EP-választások: alacsony részvétel mellett nem lehet győztesekről beszélni?
„A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a választások során parlamenti képviselőket veszített. A kapott szavazatok aránya messze elmarad a kormánypárt mért népszerűségétől, vagyis gyengébben szerepelt, mint ahogy azt esetében mérték. Nyilvánvaló tehát, hogy meggyengült. A közvélemény-kutatások során a Magyar Közösség Pártjának (MKP) és a Hídnak is mást mértek, mint ami esetükben a végeredmény lett. Egyrészt megfordult a sorrend köztük, az MKP valamivel jobban szerepelt, mint a vegyespárt. Másrészt az MKP-nak előzőleg kevesebbet mértek, mint amennyit kapott, a Hídnak pedig többet. Némi tartózkodással kell azonban fogadni azt a tényt, hogy az MKP a legtöbb magyarlakta járásban a Hídnál jobb eredményt ért el, hiszen mindez nagyon-nagyon alacsony részvételi arány mellett történt“ – értékelte a szombati EP-választások végeredményét Öllös László politológus.
A szakértő néhány összefüggésre is rámutatott. „Az egyik az, hogy azok a pártok, amelyek választóinak egy számottevő része elsősorban a párt vezetőjének karizmájához kötődik, ám a pártvezető nem indult az EP-választásokon, most rosszabbul jártak. Ilyen volt a Smer-SD és részben ilyen a Híd is. Azok a pártok pedig, amelyeknek ugyan nincs ilyen vezetőjük, de stabil, számottevő választói törzsbázissal rendelkeznek, jobban jártak, mert jobban mozgósítottak. Azok közé tartozik a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az MKP is. Összességében azonban kijelenthető, hogy mindegyik párt az EP-választás vesztese, hiszen ilyen alacsony, egész Európában messze a legalacsonyabb részvétel mellett aligha lehet győztesekről beszélni Szlovákiában. Ez általában véve az európai politika nagy kudarcának tekinthető. Szlovákia a 13,05 százalékos részvételi aránnyal mindenképpen tekintélyt veszt, ugyanis emiatt a továbbiakban egy bizonytalan országnak tekintik majd és megfelelő távolságtartással fogják kezelni. Ez sok mindenben megmutatkozhat, ami az országgal kapcsolatos uniós döntéshozatalokat is illeti“ – fejtette ki.
Öllös szerint az alacsony részvételnek több oka van. „A távolmaradás legfontosabb indoka szerintem az, hogy az európai eszme gyakorlatilag teljesen ismeretlen az országban. Az ország lakosságának és vezető rétegének a nagy része is úgy tekint az Európai Unióra, mint valamiféle érdekcsoportosulásra, ami arra való, hogy valamilyen helyi érdekeket bokszoljanak ott ki, miközben az EU elsősorban másra volna való. Ennek a felfogásait, különféle elképzeléseit szinte alig ismeri valaki. Nem volt európai nyilvános vita, véleménycsere Szlovákiában. Nos, ezt aztán részletekre bonthatjuk. Lényegében az EU normális működése szinte egyáltalán nem része a szlovákiai pozitív közbeszédnek, bár a parlament és a bizottság is végzi a dolgát, s egy csomó fontos döntést hoznak, amelyek különféle módon befolyásolják az ország lakosságának véleményét. Azok közül azonban csak azok jutnak el többé-kevésbé az itteni közvéleményhez, amelyek negatívak, azaz problémaként, botrányként merülnek fel. A normális ügymenetről alig lehet hallani. Az ország lakossága nem tudja, hogy ki, illetve melyik pártcsoport mit képviselt, mit próbált átültetni, miként szavazott az EP-ben. A pártok pedig az semmit sem tesznek az előrelépés érdekében. Öt éven keresztül alig-alig beszélnek ezekről a témákról, amit semmiféle választási kampány nem tud áthidalni. Ezt a mély gödröt nem lehet egy-két hónap vagy pár hét alatt betemetni. A média sem nagyon foglalkozik az európai témákkal. Inkább csak akkor, amikor negatív hír kerül el hozzánk“ – sorolta a választópolgárok EP-választásokkal szembeni közömbösségének indokait a politológus.
Öllös László úgy véli, az elkövetkező öt év mutatja majd meg, hogy mi lesz a legnagyobb kihívás a felvidéki magyarságot képviselő Csáky Pál (MKP) és Nagy József (Most-Híd) számára. „Általános kihívásnak a hatékony képviselet számít. Mennyire tudják majd úgy hatékonyan képviselni a szlovákiai magyarokat, hogy Európa fejlődésének vonalába tudják illeszteni és az európai eszme főbb értékeire tudjanak hivatkozni? Ez a legnagyobb kérdés” – fűzte hozzá.
Lássuk, hogy a kormánypárt, az MKP és a Most-Híd hány szavazathoz jutott, s a voksok hány százalékát szerezte meg a magyarlakta járásokban.
Pozsony megye:
Szenci járás
Smer-SD: 1 417 - 15,60 %
Magyar Közösség Pártja: 948 - 10,43 %
Most-Híd: 757 - 8,33 %
Nagyszombat megye:
Dunaszerdahelyi járás
Smer-SD: 507 - 3,50 %
Magyar Közösség Pártja: 5 597 - 38,74 %
Most-Híd: 6 297 - 43,59 %
Galántai járás
Smer-SD: 1 444 - 15,46 %
Magyar Közösség Pártja: 2 539 - 27,19 %
Most-Híd: 1 919 - 20,55 %
Nyitra megye:
Komáromi járás
Smer-SD: 904 - 8,08 %
Magyar Közösség Pártja: 5 216 - 46,62 %
Most-Híd: 3 155 - 28,20 %
Lévai járás
Smer-SD: 2 551 - 21,11 %
Magyar Közösség Pártja: 2 851 - 23,59 %
Most-Híd: 1 468 - 12,15 %
Nyitrai járás
Smer-SD: 4 778 - 29,48 %
Magyar Közösség Pártja: 629 - 3,88 %
Most-Híd: 625 - 3,85 %
Érsekújvári járás
Smer-SD: 2 668 - 16,79 %
Magyar Közösség Pártja: 5 177 - 32,58 %
Most-Híd: 2 885 - 18,16 %
Vágsellyei járás
Smer-SD: 805 - 16,73 %
Magyar Közösség Pártja: 1 229 - 25,54 %
Most-Híd: 819 - 17,02 %
Besztercebánya megye:
Losonci járás
Smer-SD: 1 683 - 25,40 %
Magyar Közösség Pártja: 1 194 - 18,02 %
Most-Híd: 810 - 12,22 %
Nagyrőcei járás
Smer-SD: 1 045 - 28,54 %
Magyar Közösség Pártja: 706 - 19,28 %
Most-Híd: 347 - 9,47 %
Rimaszombati járás
Smer-SD: 1769 - 20,02 %
Magyar Közösség Pártja: 2 065 - 23,37 %
Most-Híd: 1 660 - 18,79 %
Nagykürtösi járás
Smer-SD: 1 027 - 21,52 %
Magyar Közösség Pártja: 1 330 - 27,87 %
Most-Híd: 486 - 10,18 %
Kassa megye:
Nagymihályi járás
Smer-SD: 2 290 - 25,59 %
Magyar Közösség Pártja: 990 - 11,06 %
Most-Híd: 630 - 7,04 %
Rozsnyói járás
Smer-SD: 950 - 17,57 %
Magyar Közösség Pártja: 1 025 - 18,96 %
Most-Híd: 1 044 - 19,31 %
Tőketerebesi járás
Smer-SD: 2 147 - 24,38 %
Magyar Közösség Pártja: 1 822 - 20,69 %
Most-Híd: 899 - 10,20 %
