Évente több mint 22 ezerrel nő a rokkantak száma

A riasztó adatokat a Szociális Biztosító statisztikai kimutatásai is alátámasztják. Tavaly 22 600-zal, 2013-ban 22 300-zal, 2012-ben pedig közel 23 000-rel nőtt a szlovákiai rokkantak száma. A nekik járó rokkantnyugdíjakra évente több mint 62 millió eurót fordítanak a költségvetésből. Tavaly a legtöbben, azaz 37 412-en Eperjes, legkevesebben, azaz 17 760-an pedig Pozsony megyében éltek.

„A rokkantsághoz vezető legsúlyosabb betegségek a mozgásszervi megbetegedések, a daganatok és a különböző pszichikai zavarok“ – mondta el Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője. A nőket főként a daganatos betegségek, a férfiakat pedig a keringési rendszer betegségei veszélyeztetik.

A rokkantságuk elismerését kérő nők és férfiak átlagéletkora 50-60 év. Az orvosok tapasztalatai szerint évről évre több fiatal válik rokkanttá. Ennek ellenére senki sem akar foglalkozni a növekvő rokkantság tényével. Az egészségügyi tárca azért, mert állítása szerint nem tartozik a hatáskörébe. Hasonlóképpen reagált a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) is. Az egészségbiztosítók közül pedig csak a legnagyobb, az Általános Egészségbiztosító reagált érdemben. A biztosító szóvivője elmondta, hogy rendelkeznek megelőzést szolgáló programokkal, ám konkrétan a rokkantság csökkentésével-megszüntetésével nem foglalkoznak.

A munkaügyi tárca csak olyan esetekkel kapcsolatban tud nyilatkozni, amikor hivatásból eredő betegségek vagy balesetek miatt vált valaki rokkanttá. Sok munkahelyen ugyanis a hatalmas stresszhatásnak és rossz munkakörülményeknek, például vegyi ártalmaknak kitett dolgozók könnyen rokkanttá válhatnak – mondta el Michal Stuška, a tárca szóvivője. Ennek megelőzése érdekében a munkafelügyelet rendszeresen ellenőrzéseket tart. A tárca kidolgozta a 2020-ig szóló munkavégzéssel összefüggő biztonsági és egészségvédelmi stratégiáját is, amelynek célja, hogy a leszázalékolással végződő, hivatásból eredő betegségek számát csökkentse. E téren felvilágosító munkát is végez.

Ugyanakkor sokan a megelőző orvosi kivizsgálásokon sem vesznek részt. Szakértők szerint a körzeti orvosoknál is be kellene vezetni a külföldön már jól működő rendszert, hogy a rendszeres, megelőző vizsgálatokon résztvevőknek kisebb biztosítási járulékot kelljen fizetniük, mint az egészségükkel nem törődő személyeknek. Ez a módszer nálunk csak a fogorvosoknál működik.

A legtöbb rokkantnyugdíjas mozgásszervi betegségek miatt válik munkaképtelenné. Ez az életkorral, esetleges balesetekkel, túlsúlyossággal és túlterheltséggel is összefügg.
Silvia Lúèna pszichiáter elmondta, hogy a lelki és viselkedési zavarok nagy része is az emberekre nehezedő növekvő követelményekkel és a stresszes életmóddal függnek össze. „Rokkantság szempontjából legkockázatosabbnak a skizofréniát, a skizoaktív és bipoláris zavart, a súlyos depressziót és az alkoholizmust tartanám“ – sorolta Lúèna doktornő.

Juraj Mistrík kardiológus szerint a problémára komplex módon kell tekinteni. „Kockázatos, ha például a szívproblémák cukorbetegséggel és mozgásszervi panaszokkal is párosulnak. Minden a nem megfelelő munka- és életstílussal, illetve a nagy stresszel függ össze. Az embereknek nincs idejük önmagukra, állandó mókuskerékben élnek, semmiféle relaxálásra nincs lehetőségük. Hiányzik a megfelelő étkezési, ivási és alvási rendszerük“ – magyarázta Mistrík.

Valamennyi megszólított orvos azt állítja, hogy a leszázalékolás megelőzhető az életstílus megváltoztatásával: kevesebbet együnk, többet mozogjunk és elég időt szánjunk alvásra, így szól a jótanács.

Az embert akkor nyilvánítják rokkanttá, ha a hosszú ideig tartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt az egészséges személyekkel összehasonlítva több mint 40 százalékkal csökken a munkavégző képessége. A rokkantságot a páciens kérésére a Szociális Biztosító orvosai a rendelkezésre álló körzeti és szakorvosi leletek alapján állapíthatják meg. Ha az orvosok valakit rokkanttá is nyilvánítanak, később az egészségi állapota javulhat, s emiatt a rokkantnyugdíját megvonhatják.