Elzárhatja a pénzcsapokat Brüsszel

Szlovákia több mint 30 ezer projektet valósított meg az Európai Unióba való belépése óta. Valamennyi az uniós pénzalapokból lett fedezve, most azonban az a veszély fenyeget, hogy elzárják a brüsszeli pénzcsapokat.

Az Európai Bizottság ugyanis a 2012. évi  2,1 milliárd eurós támogatás merítésének ellenőrzésekor hiányosságokra bukkant. Sem a gazdaságtalan árak, sem a közbeszerzés folyamata, de a projektek kiválasztása és értékelése sem tetszik a bizottságnak.

A kérdésre, fennáll-e annak a veszélye, hogy esetleg leállítják a pénzalapok támogatásainak folyósítását, Vážny elmondta: „Véleményem szerint ez nem lesz ilyen mértékű, de ez is egy a lehetőségek közül“. Az alelnök tájékoztatása szerint egy esetleges megvonás sem tarthat tovább két hónapnál.

Vážny szerint ilyen esetben indokolt lenne a felelősségre vonás, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az európai pénzalapok 2012. évi merítésének szabályait még az előző, Iveta Radièová-féle kormány fektette le.

Vitapartnere, a parlamenti mandátumáról lemondani készülő Andrej Hrnèiar, Túrócszentmárton (Martin) polgármestere megjegyezte: „Igen, a pénzügyi eszközök befagyasztása reális veszély, ám akkor meg kell mondani, ki a felelős, ki fogja vállalni a felelősséget“.

A felelősség terhét a kormány tagjainak kellene viselnie – mondta Hrnèiar, aki az európai uniós pénzalapok merítéséért felelős kormányalelnök, ¼ubormír Vážny és Peter Kažimír pénzügyminiszter személyében meg is nevezte azokat. Szerinte utóbbinak be kellett volna számolnia a bizottsági könyvvizsgálatról, ám úgy fest, azt csupán „hallomásból szerzett“ információk alapján állította össze.

A beszélgetés folyamán szóba került a korrupció és az európai pénzalapokból „ellopott“ pénzek ügye is. Annak megítélésében, milyen összegről van szó, a szakemberek és a politikusok egyaránt más-más véleményen vannak.

„Nem megerősített becslésem szerint két százalék“ – mondta a kormány alelnöke. Az európai pénzalapok szakembereinek februári becslése szerint az eltűnt pénzek összege megközelíti a 1,5 milliárd eurót, a közvetítői díj pedig 20-30 százalékos is lehet, amit Vážny szerint túlzás.

Hrnèiar szintén elmesélt egy esetet, hogyan működik az európai pénzalapokban zajló korrupció gépezete. „Vannak cégek, melyek művileg késleltetik a közbeszerzési eljárást. Nincsenek alkalmazottaik, csupán jogászaik. Egyedül a versenytárgyalásban részt vevő és építeni akaró magáncégek pénzére pályáznak“ – jellemezte a részvevőket. Végezetül a pénzbehajtó társaságok a pályázat nyerteseitől behajtják a pénzt, hogy ne késleltessék a közbeszerzést.