Elutasította a kormány a Kisebbségi Kulturális Alap felállítását
A törvénytervezet egy Kisebbségi Kulturális Alap felállításával számol, amelyben minden kisebbségnek saját, önálló tanácsa lenne. A tanács, amelynek tagságát a kisebbségi kulturális szervezetek képviselői, valamint független szakértők alkotnák, önálló döntéseket hozhatna arról, melyik pályázatokat és mennyivel érdemes támogatni a kisebbségi kultúrák finanszírozására felhasználható keretből. Ezzel a tanácsok megfelelő jogköröket kapnának arra, hogy autonóm módon meghatározhassák saját közösségük kultúrpolitikájának az irányát. Az alap a jelenleginél jelentősen nagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkezne, amelyek részben a kulturális minisztériumtól, részben a szerencsejátékok üzemeltetői által az államháztartásba befizetett összegekből érkeznének a javaslat szerint.
A kulturális tárca rámutatott a törvénytervezet törvényalkotási és jogi hiányosságaira, valamit arra, hogy a jogszabály összeütközésben lenne más törvényekkel. „A javaslatból hiányzik néhány szükséges szabályozás, például az alap egyes szervezeteinek kompetenciái, illetve azok összekapcsolódása. Emellett tartalmaz több ellentmondást és aránytalanságot” – érvelt a minisztérium.
A kormányhivatal a kérdéskör gesztoraként hangsúlyozta, hogy a javaslat nem rendszerszintű, mivel csak a nemzeti kisebbségek összetett problémakörének egyetlen területét érinti.
A minisztérium továbbá rámutatott, hogy a kisebbségi kultúrák támogatása nem a tárca, hanem a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. A kulturális minisztérium állítása szerint költségvetésében nincsenek meg a kellő források ennek a területnek a támogatására, s a költségvetés jövő évre vonatkozó tervezetében sem számolnak az alap létrehozásával.
