Elutasította a kétnyelvű vasúti táblákat a Smer
A vasúti pályákról szóló törvény módosítása lehetővé tette volna kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését azon települések vasúti megállóhelyein, ahol a lakosság legalább 20 százaléka egy-egy nemzeti kisebbséghez tartozik. A javaslatot a Most-Híd vegyespárt három képviselője: Érsek Árpád, Bugár Béla és Jakab Elemér terjesztette be.
A Most-Híd képviselői indítványukkal össze akarták hangolni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos jogi szabályozást a vasútállomások megjelölésével. Miközben ugyanis a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény lehetővé teszi az adott település vasúti megállóhelyének nemzeti kisbbség nyelvén történő megjelölését is, a vasúti pályákról szóló törvény jelenlegi formájában nem kötelezi erre az érintett államigazgatási szerveket.
A javasolt módosítás 144 települést érintett volna, a vasútállomások és további megállóhelyek kétnyelvűsítésének összköltségét előzetesen 430 ezer euróra becsülték. A Most-Híd vegyespárt képviselői már korábban is beterjesztették ezt a javaslatukat a törvényhozásnak, ám az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) azt akkor is elutasította.
Ugyanakkor a parlament első olvasatban elfogadta a Most-Híd a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslatát.
A törvénytervezet egy Kisebbségi Kulturális Alap felállításával számol, amelyben minden kisebbségnek saját, önálló Tanácsa lenne. A Tanács, amelynek tagságát a kisebbségi kulturális szervezetek képviselői, valamint független szakértők alkotnák, önálló döntéseket hozhatna arról, melyik pályázatokat és mennyivel érdemes támogatni a kisebbségi kultúrák finanszírozására felhasználható keretből. Ezzel a Tanácsok megfelelő jogköröket kapnának arra, hogy autonóm módon meghatározhassák saját közösségük kultúrpolitikájának az irányát. Az Alap a jelenleginél jelentősen nagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkezne, arányosan elosztva a kisebbségek között.
„Az Alap létrehozása lehetővé tenné, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozása stabil keretek között folyjon, külső szereplők beavatkozása nélkül. Nem függne az aktuális kormány kényétől-kegyétől. Az egész szervezet átlátható lenne, azaz nyilvánosságra kerülne ki, miről, miért és hogyan döntött pontosan. Bízom benne, hogy a kormánytöbbség is megérti: olyan javaslatról van szó, amely egy régi és kellemetlen problémát rendezne jól és tartósan, és hogy a tervezetünk a második olvasaton is túljutva törvényi erőre lép” - mondta Sólymos László.
