EP-választások: A pártok szerint a sajtó is felelős az alacsony részvételért

Mint azt Monika Flašíková Beòová, a kormányzó Irány Szociáldemokrácia (Smer-SD) EP-választási listavezetője elmondta, pártjának az a célja, hogy megszerezze, az Európai Parlamentben eddig is birtokolt 5 képviselői mandátumát. Elmondása szerint azonban, abban az esetben, ha sikerülne ezt a célkitűzést még egy mandátummal túlszárnyalni, akkor a Smer-SD jó esélyekkel szállhatna be az EP majdani alelnökének személyéről folytatandó vitába, azaz akár megkaparinthatná a hőn áhított posztot.

„Az általunk megálmodott végeredmény, hogy megvédjük eddigi 5 mandátumunkat, miközben egészen kiváló lenne, ha 6 mandátumot szereznénk. Akkor ugyanis lehetőségünk nyílna arra, hogy egyeztetéseket kezdjünk annak érdekében, hogy betöltsük az Európai Parlament alelnöki tisztségét, ami nemcsak a Smer-SD, hanem a Szlovák Köztársaság szempontjából is csodálatos eredmény lenne“ – mondta el a TASR hírügynökségnek nyilatkozva a kormánypárt által erre a posztra jelölt, jelenleg is EP-képviselő Monika Flašíková Beòová. Tegyük hozzá azonban - mint azóta kiderült - a pártok párhuzamos számlálása szerint a kormánypárt elveszített egy mandátumot, s várhatóan csak négy képviselővel lesz jelen az Európai Parlamentben.

Monika Flašíková Beòová ugyanakkor elmondta, jó érzése van a Smer-SD EP-választási kampányából, habár a várhatóan nagyon alacsony részvétel miatt aggályai vannak.

„A részvétel az Európai Unió (EU) más tagállamaiban is alacsony volt. Megtekintettem a vonatkozó csehországi becsléseket, ahol állítólag a választópolgárok 15-18 százaléka járult az urnák elé. Talán ezért részben a média is felelőssé tehető“ – mondta Flašíková Beòová, aki szerint a sajtó a választási időszakban átfogóbban is informálhatta volna a közvéleményt az Európai Parlamenten belüli történésekről és az EP képviselők munkájáról.

„Ha mélyebb magyarázattal szolgáltak volna azt illetően, hogy azok után, hogy elfogadásra került a Lisszaboni Szerződés, az EP-nek nagyobb súlya van a döntésekben, talán a részvételi arány is magasabb lenne“ – jegyezte meg a kormánypárti jelölt.

A Smer-SD székházában éjszaka Robert Fico miniszterelnök, a párt elnöke, Miroslav Lajèák külügyminiszter, Robert Kaliòák belügyminiszter, Peter Kažimír pénzügyminiszter és a párt számos más politikusa is megjelent. A párt európai jelöltlistáját a listavezető Maroš Šefèoviè, valamint a párt jelenlegi EP képviselői Vladimír Maòka, Boris Zala és a fentebb már említett Monika Flašíková Beòová képviselték a székházban.

„Sokak nem is tudatosították, hogy választások vannak“ – mondta Maroš Šefèoviè, majd hozzátette, hogy a régiókban folytatott viszonylag intenzív kampány nem kapott helyet a meghatározó sajtóorgánumokban, ami szerinte csökkentette a kampány hatását. „Ez nagy kár. Úgy vélem el kell majd gondolkodnunk azon, hogy mit tehetnénk ez ellen a jövőben“ – jelezte a Smer-SD EP- listavezetője, aki szívesen venné, ha az EP-ben folytatott munkával kapcsolatos tájékoztatás terén még ebben a választási időszakban változásokat foganatosítanának. „Egyszerűbb, emberibb nyelven kell beszélni és nagyobb teret kell biztosítani a témának a vezető sajtóorgánumokban“ – szögezte le.

„Sajnálom, hogy a részvétel várhatóan nem lesz sorsfordító, de hiszem, hogy eredményesek leszünk, noha boldogabb lennék, ha magasabb lenne a részvétel“ – mondta Vladimír Maòka, aki szerint az elkövetkezendő 5 év sorsdöntő lesz annak tekintetében, hogy beindítsák és felzárkóztassák Szlovákiát a fejlett uniós államokhoz.

„Örök optimista vagyok, és jó érzéseim vannak a választási kampánnyal kapcsolatosan. Azonban egyelőre nyitottnak tartom a kérdést“ – mondta Boris Zala, majd megerősítette, hogy a Smer-SD célja megőrizni eddigi 5 mandátumát az EP-ben.

A szavazás vége után Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is a részvételi aránnyal kapcsolatos aggályait mondta el az állami hírügynökségnek. Elmondása szerint vannak olyan választókörzetek, ahol a részvétel 15 százalék alatti, de vannak települések, ahol viszont 30 százalék körüli arányban járultak a választópolgárok az urnák elé. A várhatóan alacsony részvételnek szerinte több oka is van.

„Van, aki a pártokat okolja emiatt, és úgy véli, hogy gyenge jelölteket állítottak, de úgy vélem ez Szlovákia tükre. Ugyanakkor mindez a jelenlegi EP-képviselők eredménye is, akik keveset tettek azért, hogy jobban megismerjék őket. Nem ismerek olyan képviselőt, aki sajtótájékoztatók sorozatát tartotta volna meg Szlovákia-szerte, arról informálva, hogy mi van készülőben. Mintha csak elszakadtak volna tőlünk“ – mondta Bugár Béla, akinek az sincs ínyére, hogy a sajtó állandóan az EP-képviselők fizetéséről beszél, munkájukkal azonban nem foglalkozik.

A kérdésre, hogy az EP-választásokon vajon a Most-Híd, vagy az MKP szerepelt-e jobban, a vegyespárt elnöke úgy válaszolt, az MKP eredménye nem érdekli. „Számunkra az a fontos, hogy először mérettetjük meg magunkat az európai parlamenti választásokon és legalább egy EP-képviselőt akarunk“ – mondta.

Simon Zsolt a párt EP-listavezetője hiszi, hogy pártja eredményesebb lesz a Magyar Közösség Pártjánál. A Bugár Béla vezette párt a szavazóhelyiségek bezárását követően a párt székházában gyűlt össze, ahol mintegy 50 hidas képviselő és párton kívüli személy jelent meg.

Ha a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) csak egy mandátumot szerezne, az sem lenne kudarc, bár Brüsszelben jelenleg két személy képviseli a jobbközép pártot, jelentette ki Ivan Štefanec, a párt EP-listavezetője, aki egyben kiemelte, mindez kihívás, hogy pártja ennél is fokozottabb munkát folytasson.

Richard Sulík a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke a választások várható eredménye kapcsán előzetesen kijelentette, ha a liberálisok mandátum nélkül maradnának, az a választók részéről világos jelzés lenne arra vonatkozólag, hogy pártjának váltania kell és a pártelnöknek le kell vonnia a személyes következtetéseket, éppen ezért ilyen esetben lemondana a pártelnöki tisztségről.

„Ezek a választások rendkívül fontosak számunkra. Sikeres szereplésünk esetén létjogosultságot nyernénk arra, hogy igenis helyünk van a szlovákiai politikai palettán, míg, ha kudarcot vallunk a pártelnök nem tehet jobbat, mint, hogy lemond“ – szögezte le Sulík, aki úgy véli ,pártja hosszú távú tervei között szerepelt, hogy két mandátumot szerezzenek, később azonban belátták, hogy ez vélhetően nem valósul majd meg. „135 városban kampányoltunk. Nem tudom mi többet tehettünk volna. Többet tettünk, mint, ami elegendő“ – állítja Richard Sulík.