Életbe lép a megerősített jogi határzár Magyarországon

Az Országgyűlésben március 7-én, a kormány javaslatára elfogadott törvénymódosítások szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben menedékjogi kérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. A menedékkérőnek a kérelme jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, azt csak kifelé - vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé - hagyhatja el.   

Azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés. A változás értelmében aki nem a neki előírt helyen tartózkodik, szabálysértést követ el.   

A szigorítás következtében a válsághelyzetben a rendőrök Magyarország területén - vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül - feltartóztatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, és a határkerítés kapuján átkísérik őket, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.   

A Belügyminisztérium korábbi közlése szerint a határzár célja, hogy tisztázatlan státuszú migránsok ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata. A szaktárca szombaton azt közölte, a rendőrség, a honvédség és a bevándorlási hivatal felkészült a megerősített jogi határzár életbe lépésére. A röszkei és a tompai tranzitzónában összesen 324 konténert telepítettek, bővítésük folyamatban van.   

A törvénycsomag - amely március 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A strasbourgi bíróság megtiltotta nyolc gyerek és egy terhes nő tranzitzónába szállítását

Ideiglenes intézkedésként az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megtiltotta nyolc tinédzsernek és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőnek a magyar-szerb határ menti tranzitzónába szállítását - közölte a Magyar Helsinki Bizottság kedden.

A közlemény szerint az intézkedés megtiltja, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők fóti otthonában lévő nyolc tinédzsert és a veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a röszkei vagy a tompai tranzitzónába vigyék át, és ott "fogva tartsák őket".   

A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta múlt pénteken és hétfő délelőtt. Szerintük a bírósági intézkedés azért volt sürgős, mert kedden életbe lépett az új határőrizeti szabályozás, amelynek alapján "nyilvánvalóan sérülékeny, ezért egyedi bánásmódot igénylő ügyfeleiket" nyitott táborból a tranzitzónák egyikébe "zárhatták volna".

Az EJEB a kilenc menedékkérő panaszát kiemeltként kezeli, és a magyar kormánynak kérdéseket tett fel, amelyekre annak április 10-ig kell választ adnia - közölték. A bíróság arra kíváncsi, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja. A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, és ha igen, mi annak a jogalapja? - sorolták a strasbourgi bíróság kérdéseit.

Migrációkutató: lépéseket kell tenni a strasbourgi ítélet hatásainak kivédésére

A kormánynak komoly politikai és jogi lépéseket kell tennie, hogy kivédje a magyar határzár ügyében hozott strasbourgi bírósági döntés negatív hatásait - olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésének összefoglalójában.

A Migrációkutató Intézet az Emberi Jogok Európai Bírósága által az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben nemrég hozott döntésről készített elemzést. Az ügy alapja, hogy 2015. szeptember 15-én két bangladesi állampolgár érkezett a magyar-szerb határszakaszon felállított tranzitzónába, és menedékkérelmet nyújtott be, de a kérelmet a magyar hatóságok és a bíróság elutasította. A két férfi ezután panasszal fordult a strasbourgi bírói fórumhoz, amely március 14-én elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye több pontjának megsértése miatt - idézték fel.   

Az elemzés szerint a bíróság által megfogalmazott kifogások egy része a magyar hatóságok jogalkalmazásának megváltoztatása és kisebb jogalkotási lépések árán semlegesíthető. A kifogások másik része ugyanakkor "semmilyen szinten nem egyeztethető össze az irreguláris migráció megállítását célzó intézkedésekkel". A strasbourgi bíróság ugyanis őrizetnek minősítette a tranzitzóna-eljárást, és ezáltal az őrizettel kapcsolatos valamennyi garancia érvényesítését elvárja az államoktól. A tranzitzóna-eljárás lényege azonban éppen az, hogy nem egyedileg, külön bírói döntéssel, hanem általános jelleggel, mindenkire kiterjedő hatállyal korlátozza az érintettek mozgási szabadságát - írták.   

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint mivel a tranzitzónák létesítését, illetve legfeljebb négy héten át a kérelmezők mozgási szabadságának korlátozását az uniós jog kifejezetten lehetővé teszi, a strasbourgi döntés más uniós tagállamoknak is problémát okozhat. Megjegyezték: az Európai Tanács máltai informális találkozóján megállapodás született arról, hogy meg kell kezdeni az Európán kívüli táborok felállításának előkészítését. "Ezeket a terveket szintén alááshatja az ítélet, ugyanis azok logikája tulajdonképpen ugyanaz, mint a tranzitzónáké" - tették hozzá. Az elemzés szerint számos jogi lehetőség van, amelyekkel eredményesen lehet fellépni a döntés ellen, például kézenfekvőnek nevezték a Nagykamara eljárásának kezdeményezését, amely egyfajta fellebbviteli fórumként működik.