EU-csúcs - Menetrendet dolgoznak ki a következő hónapokra

A 27 állam-, illetve kormányfő találkozóját megelőzően a házigazda Fico úgy nyilatkozott, hogy az informális ülésen őszinte megbeszélést vár arról, hol tart jelenleg az uniós együttműködés. Fico hangoztatta, hogy a tagországok vezetői egységet kívánnak mutatni, és azt is demonstrálni igyekeznek, hogy folytatni akarják az együttműködést az unión belül.   

„Elengedhetetlen volt találkozni a brexitet követő időszakban. A 27 tagállam nagyon őszinte vitát folytat majd az EU állapotával kapcsolatban. Bízom benne, hogy elkészítjük a legfontosabb témák tervét, amelyeket az elkövetkező fél évben át kell venni. Nincsenek kétségeim afelől, hogy hogy ez a csúcs ebből a szempontból siker lesz" – jelentette ki Robert Fico miniszterelnök. 

Az Európai Unió, mint projekt lassan elveszíti polgárai támogatását, az emberek bírálják, ezért reflektálni kell – jelentette ki a csúcstalálkozóra megérkezve Miroslav Lajèák külügyminiszter. „Populista és xenofób pártok kerülnek előtérbe, ami egy rendkívül nyugtalanító trend, amelyet meg kell állítani. Az EU mindeközben egy szuper projekt, amely számos jó dolgot eredményez, ám az emberek mindezt természetesnek veszik” – figyelmeztetett a szlovák diplomácia vezetője, hozzáfűzve, hogy hajlamosak vagyunk csak azokra a dolgokra fókuszálni, amelyek megosztanak bennünket.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök azt hangsúlyozta, az illegális migrációval és a terrorizmus jelentette veszélyekkel szembeni küzdelem az egyike azon két prioritásnak, amelyekre Csehország összpontosítani kíván a pénteki informális találkozó tárgyalásai során. „Európának képesnek kell lennie megbirkózni az illegális migrációval” – szögezte le Sobotka, majd a terrorizmus jelentette veszélyekkel szembeni aktív szerepvállalás fontosságát is aláhúzta. Ugyancsak megemlítette, hogy „a jövőre nézve fontolóra kell venni egy közös európai hadsereg létrehozását”. Az elképzelést ért bírálatokra válaszul elmondta: „Európa nem képes a külső schengeni határok védelmében indított hadműveletek megszervezésére. Ha csupán szemlélők leszünk, nem fog javulni Európa biztonsága”. A Právo napilap kérdésére válaszolva elmondta „a biztonságpolitika terén szorosabb együttműködés szükséges”.

A találkozó előtt egy nappal Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár már nyilatkozott arról, hogy a brit népszavazást követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia, és pontos menetrendet kell meghatároznia. "Olyan menetrendet kell kidolgoznunk Pozsonyban, amely egyértelművé teszi, hogy képesek vagyunk közösen reagálni a gyengeségeinkre, a feladatokra, amelyekkel szembe kell néznünk" - mondta közös párizsi sajtótájékoztatójukon Angela Merkel.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken sugárzott rádióinterjújában szintén arról beszélt, hogy a pozsonyi csúcsértekezleten szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet. A kormányfő beszámolt arról is, hogy a pozsonyi tanácskozás előtt a visegrádi országok összehangolták álláspontjukat, és javaslataikról terveznek egy közös V4-es dokumentumot, amelyet benyújtanának az Európai Tanácsnak. Orbán Viktor kiállt az interjúban Bulgária uniós anyagi megsegítése mellett is, kijelentve: a bolgár kerítést meg kell erősíteni, a határvédelmüknek pedig pénzt kell adni.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőket a pozsonyi csúcsra meghívó levelében a migrációra utalva úgy vélekedett: a találkozónak olyan fordulópontnak kell lennie, ahol az unió vezetése bebizonyítja, hogy képes és meg is akarja védeni polgárait a 2015-ös migrációs káosz megismétlődésétől. Tusk emellett "brutálisan őszinte" megbeszéléseket szorgalmazott. Kiemelte: az uniót az utóbbi időszakban megrázó különféle válságok után nem szabad úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna. A Brexitre utalva hozzátette: józan diagnózist kell felállítani a brit kiválás okairól.

Megkezdődött az első csúcstalálkozó a britek nélkül

Megérkeztek az Európai Unió (EU) 27 tagállamának küldöttségei pénteken délelőtt a tagországok kormány- és államfőinek csúcstalálkozójának helyszínére, a pozsonyi várba, ahol nem sokkal tíz óra után megkezdődött az első olyan, informális uniós csúcstalálkozó, melyen az Egyesült Királyság nem vesz részt.

A csúcstalálkozó az EU jövőjéről folytatandó, nyílt és közvetlen párbeszédre szeretne lehetőséget adni a tagországok vezetőinek.

A több pozsonyi helyszínen zajló, egynapos fórumon olyan aktuális témákról beszélnek majd, mint az unió állapota és jövője, ezen belül a migráció problémaköre, a biztonsági kihívások és a terrorizmus elleni harc, illetve a gazdasági és szociális biztonság, a foglalkoztatottság növelésének lehetőségei, valamint a Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépése utáni unió kérdései is.   

Hol és hová tart jelenleg az unió, illetve milyen válaszokat lehet és kell adni az uniós polgárok EU-val szembeni bizalomvesztésének jelenségére - előzetes közlések szerint ezek azok a kérdések, amelyek a csúcs most kezdődött első tárgyalásszakaszán kerülnek terítékre.   

Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön az önreflexió és a kiútkeresés csúcstalálkozójának nevezte a pozsonyi fórumot. A szlovák miniszterelnök pénteken a delegációk érkezése során tett rövid nyilatkozatában úgy vélekedett: a találkozón annak résztvevői rámutatnak, hogy az EU egy olyan egyedülálló projekt, amelyet folytatni akarnak.   

A találkozót a nemzetközi és a szlovák sajtó részéről is komoly várakozások előzik meg. Ezzel kapcsolatban a független pozsonyi Pravda pénteki kiadásában megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: ha a résztvevőknek bármelyik problémás kérdést közös akarattal, többé-kevésbé közös eszközökkel sikerül megoldaniuk, az is sokkal jobb lesz, mintha ehelyett a találkozót csak kínos csend követné. A Sme napilap hasonlóképpen vélekedett, azt írták: ha csupán helyes diagnózist sikerülne felállítani (az unió problémáira) már az azt jelezné, hogy a résztvevők nem feleslegesen rajzolták fel Pozsonyt a térképükre.   

A csúcstalálkozó a pozsonyi várban kezdődött első szakasza után a résztvevők egy dunai sétahajózáson vesznek részt, az ott tartott munkaebéden a tervek szerint a Brexit utáni gyakorlati teendők megvitatása kerül napirendre. Délután az állam- illetve kormányfők visszatérnek a várba, hogy az EU következő fél évének gyakorlati tennivalóiról határozzanak.

Merkel szerint kritikus helyzetben van az unió

Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió "kritikus helyzetben" van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát.

Huszonhét európai uniós tagország vezetőinek pénteki pozsonyi találkozóját megelőzően Merkel kijelentette: "Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni". A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén.   

Francois Hollande francia elnök az estig tartó csúcsértekezlet előtt azt mondta, hogy a pozsonyi találkozón új lökést kell adni Európának. Õ is hangoztatta, hogy vissza kell nyerni a lakosság bizalmát. Ehhez szerinte három területen kell előrelépni: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük új munkahelyek teremtésével.   

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy Pozsonyban a fő feladat a nézetkülönbségek elsimítása. Egységre van szükség ahhoz,. hogy az unió működhessen - fogalmazott.  

"Az Európai Unió nem helyettesítheti a NATO-t" - hangsúlyozta a közös európai hadsereg létrehozásának felvetése kapcsán Dalia Grybauskaité litván államfő a csúcstalálkozó első tárgyalási szakaszának kezdete előtt a sajtónak adott rövid nyilatkozatában. Kifejtette: nem tud róla, hogy bárki is európai hadsereg létrehozásába fogott volna, egyelőre csak a védelmi együttműködés javításáról, illetve a meglévő katonai kapacitások jobb kihasználásáról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NATO helyettesíthető lenne.   

Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy valamennyi tagország érdeke a biztonságosabb Európa, a migráció ellenőrzés alá vonása, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági együttműködés. Egyúttal megjegyezte, nem tartja szerencsésnek EU-csúcstalálkozót tartani az Egyesült Királyság nélkül úgy, hogy az ország még tagja az EU-nak.

Varsó: a V4 rugalmas szolidaritást javasol a migráció kezelésében

A visegrádi csoport (V4) az úgynevezett "rugalmas szolidaritás" elvét javasolja Pozsonyban a migrációs válság kezelésére, eszerint a menekültbefogadási képesség megítélésében az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is figyelembe vennék - közölte pénteken Varsóban a lengyel külügyminiszter.

Sajtóértekezletén Witold Waszczykowski a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) azon közös álláspontját ismertette, amelyet a lengyel soros elnökség nevében Beata Szydlo kormányfő mutat be az Európai Unió Pozsonyban zajló informális találkozóján.

Waszczykowski rámutatott: az uniós tagállamok között vannak olyanok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek, így "a menekülteket, sőt bevándorlókat akár jelentős számban" is befogadhatják.

A gazdaságilag kevésbé fejlett országok "más módon járulhatnak hozzá a migrációs válság kezeléséhez" - folytatta a külügyminiszter, példaként a humanitárius programok és a menekülttáborok, valamint "a konfliktusokhoz közeli országokban tartózkodó" menekültek támogatását említve.

A V4 Pozsonyban bemutatandó, írásba foglalt álláspontját pénteken a PAP hírügynökség is ismertette. A beszámoló szerint a dokumentum három kérdésre összpontosít: a biztonságra, a "rugalmas szolidaritás" elvén alapuló megegyezésre, amely a migrációs válság kezelését célozná, valamint a közös uniós piac témakörére. A V4 szerint az EU jövőjéről szóló vitában ezeket a kérdéseket kell prioritásként kezelni.

A "rugalmas szolidaritás" elve azt a lehetőséget adná a tagállamoknak, hogy a migrációs politikában "szabadon döntsenek részvételük formájáról" - ismerteti az állásfoglalást a PAP. Emellett szükség van a harmadik országokkal, köztük Törökországgal való együttműködésre is. Az illegális bevándorlás a V4-ek szerint "hatékony határvédelemmel" kezelendő.

A négy visegrádi ország emellett "a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását" sürgeti, és - rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre - hangsúlyozza a biztonsági együttműködés fontosságát. Ebben az összefüggésben az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) "műveleti képességének minél gyorsabb elérését" nevezik szükségesnek. A V4 szerint az EU keretében "valódi védelmi együttműködést" kell erősíteni, anélkül, hogy ez "a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené".

Az állásfoglalás az európai integráció egyik fő értékének nevezi a közös uniós piacot és a szabad munkaerő-áramlást.

A visegrádi országok úgy látják, Európa csak akkor lehet erős, ha a döntéshozatali folyamatban "erős lesz a tagállamok és ezek polgárainak hangja". Az uniós alapszerződésekkel összhangban egyensúlyt kell megőrizni az uniós intézmények között - fejtik ki a visegrádi országok, aláhúzzák az Európai Tanács szerepét, és sürgetik a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését.

A négy ország szerint az EU-n belüli tárgyalások "nyitottak kell, hogy legyenek az összes tagállamra", a kisebb csoportokban történő integráció "csak a közösség gyengítését eredményezheti" - ismerteti a V4 közös állásfoglalását a PAP.