EP-választások: az irigység és a politikusok tehetnek az alacsony részvételről?!
Ján Baránek elemző elmondta: a választópolgárok azt hangoztatják, hogy a 751 EP-képviselő között helyet foglaló 13 szlovák képviselő csak nagyon kis mértékben tudja befolyásolni a történéseket. A szakember szerint ez azonban helytelen eszmefuttatás, s az emberek keverik az EP-választásokat a hazai parlamenti választásokkal. „A képviselő az EP-ba elsősorban azért megy, hogy a frakció érdekeit képviselje. Ezt az emberek nem tudják, s ez főleg a politikusok hibája“ – magyarázta.
Baránek szerint az alacsony részvétel az irigységgel is indokolható: a polgárok irigylik a jövendő EP-képviselők majdani „luxusnyugdíját“. Úgy gondolja: a politikusoknak kellene felvilágosítaniuk a polgárokat arról, hogy miért kell részt venni az EP-választáson, és miért éppen egy-egy konkrét jelöltre kellene szavazniuk.
Eduard Chmelár, a Médiaakadémia rektora úgy véli, hogy a polgárok fáradtságával is indokolható az EP-választásokon való alacsony részvétel. Az eltelt fél év során ugyanis a választók már ötödször járultak az urnákhoz, s belefáradtak a folyamatos voksolásba.
Hozzátette: a fejlett demokratikus országokban nem kerülhetne sor arra, hogy ilyen rövid idő alatt, az egyes választások összevonása nélkül ilyen sok közpénzt költsenek a választásokra. Szerinte a házelnök nagy felelőtlenségére vall az a tény, hogy nem kapcsolta össze az egyes választásokat. Azt is megjegyezte: nem a véletlennek köszönhető az, hogy azokban az országokban, ahol az európai témákról évközben is viharos vita folyik, az EP-választásokon is magas volt a polgárok részvétele. „Nem csodálkozom azon, hogy ha a polgároknak ötévente egyszer valamit feltálalunk, az számukra nem bizonyul bizalmat érdemlőnek“ – jelentette ki.
