Eljárás indult Miklós László exminiszter ellen
Az illetékes ügyészség arra hivatkozva kérte az eljárás megindítását, hogy a két volt tárcavezető nagy értékben kárt okozott az államnak azzal, hogy nem adtak engedélyt fakitermelésre egy vihar sújtotta erdőterületen a Magas-Tátrában. A vádakat mindkét érintett abszurdumnak tartja, és ezért azonnal panasszal éltek az eljárás ellen. Az ügyben Peter Žiga, a szaktárca jelenlegi vezetője úgy nyilatkozott: elődei a törvény szellemében jártak el, amikor nem engedélyezték a fakitermelést.
Az ügy még 2004-re nyúlik vissza, amikor is orkánerejű vihar söpört végig a Magas-Tátrán és teljesen letarolta a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozó 50 ezer hektárnyi erdő mintegy egynegyedét. A kidőlt fák egy részét eltávolították, de egy közel 1200 hektáros - fokozott védelem alá eső - területen erre a szaktárca nem adott engedélyt. A minisztérium mindkét tárcavezető idején azt az álláspontot képviselte, hogy az erdőnek természetes úton, önerőből kell megújulnia. A kitermelést szorgalmazó erdészeti vállalatok azt követően sem kapták meg az engedélyt, hogy a kidőlt fákat kéregszú támadta meg, és e kártevő később az épen maradt erdőt is pusztítani kezdte.
2009-ben Dobroslav Trnka akkori legfőbb főügyész bejelentette, megvizsgálják, ki a felelős a kéregszú okozta pusztításért. Három év elteltével a vizsgálat eredményeképpen - a múlt héten - eljárást kezdeményezett a poprádi járási ügyészség. A Legfőbb Ügyészség csütörtökön védelmébe vette az eljárás megindítását, mert szerinte a kidőlt fákat ki kellett volna termelni, hogy így megelőzhető legyen a hatalmas kár, amelyet a kéregszú okozott.
Miklós László volt környezetvédelmi miniszter az eset kapcsán az MTI-nek azt mondta: az eljárás megindításának hátterében az érintett erdészeti vállalatok anyagi érdekei állnak. "Meglehetősen átlátható a dolog, hiszen ebben az esetben arról volt szó, hogy szinte befektetés nélkül, az új csemeték telepítéséből adódó költségek kikerülésével juthattak volna bevételhez az érintettek. Az, hogy erre nem adtunk engedélyt, sokaknak nem tetszett" - szögezte le. Hozzátette: már most, néhány év elteltével látható, hogy jó döntést hoztak, hiszen a telepített, majd a vihar által kidöntött lucfenyők helyén már kezd helyreállni a természetes erdő.
Ctibor Košá¾ azzal indokolta a főügyészség álláspontját, hogy a tárcavezetőknek annak ellenére is engedélyeznie kellett volna a kitermelést, hogy a kidőlt fák védett övezetben találhatók, ugyanis - szerintük - a nehézgépek beavatkozását a természet hamarabb kiheverte volna, mint a kéregszú okozta károkat. Az ügyészség a zólyomi Nemzeti Erdészeti Központ által készített szakvéleményre hivatkozva azt állítja: a miniszterek tétlenségükkel 9,39 millió euró gazdasági és további 2,9 millió euró környezeti kárt okoztak.
A mostani eseteket is beleszámítva néhány éven belül már a szlovák környezetvédelmi tárca három vezetője ellen indult eljárás.
Berényi József, az MKP elnöke portálunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a magyar párt kiáll alelnöke, Miklós László mellett, s a környezetvédő csoportok véleményét osztja, miszerint számos esetben beigazolódott, hogy a betűzőszú által megtámadott erdő emberi beavatkozás nélkül sokkal gyorsabban épül fel. Az ügyész számokkal való érvelését az MKP csak elterelő műveletnek tekinti, amellyel az országban dúló gazdasági és szociális problémákat akarják elkendőzni.
"A vádat indokolatlannak és kétségesnek látjuk, s teljesen abszurdnak tartjuk, hogy Miklós Lászlót kötelességének elmulasztásával vádolják, aki éppen ellenkezőleg, a környezetvédelemre tette fel életét, minden igyekezetével védi és fejleszti környezetünket. Nem ok nélkül részesült munkásságáért számos nemzetközi elismerésben. Mindemellett egyetemi professzorként a jövő környezetvédőit oktatja a Zólyomi Műszaki Egyetem Környezetvédelmi Karán" - szögezte le állásfoglalása végén az MKP elnöke.
frissítve
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ Az elpusztított Magas-Tátra
