2015. szeptember 15., 13:46

Érthetetlenek a választók számára a jobboldali történések

POZSONY. Míg Robert Fico pártja megosztottságot eredményező különösebb viszályok nélkül vészelt át több választási időszakot, addig az ellenzéki pártok már a 2012-es parlamenti választások óta is több „földrengést“ értek meg. Pár hónappal az újabb szavazás előtt a politikai színtér jobb oldalán olyan események történnek, amelyeket a választópolgárok többsége csak nehezen ért meg.

Azután, hogy Daniel Lipšic Új Többsége (Nova) egyesült az Igor Matoviè vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) párttal, Lipšicet Besztercebánya megyében 7 járási elnök és több mint 40 párttag hagyta el. Többségük a Kereszténydemokrata Mozgalomba (KDH) lépett át, ahonnan Lipšic három évvel ezelőtt távozott. További mozgások észlelhetők a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Pártban (SDKÚ-DS) is, amelyből kilépett Eduard Vokál, a párt Eperjes megyei elnöke, akit szintén a KDH vonzott. Veszteségeket könyvelhet el a Háló (Sie) elnöke, Radoslav Procházka is. Pár nappal ezelőtt hagyta őt faképnél a hajdani elnökválasztási kampányfőnöke, Martin Dubéci, ám az Aktuality.sk internetes portál értesülései szerint további távozások is várhatók.

A jobbközép választópolgár helyzetét tovább nehezíti, hogy az SDKÚ-DS egyik ismert arca, ¼udovít Kaník valószínűleg Richard Sulík Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártjánál köt majd ki.

„Ezt a választások előtti átcsoportosulásnak nevezném. A jobboldali pártok körében történő »helycserékből« azonban már több is van annál, amit az átlagos választópolgár képes elfogadni“ – nyilatkozta Tomáš Koziak politológus.

„Mindez bizonyára nem pozitív üzenet a jobboldali választók számára. Az ilyen dolgok bizonytalanná teszik őket, és nem bizonyítják azt, hogy valóban létezik a smeres kormánnyal szembeni alternatíva” – vélekedik Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. Úgy gondolja, elsősorban a még bizonytalan választókat győzhetik meg az ilyen átlépések arról, hogy nem éri meg a jobboldali pártokra szavaznia. 

A felmérések során már hosszú ideje a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia dominál, egyik – folyamatosan szétforgácsolódó, majd némileg megváltozott felállásban összeálló – jobboldali pártnak sem sikerült hasonló eredményeket produkálnia. Tomáš Koziak azonban rámutatott, hogy természetéből adódóan a jobboldal hajlamosabb a szétforgácsolódásra, mint a baloldal. 

„A jobboldaliak liberálisak és konzervatívak is, akik csak nehezen tudnak egyesülni“ – fejtette ki a politológus. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez sem lehet mentség a történtekre. „A jobboldal már nem szétforgácsolódik, hanem atomjaira hullik” – fogalmazott. 

Míg a Robert Fico vezette Smer-SD már több választási időszakot belső viszályok nélkül vészelt át, az ellenzéki pártok csak a 2012-es választások óta több „földrengést“ éltek át. Teljesen szétesett az SaS-frakció. Sulíkot elhagyta a Juraj Miškov körüli csoportosulás, amely egyesült az Új Többséggel. A liberálisok később Lipšictől is távoztak, megalakították a Skok nevű pártot.

Már az SDKÚ-DS frakciója sem működik. A pártból ¼udovít Kaník és Pavol Frešo pártelnök kivételével fokozatosan valamennyi képviselő távozott. A KDH-t pedig röviddel a választások után elhagyta Daniel Lipšic, aki megalapította az Új Többséget, továbbá a Háló jelenlegi elnöke, Radoslav Procházka is. Érdemes megemlíteni a Most-Híd, az SDKÚ-DS és a KDH által létrehozott, ún. Népi Platformot is, amely szintén kudarcot vallott.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.