Emelkedik az orvosi ügyeleteken fizetendő illeték, a kórházban 10 euró lesz
Meg akarják gátolni a rendszerrel történő visszaélést
Az illetékemelés nem érinti a halaszthatatlan egészségügyi ellátásra szorulókat, a köhögés és a nátha azonban nem bizonyul annak – derül ki az egészségügyi ellátásról szóló törvény módosításából, amit hétfőn szavazott meg a kormány, de a parlamenti szavazás még hátra van.
"A gyakorlatban azzal a jövő év második felétől lehet számolni" – jelentette be Tomáš Drucker (Smer-SD) egészségügyi miniszter a kormányülés után.
A kórházi ügyeleteken például mentesülnének az illetékfizetés alól a friss balesetet elszenvedők és azok is, akiknek több mint két órát vesz igénybe az ellátásuk, valamint a kórházi ápolásra szorulók.
Ellenben a járóbetegek számára fenntatott ügyeleten nem kell illetéket fizetniük a baleset után azonnal ellátásra, illetve kórházi gondoskodásra szoruló személyeknek.
Nem élvezhetnek majd illetékmentességet a szeszesital-, kábítószer- vagy felesleges gyógyszer-fogyasztás miatt orvosi ellátásra szorulók.
További változások
Az egészségügyi tárca azt is meghatározta, hogy az egészségügyi dokumentációból vett kivonatért legfeljebb 2 eurót kérhetnek az orvosok, holott eddig akadtak, akik 5-15 eurót is kértek.
A jogszabály módosítja a járóbeteg ügyeleti szolgáltatás működésének rendszerét is. Míg az jelenleg reggelig működik, a jövőben rövidebb ideig áll majd a betegek rendelkezésére.
A jelenlegi elsősegélyt nyújtó orvosi szolgáltatások legkésőbb 2018 nyarán megszűnnek. Azután ún. fix és kiegészítő hálózat jön létre.
A fix hálózaton belül a járóbeteg-ügyelet kötelezően minden járási székhelyen munkanapokon 16 és 23, munkaszüneti napokon pedig 7 és 23 óra között működik majd.
"A páciens számára ez előrelépést jelent, mert manapság sok járási székhelyen nem működik a rendszer" – magyarázta Drucker.
A kiegészítő ügyelet majd önkéntes alapon működhet – munkanapokon akár folyamatosan legalább 2 órán át 16 és 23 óra között, munkaszüneti napokon pedig 7 és 23 óra között.
Az ügyelet működése
A járóbeteg-ügyeletnek a minimális fix hálózaton belül Drucker szerint nem kell 23 óra után bezárnia. Az akár reggelig, legkésőbb a következő napon 7 óráig is nyitva tarthat, de csak akkor, ha erről a szervező megegyezik az illetékes önkormányzattal.
Drucker azt állítja, hogy a jelenlegi orvosi ügyeletet 23 óra után csak "minimális" mértékben, hozzávetőleg 1 százalékban használják ki a páciensek.
"Ha valakinek azután adódik komoly egészségügyi problémája, akkor rendelkezésére áll a kórházi sürgősségi ellátás vagy a mentőszolgálat" – véli Drucker.
Ha a szervező nem tudja majd teljes mértékben biztosítani a járóbeteg-ügyeleti ellátást, akkor azt a megye teszi meg. Ez a helyzet azonban következményekkel járhat. Az egészségbiztosítók emiatt kevesebb pénzt adhatnak neki, mivel nem biztosította a teljes mértékű üzemelést.
Járóbeteg-ügyelet
A járóbeteg-ügyeletek működéséhez szükséges engedélyt majd az egészségügyi tárca adja ki. Az a fix hálózatban 6 évre vonatkozik, a kiegészítőben pedig időben és térben is a szevező fix pontjától függ majd.
A fix hálózaton belüli helyekért pályázni lehet, a tárca abba legkésőbb 2018 elején kezdene bele.
A kiegészítő ügyelet üzemeltetéséhez szükséges engedélyt a tárca a szervező kérelme alapján adja majd ki. A versenybe nemcsak a körzeti orvosok, hanem a belgyógyászatok is jelentkezhetnek. Ezért Drucker nem tart az ügyeleti orvoshiánytól.
A fix hálózatban dolgozó orvosoknak a törvénymódosítást minimum 12 eurós órabért szavatol, nekik a szervezővel munkajogi viszonyt kell létesíteniük. Az orvos munkáltatójával azonban magasabb fizetésről is megállapodhat. A kiegészítő hálózatban dolgozók bére majd szintén a kétoldalú megállapodástól függ.
Drucker nemrég azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem fél az alacsony összegtől, mert a kiegészítő hálózatba önkéntes alapon érkeznek az orvosok, s a szervezőt ez arra motiválja, hogy jól megfizesse őket.
