EU-csúcs - Orbán: féleredményt értünk el

A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték, és "itt sikert lehet majd elérni" - vélekedett.   

Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. A magyar javaslat mindig is az volt, hogy "menjünk le közösen délre", és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is - emlékeztetett. Közölte: ezt nem tudták elérni, "továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét". Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés.       

Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a kormányfő közölte: péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel kora délután megvitatják a helyzetet és meghozzák a szükséges döntéseket.   

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy rendészeti és határőrizeti szempontból minden feltétel megvan a horvát határzárhoz, azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb-magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt annyiban előrébb is állnak, hogy az ülés előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait - idézte fel. Úgy vélte, ez erősíti a kétoldalú kapcsolatokat ezekkel az országokkal, és nagy erőkkel fűzi szorosabbra a közép-európai együttműködést, továbbá mivel Európa határait védik, "ez jó Európának is".   

A miniszterelnök hangsúlyozta: "jó hír, hogy van az unióban négy olyan ország, amely képes nagyon komoly, nehéz kérdésben, határrendészeti kérdésben szinte feltétel nélkül a másik segítségére sietni". Õszintén meg kell köszönni a lengyeleknek, a cseheknek és a szlovákoknak a segítséget, a népeknek és a kormányaiknak is - jegyezte meg.   

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor "hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök", amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó. Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését - amely egy indítvány, hogy jogszabály legyen majd belőle - már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja - mondta. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az "elfogadható Magyarország számára".

A kormányfő a határvédelemmel kapcsolatban elmondta: "van egy képesség, amit elvesztettünk, mert nem volt rá szükség", hiszen a délszláv háború után és amikor "az az álmunk volt, hogy nemcsak az európai kontinensen belül nem lesznek határok, hanem az unió szélén sem szükségesek ezek, gyakorlatilag ott leépültek a határőrségek, a fizikai határzárak eltűntek, vele együtt számos tudás is, hogy hogy kell, ha szükséges, hirtelen megvédeni egy határt". Kiemelte: "egy elveszett államvezetési képességet kellett visszaépítenünk a nyár során a szerb határ lezárásakor, hogy mit csinál egy állam, amikor úgy látja, hogy nem katonasággal, hanem rendészetileg kell megvédenie a határát, tehát nem egy fegyveres támadást kell elhárítania, hanem mondjuk föl kell tartóztatnia tömegesen belépni akaró, törvénysértő, illegális migránsokat". Úgy fogalmazott, "ez a tudás nem volt meg", de most már megvan, és "lényegében bármelyik szomszédunk irányába képesek vagyunk ezt a képességet rövid időn belül működtetni".

Kovács Zoltán: az uniós csúcson nem döntöttek a külső határok védelméről

A külső határok védelméről, vagyis a legfontosabb kérdésről nem született döntés a péntek virradóra véget ért uniós csúcson - jelentette ki az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán úgy vélekedett: a határvédelemről szóló döntés annál is inkább sürgető volna, mert máig 380 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, vagyis a schengeni határra és a migránsok száma az év végéig elérheti a 600-700 ezret. A helyzet nem tartható fenn, mindenkinek az volna az érdeke, hogy a görög-török határon megfogható legyen az emberáradat - tette hozzá a politikus.

Szerinte a külső határok védelméről szóló döntés elodázása nem csak a Szíriából érkezők felé, de Afrika felé is rossz üzenet; azt közvetíti, hogy az unió nem képes a hatékony határvédelemre. Közlése szerint a kerítésépítés nem a legjobb megoldás, de egyelőre nincs jobb. Ugyanis a belső határok megszűnése nem jelenti azt, hogy a külső határok is megszűntek volna. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem a határokat, hanem csak a zöldhatárt zárta le Szerbia felé az ellenőrizetlen migráció meggátolására.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben a Nemzetbiztonsági Kabinet pénteki ülésén dönt a horvát-magyar zöldhatár lezárásáról, felkészültek-e a hatóságok az intézkedés végrehajtására, a kormányszóvivő azt válaszolta: a biztonsági határzár kész és az élőerő is rendelkezésre áll, tehát meg tudják védeni a déli határt Horvátország felől is.