EP-választások: Csáky Pál Simon Zsolttal vitázott

hirek.sk 2014. május 15., 08:51
RÉVKOMÁROM. Tíz nappal az európai parlamenti választások előtt fajsúlyos rendezvénnyel mutatkozott be a nagyközönségnek a nemrég a révkomáromi Tiszti Pavilon alagsorában megnyílt Pince Egyetemi Klub. „Érdek(érvényesítés?) az EU-ban“ címmel Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja és Simon Zsolt, a Most-Híd listavezetője vívott szócsatát egymással.

A vitapartnerek bemutatása, politikusi pályájuk, eddigi érdemeik ismertetése után mindketten elmondhatták, hogy képviselőjelöltként miért indultak az idei EP-választásokon.

Csáky Pál hangsúlyozta, hogy bár tájainkon 2010-ben „megbotlott“ a nemzeti alapú politizálás, a felvidéki magyarság az európai parlamenti választásokkal újabb esélyt kaphat saját érdekei érvényesítésére Brüsszelben. Hozzáfűzte: ha az MKP a szavazás során több mint 5 százalékot ér el, az kihatással lehet a későbbi helyhatósági és parlamenti választások eredményeire is, növelheti megtépázott önbizalmunkat. „Tény, hogy a felvidéki magyarok legutóbbi parlamenti választásokon való alacsony részvételi aránya ütötte ki magyar pártunkat a legfelső törvényhozásból, de ezt a hibát május 24-én nem szabad megismételnünk, minél nagyobb létszámban az urnákhoz kell járulnunk! – üzente meg az MKP listavezetője a választópolgároknak.

Simon Zsolt hangot adott meggyőződésének, hogy a Most-Híd „erős listát“ szeretett volna összeállítani, de mivel Bugár Béla pártelnöknek itthon van a helye, ezért a parlamenti választásokon második legtöbb szavazatot kapó személy, vagyis ő válhatott listavezetővé. Hangsúlyozta: meg kell őrizni az Európai Unió egységét, hogy például az ukrajnai konfliktusok idején is biztonságban érezhessük magunkat.

Ezt követően Bugár Gergely műsorvezető arra a kérdésére várt választ, hogy a vitapartnerek szerint mely érdekek érvényesíthetők az EU-ban.

Simon szerint fontos, hogy az EU egységesen, erőt demonstrálva tudjon fellépni a harmadik világ országaival szemben, tagországainak legyen közös hadügyi, védelmi politikája. Azt is prioritásnak tartja, hogy az őshonos kisebbségeket, érdekeiket az hatványozottabban tudják képviselni, mint korábban. Úgy véli, hogy szükség van egy jog- és szociális biztonságot is garantáló kisebbségi intézményrendszer kiépítésére, mert az Intergroup-nak nincs kötelező érvényű döntési joga. „Akár az ördöggel is együttműködünk azért, hogy jobb legyen a helyzetünk“ – mondta.

Csáky megjegyezte: tíz-tizenöt éve azt hittük, hogy az EU a földi mennyország lesz, ahol minden problémánk megoldódik, de be kellett látnunk, hogy az EU-ban a tagországok kemény érdekérvényesítése folyik. A politikus sajnálatosnak tartja, hogy az idei EP-választáson induló 29 szlovákiai párt közül egyedül az MKP-nak van érvényesíthető kisebbségi programja, amely megvalósítását politikusai tudása, elkötelezettsége, hitelessége, személyes kapcsolatrendszere is elősegítheti. „Részünkről az eddiginél határozottabb, keményebb hangra lesz szükség, Brüsszelben kell elmondanunk, hogy mit gondolunk az EU-ról” – szögezte le.„Szlovákia kétarcú bizánci politikát folytat: miközben kifelé mosolyog, idehaza a mi hajszálgyökereinket vagdossa. Az MKP nem Szlovákiát, hanem a felvidéki magyarságot, a választópolgárokat akarja képviselni az EP-ben. Nem a szlovák elvárások, hanem az általa képviselt közösség igényei alapján fogalmazza meg véleményét, prioritásait. Én nem a tájba simuló, hanem a keményebb politizálás híve leszek az EP-ben, ha bejutok oda. Az érdekérvényesítéshez kapcsolati tőke és megfelelő nyelvtudás is kell, de elsősorban mandátum kell a választóktól“ – hangsúlyozta.  

A továbbiakban a két politikus arról vitázott, hogy az utóbbi években mennyi állami és uniós támogatás érkezett Dél-Szlovákiába. E téma kapcsán a „Híd-projekt“ felvidéki magyarságot szétforgácsoló hatása is szóba került. Simon úgy véli, pártja parlamenti képviselőinek és saját hajdani miniszteri tevékenységének köszönhetően sokkal több támogatás érkezett Szlovákiába, mint korábban. Csáky szerint azonban komolyabb támogatás nem jött a magyarlakta vidékekre, ahol jelentős beruházások sem történtek. „Ez ügyben csend van. Az MKP határozott hangja, kritikája kellene a parlamentbe! Bár ott vannak magukat magyarnak valló képviselők, mégis a dél-szlovákiai régiókban csökkent a gazdasági potenciál, és nőtt a munkanélküliség. Azzal semmit sem érünk el, ha azt hazudjuk egymásnak, hogy e téren minden rendben van“ – reagált Csáky.

Simon azonban bízik abban, hogy igyekezete sikerrel jár, s a közeljövőben sikerül megváltoztatni Szlovákia jelenlegi megyerendszerét, amelyben majd a további uniós támogatások elosztása még előnyösebben történhet. Csáky viszont úgy véli, hogy „egy ember nem oldja meg a megyerendszer kérdéskörét. Ez csak parasztvakítás, kampányfogás“. Nem csak Simon megye-projektjéről, hanem az egész Híd-projektről bíráló hangon szólt. „A Híd-projekttel a magyarság harakirit követett el. A vegyespárt megalakulása előtt a felvidéki magyarságot egységes felfogás jellemezte, a szlovák kormány félt tőlünk, de 2010 óta már nem tart tőlünk. Sajnálatos módon a demarkációs vonal az MKP és a Most-Híd közé került. A felvidéki magyarsággal szemben elkövetett nagy bűn volt a Híd-projekt, mert annak „köszönhetően“ megoszlott a szlovákiai magyar közélet ereje“ – fogalmazott az MKP politikusa. Hozzátette: pártja egy gesztust tett a fiatalok felé azzal, hogy a választási listáján szereplő képviselőjelöltek átlagéletkora szlovákiai viszonylatban a legalacsonyabb. Remélhetőleg ezzel a gesztussal sikerül az urnákhoz vonzani a fiatalokat, akik most a hazai helyzet javulásáért azzal tehetik a legtöbbet, ha részt vesznek a demokrácia ünnepén, azaz az EP-választásokon.

A továbbiakban arról is szó esett, hogy a szlovákiai magyar képviselők leghatékonyabban a néppárti frakcióban lobbizhatnának, ha bekerülnének az EP-be. Csáky hozzáfűzte, hogy olyan prioritást élvező kérdések kapcsán, mint Malina Hedvig ügye, az állampolgárság és a nyelvi jogaink kérdése, kisiskoláink helyzete, a hiányzó törvények pótlása, az MKP-s EP-képviselők az említett frakción kívül más kárpát-medencei magyar pártokkal (FIDESZ, KDNP, RMDSZ) is összefognának. „E szándékunkat megerősítjük május 15-én délután az MKP-székházban, ahol találkozunk Orbán Viktor miniszterelnökkel“ – árulta el Csáky Pál. 

A bő kétórás, csípős megjegyzéseket, nézői tapsot és lehurrogást sem nélkülöző vita után a közönség kapta meg a kérdezés jogát, amivel többen élni is kívántak. Králik Róbert, az MKP-lista egyik jelöltje kérdőre vonta Simon Zsoltot azért, mert a Sme napilapnak adott interjújában azt állította: az egyik MKP-s képviselőjelölt rendszeres kapcsolatban áll a magyarországi Jobbik párttal. Simon elárulta, hogy értesülései szerint a 24 éves Foglár Gábor almágyi pedagógus valóban a Jobbikhoz közelálló személy. A Jobbik országos választási listáján szereplő Pallér Pétert, a párt felvidéki szervezője viszont ennek ellenkezőjét állította, és bíráló szavakkal illette úgy a vegyespártot, mint az MKP-t. Kiss Réka arra a kérdésre várt választ, hogy szükség van-e felvidéki autonómiára. „ A területi autonómia-elképzelés utópisztikus gondolkodásra vall, inkább az új megyerendszer lehet a megoldás. A változtatáshoz az út nem az autonómián át vezet“ – felelte Simon. „Igent mondok az autonómiára. Az MKP vonatkozó dokumentuma az autonómiaformák tömbben élő és szórványmagyarság számára is megfelelő kombinációját tartalmazza“ – hangzott Csáky válasza.

Miután a vitapartnerek megköszönték a Pince Egyetemi Klub nyújtotta lehetőséget, Csáky Pál még egyszer megüzente a felvidéki magyaroknak: „A szlovákiai magyar politika és közélet ne csússzon le a siratófal szintjére! A változás érdekében menjünk el minél többen szavazni!“. Simon Zsolt pedig végül arról biztosította a választókat, hogy pártjának bármelyik képviselőjelöltje is jusson be az EP-be, az a személy a dél-szlovákiai régiók fejlődéséért fog munkálkodni.

A rendezvényt követően Csáky Pál az MKP-s kampány tapasztalatait osztotta meg portálunkkal. „Az MKP eddigi kampányrendezvényei jó hangulatúak voltak. Javarészt fiatalokból álló csapatunkat általában mindenütt örömmel fogadták és sok kérdést tettek fel nekünk. Azokból kiderült, hogy az emberek az EP munkáját kissé távolinak érzik maguktól. Ugyanakkor az MKP találkozóinak többségén nem az EU-val és annak belső viszonyaival foglalkoztunk, hanem inkább az érdekvédelemmel. Elmagyaráztuk nekik, hogy ha a továbbiakban nem lesz magyar képviselőnk az EP-ben, akkor a szlovák kormány majd bármit megtehet velünk. Randevúink során terítékre kerültek a klasszikus magyar problémáink – Malina Hedvig esetétől kezdve az állampolgársági törvényen, a kisiskolák és a nyelvi jogok témáján keresztül. Mindezek európai szinten is nyitottak, azokat az európai fórumokon a továbbiakban is napirenden kellene tartani. Ha azonban nem lesz ott képviselőnk, akkor könnyen feledésbe merülhetnek. Sok helyen elhangzott az is, hogy a polgárok csalódtak a jelenlegi parlamenti képviselőkben, mert a dél-szlovákiai régiókból származó honatyáktól elvárták azt, hogy a legfelső törvényhozásban szóljanak az általuk képviselt régiók problémáiról. Sajnos, hiányzik ez az érdekképviselet! A felvidéki magyar társadalom jobbik részében megvan a félelem: mi lesz, ha most megint megbotlunk, és az EP-ből is kiesünk? – mutatott rá. „Ennek elkerülése érdekében mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne csak önmagát mozgósítsa, mert az kevés, hanem a környezetében élőket is vegye rá arra, hogy május 24-én menjen el szavazni! Most nagyon rezeg a léc: ha az emberek odahaza maradnak, akkor az MKP a szlovák parlament után az EP-ből is kiesik, ami senkinek sem lesz jó. Ezért jelölttársaimmal együtt még az utolsó napokban is próbáljuk mozgósítani az embereket, napi 12-13 órán át járom Dél-Szlovákiát, mert hatalmas a tét“ – hangsúlyozta az MKP listavezetője.

0 HOZZÁSZÓLÁS