Elutasította Dubovcová beadványát az Alkotmánybíróság
KASSA. Az Alkotmánybíróság szerdán elutasította Jana Dubovcová emberjogi biztos arra vonatkozó javaslatát, hogy a testület vizsgálja meg az anyagi szükséghelyzetről szóló törvény és az alkotmány, illetve a vonatkozó nemzetközi megállapodások közti összhangot. Döntését azzal indokolta, hogy a beadvány illetéktelen személytől származik.
Az alkotmánybírósági határozathoz különvéleményt fogalmazott meg három alkotmánybíró, Ľudmila Gajdošíková, Mészáros Lajos és Orosz László.
Az ombudsman az említetteken kívül azt is kifogásolja, hogy a törvény beavatkozik a szociális támogatásra szoruló emberek méltóságába. Az emberjogi biztos kifogásai a 10. paragrafus több szakaszát érintették.
„Leszögeztük, hogy ezek a rendelkezések több nemzetközi dokumentummal sincsenek összhangban, így például az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménnyel, valamint a kényszerű vagy kötelező munkáról szólóval sem. A jogszabályozás ugyancsak kételyeket támaszt annak a szlovák alkotmánnyal való összhangját illetően is” – mondta korábban Jana Dubovcová.
Arra is rámutatott, hogy a törvény nem jogérvényesítésként szabályozza a szükséghelyzetben nyújtandó támogatást, hanem a támogatás megvonására vonatkozó szankció érvényesítéseként. Úgy véli, hogy a törvény általánosságban teret ad a közvetlen és közvetett diszkriminációnak. „Közvetlenül diszkriminálja a szükséghelyzetben levő személyeket, akiknek önhibájukon kívül nincs lehetőségük részt venni az aktivációs munkákban” – húzta alá.
Az Alkotmánybíróság május végén nem tett eleget 30 ellenzéki parlamenti képviselő javaslatának, akik szintén azt kérték, minősítsék alkotmányellenesnek a törvény vonatkozó rendelkezéseit. Az ellenzék úgy véli, hogy a törvény sérti a támogatáshoz való jogot, amely szükséges az alapvető életfeltételek biztosításához.
Az ombudsman az említetteken kívül azt is kifogásolja, hogy a törvény beavatkozik a szociális támogatásra szoruló emberek méltóságába. Az emberjogi biztos kifogásai a 10. paragrafus több szakaszát érintették.
„Leszögeztük, hogy ezek a rendelkezések több nemzetközi dokumentummal sincsenek összhangban, így például az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménnyel, valamint a kényszerű vagy kötelező munkáról szólóval sem. A jogszabályozás ugyancsak kételyeket támaszt annak a szlovák alkotmánnyal való összhangját illetően is” – mondta korábban Jana Dubovcová.
Arra is rámutatott, hogy a törvény nem jogérvényesítésként szabályozza a szükséghelyzetben nyújtandó támogatást, hanem a támogatás megvonására vonatkozó szankció érvényesítéseként. Úgy véli, hogy a törvény általánosságban teret ad a közvetlen és közvetett diszkriminációnak. „Közvetlenül diszkriminálja a szükséghelyzetben levő személyeket, akiknek önhibájukon kívül nincs lehetőségük részt venni az aktivációs munkákban” – húzta alá.
Az Alkotmánybíróság május végén nem tett eleget 30 ellenzéki parlamenti képviselő javaslatának, akik szintén azt kérték, minősítsék alkotmányellenesnek a törvény vonatkozó rendelkezéseit. Az ellenzék úgy véli, hogy a törvény sérti a támogatáshoz való jogot, amely szükséges az alapvető életfeltételek biztosításához.
Forrás
TASR
