Esterházy-domborművet avattak Révkomáromban
Az incidensek nélkül lezajlott dombormű-avató ünnepség a Szózat közös eléneklésével kezdődött, majd Dráfi Mátyás Jászai-díjas, Érdemes Művész szavalata hangzott el. Boldoghy Olivér a kezdeményező Egy Jobb Komáromért polgári társulás nevében üdvözölte a jelenlevőket, köztük Balogh Csabát, Magyarország pozsonyi nagykövetét, Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárát, Berényi Józsefet, az MKP elnökét, Duray Miklós politikus-írót, az Esterházy-díjjal és az MK Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Nagy János szobrászművészt, Rév- és Dél-Komárom, valamint a történelmi egyházak és más civil szervezetek több képviselőjét.
Boldoghy szlovákul folytatott köszöntőjében hangsúlyozta: mivel Esterházy a szlovák nemzet tagjait testvéreinek tekintette, ezért személye manapság sem lehet a magyarokat a szlovákoktól elválasztó-megosztó elem, hanem összekötő kapocs! Ezért kérte a gróf személyének, munkásságának átértékelését a szlovák társadalomtól.
Duray Miklós beszédében felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a kommunizmust felváltó demokráciában sem tudtunk megszabadulni attól a totalista gondolkodásmódtól, amely Esterházyt rabbá, vádlottá tette, ezért magatartásunk mielőbbi megváltoztatására lenne szükség! Hangsúlyozta: ahogy a gróf 1936-ban felismerte, hogy hatékonyan csak a magyar politikai erők egyesítésével képviselhetők a felvidéki magyar érdekek, ugyanezt a mai politikusainknak is tudatosítaniuk kell!
Fónagy János államtitkár a többi között Esterházy egyik mondatát idézte: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt!“. Ezzel is arra utalt, hogy tévesen próbálják a grófot lefasisztázni, hiszen ő egyszerre utasította el a nácizmust és a bolsevizmust – egyik csoporttal sem szövetkezett.
Balogh Csaba nagykövet szerint nagyon jó, hogy a Felvidéken szaporodnak azok a helyek, ahol Esterházyra lehet emlékezni. „Teljesen világos, hogy ő egy hős volt, aki emberségből, keresztény alázatból mindannyiunknak példát mutatott” – mondta portálunknak a diplomata. A tudatlanság azonban előidézheti azt, hogy ezek az Esterházy-szobrok, emlékhelyek nincsenek biztonságban, attrocitások érhetik. „Pontosan ezért fontosak a maihoz hasonló táblaavatások, a nemzetközi elismerés, mert azért az elmúlt időszakban bizony téma lett Esterházy Szlovákiában. Vitatkoznak róla, újra végiggondolják tetteit, mondta a nagykövet, aki szerint így lehet csupán az álláspontokat közelebb hozni, nem pedig úgy, hogy tabutémának tekintjük és nem beszélünk róla. A megismerést szolgálja majd a V4 szintű konferencia - Az én hősöm a te ellenséged -, amelynek keretében az Esterházy Jánossal kapcsolatos tényeket vennék számba.
Berényi József a new yorki kitüntetéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ahogy elhangzott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az ADL zsidó szervezet az Esterházy által vezetett párt utódpártjának tekinti az MKP-t, ami az eddiginél is nagyobb felelősséggel ruházza fel őt, mint pártelnököt. Beszédében az 1989-es bársonyos forradalombeli diákélményeit is felidézte, és az akkori „egységben az erő“ jelmondat szellemében kifejezte reményét, hogy a felvidéki magyarság további küzdelméhez végre megteremtődik a hazai magyar politikusi összefogás.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke portálunknak kifejtette, a felvidéki magyarság megmaradásának a vágya fejeződik ki azzal, hogy emléktáblát állít Esterházy Jánosnak, aki az önfeláldozás és a humanizmus szimbóluma. Tény azonban, hogy a szlovák-magyar együttélésben nincs minden rendben, jegyezte meg Berényi, hiszen a magyar szobrokat és Esterházy emlékét attrocitások érik. A Szlovák Nemzeti Párt pedig törvénnyel lépne fel a mártír emlékének ápolása ellen. „Ha más lenne a társadalmi közhangulat és más lenne a szlovákok hozzáállása jóval több magyar felirat lenne a közterületeken” – mondta Berényi, vagyis nem igaz, hogy minden a legnagyobb rendben, csak néhány politikus szítja az ellentétet. "Sok tennivaló van tehát, hogy a szlovák-magyar együttélés valóban békés és egymás értékei elfogadó együttélés legyen" – mondta a Hírek.sk-nak a magyar politikus.
Miután Balogh Csaba nagykövet és Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért aktivistája felavatta a süttői márványból készült domborművet, Elek László katolikus esperes megszentelte. A közös koszorúzás után a meghitt és békés hangulatú rendezvény a Himnusz közös eléneklésével zárult.
Az Egy Jobb Komáromi Polgári Társulás eredetileg jövő márciusra tervezte Nagy János Szervátiusz-díjas szobrászművész alkotásának leleplezését. Az Esterházyval kapcsolatos időszerű történések – szlovákiai elutasítása és erősödő nemzetközi elfogadása- hatására korábbra hozták az esemény időpontját. Magánterületet, azaz a Nádor utca 14. szám alatti Saga kávézó falát választották a mű átmeneti helyéül, ahonnan idővel talán méltóbb közterületre lesz áthelyezhető.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
