ellenzi a székely autonómiát, mert fél, hogy sikeresebb lesz, mint a központosított kormányzás.

Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke azt a pillanatot idézte fel, amikor Budafok polgármestereként öt éve Magyarországon elsőként kitűzte a hivatalára a székely zászlót. Úgy vélte: a zászló azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett, és a jelképre ma is nagy szükség van.

A székely szabadság napját levélben üdvözölte a Marosvásárhelyen alakult Szabad Emberek Pártja (POL). A román-magyar regionális vegyes párt elnöke, Dan Macsa a romániai regionális mozgalmak "lándzsahegyeinek" nevezte a székelyeket.

A tömeg a székely vértanúk vesztőhelyének a megkoszorúzása után egy 2,5 kilométeres felvonulásra indult, hogy a prefektusi hivatalban átadja a megmozdulás petícióját.

Közfelkiáltással fogadták el a tüntetés autonomiát kérő petícióját

Románia nemzetközi kötelezettségvállalására hivatkozva kérték Székelyföld autonómiáját szombaton Marosvásárhelyen, a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezés és tüntetés résztvevői.

A tüntetés petícióját, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, de amelyet tájékoztatásképpen Klaus Iohannis államfőnek is elküldenek, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a székely vértanúk emlékműve előtt, és a tömeg közfelkiáltással fogadta el.

A dokumentum arra emlékeztet, hogy Románia az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkelye pedig éppen az önálló közigazgatásról, és a különleges státusról szól.

Amint a petícióban a szóban forgó cikkelyt idézték: "Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek."

A petícióban megállapítják: az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. Arra emlékeztettek, hogy a román parlament asztalán van a székelyföldi autonómia törvénytervezete, így senki előtt nem titok, hogy mit kíván a székely nép.

A petíció nyomatékosítja: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A dokumentum szerint az autonómia biztosítása Románia érdekeit is szolgálná.

A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.

"Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Tiltakozzunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!" - áll a dokumentumban.

A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának.