Elutasította az alkotmánybíróság az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt

Az alkotmánybíróság eljárásbeli okokra hivatkozva utasította el a Fico-kormány által 2010-ben elfogadott állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt. A beadvány elutasításáról szóló döntést többszöri elnapolás után ma ismertette Kassán az Iveta Macejková elnök által vezetett taláros testület. Az indoklás szerint a taláros testületben sem az elutasító, sem az igenlő döntéshez nem sikerült megszerezni a többséget jelentő 7 szavazatot. Ezért tehát elutasították a beadványt. Az alkotmánybíróság 13 fős, de jelenleg csak 11 bíróval működik.

A szlovák állampolgársági törvényt 30 képviselő támadta meg az Alkotmánybíróságon, még 2011-ben. A többszöri elnapolást követően most elutasított beadványban annak kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény - amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét - nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, amelynek ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

"Az állampolgársági törvény az alkotmánnyal való összeegyeztethetetlenségének kimondását célzó képviselői indítványt az alkotmánybíróság eljárásjogi okokból elutasította" - olvasta fel a testület döntését annak elnöknője, Iveta Macejková. Az indoklásban hozzátette: a testületre vonatkozó szabályozás kimondja, hogy az Ab döntéséhez a testület összes tagjának többségi szavazata szükségeltetik, amennyiben ez a többség nincs meg, az érintett beadványt elutasítják.

A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010. május 26-án, Robert Fico első kormánya idején fogadták el válaszul a magyar parlamentnek a könnyített honosításról hozott aznapi döntésére. A 2010. július 17-én hatályba lépett törvény többek között kimondja: elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A törvény értelmében az állampolgároknak kötelességük bejelenteni, ha egy új állampolgárságért folyamodnak, ennek elmulasztását 3319 eurós büntetéssel sújtják. A törvény hatálybalépése óta 886-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük 53-an a magyar állampolgárság megszerzését követően.

Az alkotmánybíróság egyik legrégebben húzódó ügyének ilyen végkifejletét, a beadvány elutasítását, az ügy legközelebbi érintettjei, a beadvány kezdeményezői és a vitatott jogszabály alapján állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok csalódottan fogadták, szerintük a döntés arról tanúskodik, hogy a testület csak ürügyet keresett a panasz elutasításához.

Gál Gábor képviselő (Most-Híd), a beadványt megfogalmazók nevében a döntés kihirdetése után a jogi alibizmus és a politikai megrendelés elegyének nevezte az alkotmánybíróság hozzáállását.  "Mire van az alkotmánybíróság, ha ilyen ügyben nem mond döntést "- tette fel a kérdést. "A törvényt nem tartom demokratikusnak, és az egész folyamat ezzel nem ért véget " - fogalmazott Gál Gábor hozzátéve, a törvénnyel nemzetközi bírósághoz fordulnak, de jelezte azt is: pártja a pozsonyi törvényhozás következő ülésén ismét javasolni fogja az állampolgársági törvény módosítását.

A magyar állampolgárságát elsőként nyíltan felvállaló Gubík László sem titkolta csalódottságát, mint mondta, arra lehetett számítani, hogy a taláros testület elutasítja a beadványt, de arra nem számított, hogy eljárásjogi indokokra hivatkozva nem foglal állást a törvényről. Gubík ezt komolytalannak és tisztességtelennek nevezte.

A szlovák állampolgárságától ugyancsak megfosztott 102 éves Tamás Ilonka néni értelmetlennek nevezte ezt a helyzetet. "Egy országban az alkotmány szent és sértehetetlen, s jogállamban ez nem történhet meg" - fogalmazott Ilonka néni, hangsúlyozva azt is, hogy a helyzetbe a jogfosztottak nem nyugszanak bele.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki az állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarokat nemzetközi színtéren képviseli, is úgy véli, a szlovák hatalom nem tudott túllépni saját árnyékán. ""Az alkotmánybíróság nem kapta meg a felhatalmazást a politikától, ami azt bizonyítja, hogy Szlovákia nem tekinthető jogállamnak"  - nyilatkozta Lomninci Zoltán, s ő is megerősítette, hogy nemzetközi színtéren folytatják a harcot.

Az alábbiakban megtekinthetik az amikassa.sk portál rövid összeállítását.