Európai Bizottság: a fenntarthatósággal van a legfőbb gondja az egészségügynek
„Noha bizonyos (nem kötelező érvényű) óvintézkedések kerültek elfogadásra a költségvetési és irányítási folyamatok területén, néhány közkórház továbbra is kedvezőtlen anyagi körülmények között tengődik, ami az ágazati közbeszerzések terén változatlanul fennálló hiányosságokról árulkodhat" – olvasható az Európai Bizottság (EB) jelentésében. Az állami közigazgatás által irányított kórházakban továbbra is felhalmozódni látszanak mindazon kötelezettségek, amelyeket a múltban rendszertelen időközönként az álam vállalt magára. A jelentés szerint a nagymértékű adósság okai közé sorolandó a források hatékonyságot nélkülöző merítése, az enyhe költségvetési korlátozások, a közbeszerzési irányelvek és az ellenőrzés hiánya, valamint a kezelés mennyiségére, s nem a minőségére épülő fizetési rendszerek.
Az állami kézben lévő kórházak 2015 során a költségvetési és kiadási folyamatok hatékonyságának növelésére irányuló fejlesztési tervezeteket dolgoztak ki azzal a céllal, hogy kiegyensúlyozott költségvetéseket eredményezzenek. Az átfogó pénzügyi ellenőrzések tavaly októberig mindenütt lezajlottak, majd 2015 őszén megkezdődött annak az információs rendszernek a bevezetése, amely a gazdasági és klinikai adatok mellett az alkalmazotti réteggel kapcsolatos adatokkal is szolgál.
A közkórházak mindemellett egy átfogó javaslatot is kidolgoztak a kórházi szolgáltatások karcsúsítására, beleértve a sürgősségi ellátórendszer fekvőhelyeinek a tartós ellátórendszer fekvőhelyeivé való átalakítására. „A megvalósítás ilyen korai stádiumában még lehetetlen felmérni a foganatosított óvintézkedések hatékonyságát, bár az mindenképpen elmondható, hogy szemmel láthatóan csökkent általuk a kórházi költségek növekedési tempója. Vélhetően további óvintézkedések foganatosítására lesz szükség, hogy visszafordíthatóvá váljanak a kiadási oldalt érintő kedvezőtlen trendek" – állapítja meg az EB jelentése.
Az Európai Bizottság szerint a kormány az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásainak hatékonyabb betagozódását célzó igyekezete változatlanul megfigyelhető volt, miközben az előkészített terveket az alapján kellene megítélni, hogy mennyiben segítették elő az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé, s egyúttal hatékonyabbá tételét. Amint azonban arra a jelentés figyelmeztet, az elektronikus egészségügyi rendszer, az ún. eHealth, valamint a diagnóziscsoportokon alapuló fizetési rendszer, az ún. DRG-rendszer tekintetében tapasztalt előrelépés meglehetősen lassú lefolyású volt.
Bár Szlovákiában jelentős javulás mutatkozik az egészségügyi állapot tekintetében, a többi európai uniós (EU) tagállammal összehasonlításban változatlanul gyenge eredményekkel rendelkezik. A várható élettartam egy 2013-as adat szerint az Európai Unió átlaga alatt van, főként, ami a férfiakat illeti (72,9 év az uniós 77,8 évvel szemben), de a nők esetében sem túl rózsás a helyzet (80,1 év az uniós 83,3 évvel szemben).
Ami a jó egészségnek örvendés átlagos időszakát illeti a nők esetében a legalacsonyabb az EU-ban, míg a férfiaknál az egyik legalacsonyabb. Ezen felül a magas elhalálozási arányokból adódóan az ország potenciális munkaerő-piaci tartalékainak az uniós átlaghoz képest történő 1,4 százalékpontos csökkenése feltételezhető.
