Eltérő véleményen Chmelár és Hrabko az amnesztiák eltörlését illetően

„A legfontosabb, hogy ez a történet véget ért, és tulajdonképpen sikeresen ért véget. A polgároknak már szükségük volt valamilyen jó hírre, hogy az igazság győzedelmeskedik. Igaz, csupán apró diadalról van szó, hiszen továbbra sem tudjuk, hogy a bűnösök rács mögé kerülnek-e. Már jelezték, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. De valami másról van szó, s ezt mondta Remiášová asszony is, hogy azt akarja, hogy megnevezzék a bűnösöket” – mondta Eduard Chmelár.

A politikai elemző ellenzéki képviselők azon ismételten megfogalmazott félelmeire is reagált, miszerint a parlament határozata úgy került elfogadásra, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága (ÚS SR) később eltörölje. „Az ellenzék és a média is felültek Robert Ficónak, amikor azt hangoztatták, hogy blöfföl. Számomra már akkor világos volt, hogy nincs miért blöffölnie, mert nincs mit veszítenie, ha az Alkotmánybíróságon átmegy a dolog” – jegyezte meg Chmelár. Hozzátette, a kormányfő elhatározása, hogy keressék meg az amnesztiák eltörlésének lehetőségét a közvélemény által kifejtett nyomásgyakorlás következménye.

„A nyilvánosság nyomás alá helyezte, de nem az amnesztiák, hanem Kaliòák és Bašternák botrányai miatt” – válaszolta Chmelárnak Juraj Hrabko publicista, aki bár az amnesztiák odaítélését elítéli, parlament általi visszamenőleges eltörlésükkel nem ért egyet. „Nem hinném, hogy ez Szlovákia szempontjából jó hír lenne. Az Alkotmánybíróságnak nem volt más választása, mint kimondani, hogy a határozat összhangban van az alkotmánnyal, tekintve, hogy a parlament előtte úgy módosította az alaptörvényt, hogy felruházta magát az efféle határozat elfogadásához való hatáskörrel” – fejtette ki Hrabko, majd arra figyelmeztetett, hogy a határozat az alkotmány más egyéb cikkelyeivel ütközhet.

„Nem beszélhetünk jogállamról ott, ahol jogi retroaktivitás kerül bevezetésre. Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága határoz majd. Nem hinném, hogy a polgárok nyomásgyakorlásáról lett volna szó. Robert Fico politikai döntéséről volt szó, amelynek eredménye az alkotmány parlament általi tiszteletben nem tartása. Kisebbfajta alkotmányos fordulat állt be” – fogalmazott Hrabko.

„Az Alkotmánybíróság döntése jelen pillanatban azt jelenti, hogy Ivan Lexát, Gustáv Krajèit és a többieket nem nevezhetjük amnesztiát kapottaknak. Ebben a pillanatban a bírósági döntésig ártatlanok. Az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy Michal Kováè köztársasági elnök visszaélt hatásköreivel” – hangsúlyozta Hrabko.

Chmelár szerint a parlament által választott módozat nem volt mentes annak kockázatától, hogy esetleg alkotmányba ütközik, ám szerinte fontosabb, hogy igazságtalanságot hárított el. „Ez az alkotmány már annyira heges, hogy már egy újat kívánna” – mondta Chmelár, arra utalva, hogy a különféle alkotmánymódosításokat követően fontolóra kellene venni egy új alkotmány megalkotását.