Elemző: szikrázhat a levegő Kiska és a kormány között
Ján Baránek politikai elemző a szolidaritás elemeit fedezte fel Andrej Kiska beszédében, az az új államfő szerint ugyanis a gazdagok kötelessége a szegények megsegítése. „A beszéd személyesebb hangvételű volt, s az emberek felé irányult. Kevésbé volt politikai jellegű, s inkább a valós életre összpontosított. Érezhető volt a politikus és a vállalkozói közegből érkező ember közti különbség“ – értékelte. Azzal kapcsolatban azonban nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy milyen államfő lesz Kiska. „Ezt majd egy-két év múlva tudjuk meg, amikor a beszédében elhangzó gondolatokat elkezdi valóra váltani. A hajléktalanoknak adott egyetlen ebéd nem megoldás” – jegyezte meg Baránek, aki elsősorban az hiányolta a beszédből, hogy bár Kiska szerint az embereknek nagy célokat kell kitűzniük maguk elé, ő ugyanakkor sajátját nem ismertette.
Michal Horský politológus államférfihoz méltónak és kiegyensúlyozottnak tartja Kiska beiktatási beszédét. „Elkerülte a kampány során gyakran emlegetett konkrétumokat, ehelyett a hivatali tevékenységével kapcsolatos alapvető kérdésekkel foglalkozott” – mutatott rá. Hozzátette: bár Kiska felszólalásában barátságos kapcsolatot emlegetett közte, illetve a kormány és a parlament között, a szakember szerint valójában egyelőre nem tudni, hogyan alakul majd a viszonyuk.
Pavel Haulík szociológus úgy véli, az új elnök számára nem lesz könnyű feladat együttműködni a kabinettel. „Nagyon valószínűnek látszanak a feszültségek és a konfliktusok. Úgy tűnik, hogy az elnök úr kissé más irányultságú lesz, mint a kormány, és várhatóan minden igyekezet ellenére szikrázik majd köztük a levegő” – fejtette ki.
Horský szerint az elnök és a kormányzó többség közötti viszony első próbája az igazságügy területe lesz. Kiska már szerdán szeretne ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban véleményt nyilvánítani. Az egyik első feladata az Alkotmánybíróság bíráinak kinevezése lesz. A parlament hat jelöltet választott ki az alkotmánybírói posztokra, s az államfő hármat nevez ki közülük Ján Luby, Juraj Horváth és Ján Auxt helyére, akik hivatali ideje július 4-én jár le. A jelöltek: Juraj Sopoliga, a Kassai Kerületi Bíróság szenátusának elnöke, Jana Baricová, a Legfelsőbb Bíróság bírája, Ján Bernát, a Nyitrai kerületi Bíróság bírája, Miroslav Ïuriš jegyző és egyetemi oktató, Eva Fulcová, a Pozsonyi I. Járásbíróság elnöke, valamint Imrich Volkai, a Kassai Kerületi Bíróság elnöke.
Felmerült, hogy az államfőnek nem feltétlenül felelnek meg a kormánypárt által kiválasztott jelöltek, ezért újabb neveket kérhet a parlamenttől. Peter Kresák alkotmányjogász szerint ez a lépés elképzelhető, ha az elnök az Alkotmánybíróságnak a legfőbb ügyésszel kapcsolatos állásfoglalására hivatkozik. Azt sem zárta ki, hogy az elnök nem nevezik ki mindhárom alkotmánybírát, hanem csak egyet vagy kettőt.
A változások a Bírói Tanácsot is érintik, amelyre a Legfelsőbb Bíróság új elnökének a megválasztása vár. Andrej Kiska már jelezte, hogy a tanácsban lecseréli az elnöki palota jelöltjeit. A Pravda lap értesülései szerint Gabriela Šimonová bíró, Mária Bujòáková, a kassai P. J. Šafárik Egyetem rektorhelyettese, illetve Eduard Bárány, az Alkotmánybíróság egykori alelnöke, Robert Fico volt tanácsadója került bizonytalan helyzetbe.
Az is kérdéses, hogy Kiska a külpolitika terén teljesen azonos álláspontra helyezkedik-e majd a Fico-kormánnyal. Az államfő választási programjában ugyanis azt állította, hogy akkor számíthatunk tiszteletre, ha „az emberi jogokat a gazdasági érdekek elé helyezzük”. Eközben Robert Fico kormányfő az ukrajnai konfliktusok kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Szlovákia érdekei veszélybe kerülhetnek és jelentős károkat szenvedhet az ország, ha az Európai Unió gazdasági szankciókat vezet be Oroszország ellen. Kiska tegnapi beszédében mindenkit megnyugtatott, hogy a kormánnyal, a kormányfővel, a külügyminiszterrel és az egész szlovák diplomáciai testülettel együttműködve kész Szlovákia érdekeit érvényesíteni.
