Érvénytelenek az építkezési vállalatoknak kartellezés miatt kiszabott súlyos bírságok
POZSONY. Érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely értelmében hat építkezési vállalatra 2004-es kartelltevékenység miatt 44,8 millió euró bírságot szabtak ki, s ennek egy részét a vállalatok ki is fizették. Az Alkotmánybíróság szerint Štefan Harabin akkor főbíró törvénytelenül járt el, amikor önhatalmúlag új bírákat nevezett ki az üggyel foglalkozó szenátusba – tájékoztat a Sme napilap.
Az ügy visszakerül a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe, annak kell újból elbírálnia, hogy 2004-ben az építkezési vállalkozók a D1-es autópálya Dunajánosháza (Jánovce) és Menguszfalva (Mengusovce) közti szakaszának megépítésére meghirdetett versenypályázat során valóban megállapodtak-e az árakban.
Amennyiben a bírák nem mondják ki egyértelműen, hogy valóban kartellről volt szó, a befizetett bírságot a Gazdasági Versenyhivatal kénytelen lesz visszafizetni a cégeknek. A Betamont, az Inžinierske stavby, a Skanska és a Strabag cégek 24,3 millió euró bírságot fizettek. A Doprastav, melynek 6,5 millió eurót kellett volna fizetnie, szerkezetváltással szabadult meg a bírságtól. A maradék 13,9 milliót a portugál Monta-Engil cég kapta, ám a Sme információi szerint egyelőre a mai napig nem fizetett.
Az Alkotmánybíróság az építkezési vállalatok számára kiszabott szankciókat hatályon kívül helyezte, mivel a legfelsőbb bíróság megsértette alapvető jogukat, hogy ne legyenek megfosztva a törvényes bírótól – olvasható a magyarázat a napilapban. Olyan alkotmányos jogról van szó, mely a polgároknak és a cégeknek is szavatolja, hogy panaszukban véletlenszerűen kiválasztott bíró hoz döntést, amin később sem lehet önhatalmúlag változtatni.
A szenátusban, mely rekordmagasságú bírságokat szabott ki az építkezési vállalatok számára, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke, Štefan Harabin döntése alapján önhatalmúlag lecserélték a bírókat – mutatott rá a Sme. Amikor a panaszok megérkeztek a bíróságra, s a szenátusban Igor Belko, Zdenka Reisenauerová és Alena Polaèková bírák ültek, de végül döntést nem ők hoztak.
Harabin 2009-ben Reisenauerovát és Poláèková más bírákra – Miroslav Gavalcra és Elena Berthotyovára cserélte. Az említett napilap szerint ez Harabin Galvac és Berthotyová elleni bosszújának tekinthető, akik Belkóval együtt a Legfelsőbb Bíróság elnökének bírálói közé tartoztak.
Az építkezési vállaltok ügyében hozott döntés várható volt. Az Alkotmánybíróságon a Harabin-féle sakkhúzásokat már más esetekben is kétségbe vonták. Gavalec és Berthotyová bírák már az állami Tipos kontra Lemikon ciprusi cég perében hozott döntésre is felhívták a figyelmet. Az alkotmánybírák akkor is éles bírálattal illették Harabint azért, hogy az öttagú szenátus három tagját önhatalmúlag lecserélte.
A Legfelsőbb Bíróság szenátusának vezetősége abban az időben nem hallgatta meg Galvac és Berthotyová kifogásait, hagyták, hogy a döntés megszülessen, bár valószínű volt, hogy azt végül az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi. A bírák akkori döntésük záró részében írásban figyelmeztettek, igyekeztek megoldani a nézeteltéréseket, de nem jártak sikerrel.
„Berthotyová és Galvac bíráknak a szenátus összetételére vonatkozó ismételt kifogásai ellenére feladatul adták az ügyet érintő eljárás lefolytatását“ – olvasható az építkezési vállalatok ellen hozott, az Alkotmánybíróság által jelenleg hatályon kívül helyezett ítéletben. Amint az ügyirat fizikai értelemben is visszakerül a Legfelsőbb Bíróságra, az építkezési vállalatok részére kiszabott bírság ügyében Belko, Reisenauerová és Polaèková törvényes bíráknak kellene dönteniük.
Amennyiben a bírák nem mondják ki egyértelműen, hogy valóban kartellről volt szó, a befizetett bírságot a Gazdasági Versenyhivatal kénytelen lesz visszafizetni a cégeknek. A Betamont, az Inžinierske stavby, a Skanska és a Strabag cégek 24,3 millió euró bírságot fizettek. A Doprastav, melynek 6,5 millió eurót kellett volna fizetnie, szerkezetváltással szabadult meg a bírságtól. A maradék 13,9 milliót a portugál Monta-Engil cég kapta, ám a Sme információi szerint egyelőre a mai napig nem fizetett.
Az Alkotmánybíróság az építkezési vállalatok számára kiszabott szankciókat hatályon kívül helyezte, mivel a legfelsőbb bíróság megsértette alapvető jogukat, hogy ne legyenek megfosztva a törvényes bírótól – olvasható a magyarázat a napilapban. Olyan alkotmányos jogról van szó, mely a polgároknak és a cégeknek is szavatolja, hogy panaszukban véletlenszerűen kiválasztott bíró hoz döntést, amin később sem lehet önhatalmúlag változtatni.
A szenátusban, mely rekordmagasságú bírságokat szabott ki az építkezési vállalatok számára, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke, Štefan Harabin döntése alapján önhatalmúlag lecserélték a bírókat – mutatott rá a Sme. Amikor a panaszok megérkeztek a bíróságra, s a szenátusban Igor Belko, Zdenka Reisenauerová és Alena Polaèková bírák ültek, de végül döntést nem ők hoztak.
Harabin 2009-ben Reisenauerovát és Poláèková más bírákra – Miroslav Gavalcra és Elena Berthotyovára cserélte. Az említett napilap szerint ez Harabin Galvac és Berthotyová elleni bosszújának tekinthető, akik Belkóval együtt a Legfelsőbb Bíróság elnökének bírálói közé tartoztak.
Az építkezési vállaltok ügyében hozott döntés várható volt. Az Alkotmánybíróságon a Harabin-féle sakkhúzásokat már más esetekben is kétségbe vonták. Gavalec és Berthotyová bírák már az állami Tipos kontra Lemikon ciprusi cég perében hozott döntésre is felhívták a figyelmet. Az alkotmánybírák akkor is éles bírálattal illették Harabint azért, hogy az öttagú szenátus három tagját önhatalmúlag lecserélte.
A Legfelsőbb Bíróság szenátusának vezetősége abban az időben nem hallgatta meg Galvac és Berthotyová kifogásait, hagyták, hogy a döntés megszülessen, bár valószínű volt, hogy azt végül az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi. A bírák akkori döntésük záró részében írásban figyelmeztettek, igyekeztek megoldani a nézeteltéréseket, de nem jártak sikerrel.
„Berthotyová és Galvac bíráknak a szenátus összetételére vonatkozó ismételt kifogásai ellenére feladatul adták az ügyet érintő eljárás lefolytatását“ – olvasható az építkezési vállalatok ellen hozott, az Alkotmánybíróság által jelenleg hatályon kívül helyezett ítéletben. Amint az ügyirat fizikai értelemben is visszakerül a Legfelsőbb Bíróságra, az építkezési vállalatok részére kiszabott bírság ügyében Belko, Reisenauerová és Polaèková törvényes bíráknak kellene dönteniük.
Forrás
Webnoviny.sk
