EP-képviselők: a migránskvóták ügye nem halott
A szlovákiai EP-képviselők Robert Fico kormányfő egyik e heti kijelentésére reagáltak. Robert Fico hétfőn a szlovák és a cseh kormány Pozsonyban tartott együttes ülése utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a kvótáknak - mivel megosztják Európát - "politikai szempontból végük van."
"A kvóták ügye nem a múlté, ez talán a kormányfő álma volt" - mondta a téma kapcsán Anna Záborská, a törvényhozáson kívül maradt Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) EP-képviselője. Párttársa, Ivan Štefanec megerősítette: a szlovákiai EP-képviselők elutasítják a kvótákat, illetve a betelepítést elutasító országok számára kilátásba helyezett szankciókat is. Jana Žitòanská, az Új Többség (NOVA) EP-képviselője úgy vélekedett: egy esetleges, a kvóták és a szankciók ügyében tartandó voksoláson akárhogyan szavaznak is a szlovákiai EP-képviselők, a kvótákat jóváhagyják, és ezért a tagállamokra marad a döntés, hogy erre hogyan reagálnak majd.
Bár a kvóták jelenleg nem működnek, a téma nem halott, és (a menedékkérők) újraelosztására hatékony mechanizmust kell majd találni - mondta Boris Zala, akit Robert Fico kormánypártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltjeként választottak EP-képviselővé, ám a napokban - egyebek mellett a kormányfőnek a migrációval kapcsolatban tett megnyilatkozásaira és a kormánypárt állítólagos politikai irányváltására hivatkozva - felfüggesztette tagságát pártjában.
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője azt mondta: a legjobb lenne saját otthonaikhoz minél közelebb elhelyezni a menedékkérőket. Hozzátette: Európának nincs elegendő kapacitása arra, hogy milliókat fogadjon be.
Nagy József, a Most-Híd vegyespárt EP-képviselője - aki tavaly többször bírálta az illegális migráció feltartóztatására az országhatárokon emelt kerítéseket - úgy vélekedett: a gyakorlatban nem kerül majd sor a menedékkérők betelepítésére. A kvóták úgysem tartanák a menedékkérőket ott, ahol nem akarnak lenni - jegyezte meg a politikus, aki egy éve a határkerítésekről is hasonlóan vélekedett.
Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei - minősített többséggel, Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia ellenszavazata mellett - 2015 szeptemberében hagyták jóvá azt a tervet, amelynek alapján az uniós tagországok között 120 ezer Európába érkezett menedékkérőt osztanának el. A döntéssel szemben tavaly decemberben Szlovákia és Magyarország is keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz (ECJ). Az ügyben az idén tavasszal az Európai Bizottság (EB) olyan javaslattal állt elő, amely szerint úgynevezett "szolidaritási hozzájárulást" - be nem fogadott személyenként 250 ezer eurót - kellene fizetniük azoknak az uniós tagországoknak, amelyek megtagadják a részvételt a menedékkérők újraelosztásában. A szlovák kormány a javaslat EB általi elfogadását követően azonnal jelezte: elfogadhatatlannak tartja azt.
