Emelkedne a gondozási segély összege
A gondozási segély összege a gondozott személyek számától, illetőleg a gondozás mértékétől függően a jelenlegi 220,52 euróról 247,65 euróra emelkedne, ami a minisztérium számítása szerint havi 27,13 euró emelkedést jelentene.
A segély emelkedésével párhuzamosan erősödne a munkaképes korban lévő, ápolásra szoruló, súlyos fogyatékossággal élő természetes személyek (ZP) jövedelmének védelme is, melynek ősszege a létminimum 1,4-szereséről, tehát 277,326 euróról az 1,7-szeresére, azaz 336,753 euróra. A munkaügyi tárca szerint az emelkedés 59,43 euró lenne.
A másik fontos változás, hogy az ápolók számára az állam által fizetett szociális biztosítás időszaka kitolódna abban az esetben, ha az állam által biztosított személyről van szó. "A javaslat szerint a súlyos fogyatékossággal élőkről gondoskodó ápolók esetében az állam által a fizika személyek számára fizetett szociális biztosítást érintő eddigi 12 évet magában foglaló időhatár megszűnne" - magyarázta a minisztérium munkatársa, kiegészítve azzal, hogy a javaslat célja beszámítani az ápolásra szoruló súlyos fogyatékossággal élők ápolását érintő reális időszakot.
Jelenleg az ápolásért járó gondozási segélyt közvetlenül a súlyos testi fogyatékossággal élőket gondozó ápoló kapja. "Amennyiben az ápoló produktív korban lévő személy, akkor a gondozói segély meghatározásánál a súlyos testi fogyatékossággal élő személy jövedelmét is figyelembe veszik. Ha a gondozott személy kiskorú, a jövedelem védelme a létminimum háromszorosának megfelelő összegre vonatkozna" - magyarázta a tárca munkatársa.
A többi súlyos testi fogyatékossággal élő gondozott személy számára a garantált jövedelem nagysága a létminimum 1,4-szerese lenne. Amennyiben az ápolt személy jövedelme meghaladja az állam által szavatolt összeget, a gondozási segély a garantált összegen túli pénzösszeggel csökken. "A szociális rendszerben az ápolást végző fizikai személy maximum 12, illetőleg 18 évig - amennyiben az ápolt személy tartósan hátrányos helyzetű kiskorú - évig szerepelhet az állam által biztosított személyként. A módosításokra azért van szükség, hogy a jövedelem szavatolásának fokozásával megoldjuk a produktív korban lévő gondozási segélyre szorulók csoportjának stabilizálását" - hangsúlyozta a munkaügyi tárca munkatársa.
A módosítás augusztusban kerülne tárcaközi egyeztetésre.
Lucia Nicholsonová parlamenti alelnök a munkaügyi minisztérium javaslatát csupán üzleti húzásnak tartja, és magasabb gondozási segélyt szorgalmaz a súlyosan testi fogyatékos családtagjaikat odahaza ápolók számára is. A minisztérium által javasolt emelést nem tartja elégségesnek, mivel az átlagosan csupán 30 euró. A támogatási rendszer meglátása szerint diszkriminatív, ezért a kérdésben az alkotmánybírósághoz kíván fordulni.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a családtagok által odahaza ápolt személyeket szociális otthonokba küldenék, az állam havi 320 eurót fizetne értük, további 310 eurót a megyei önkormányzatok küldenek a nevezett intézmények fenntartására. Nicholsonová bírálta, hogy az ápolók jövedelme ennél sokkal alacsonyabb. Produktív korban lévő személyek esetében átlagban havi 173 euró, nyugdíjasok esetében 92 euró, miközben megközelítőleg 56 000 ápolóról van szó.
"Ez alkotmányellenes. Óriási diszkrimináció a lakosság egy jelentős csoportjával szemben, mivel az intézményekben elhelyezett személyekre az állam havi 320-900 eurót fizet, míg mindazok, akik nem adták őket intézményekbe, hanem 24 órán keresztül odahaza gondoskodnak a súlyosan fogyatékos gyermekekről, fiatalokról, ők mindössze havi 173 eurót kapnak" - hangsúlyozta Nicholsonová, arra szólítva fel Ján Richter munkaügyi minisztert, gondoskodjék arról, hogy legkevesebb havi 320 eurót ismerjenek el részükre.
