Elemző: Kiska felszólalása olaj lehet a tűzre
POZSONY. Andrej Kiska köztársasági elnök parlamenti felszólalásában elmondta, hogy megérti a tiltakozókat, akik az utóbbi napokban tüntetéseken emelték fel a szavukat a jelenlegi helyzet ellen. Szakemberek szerint az államfő szavai további polgárokat motiválhatnak a tiltakozásokban való részvételre.
Andrej Kiska olyat tett, amire Michal Kováè elnöksége óta nem volt példa Szlovákiában: az időszerű botrányok miatt rendkívüli felszólalást kért a parlamentben. A harácsolás és az egészségügyben megnyilvánuló korrupció kapcsán az államfő kijelentette, megérti az utcákon tiltakozókat, megmozdulásukat pedig legitimnek tartja – emlékeztet az Aktuálne.sk internetes portál.
Ján Baránek, a Polis közvélemény-kutató ügynökség politikai elemzője szerint az államfő szavai további polgárokat is arra ösztönözhetnek, hogy a legközelebbi adódó alkalommal ők is az utcára vonuljanak. Kiska azonban mást is üzent az elégedetlen tömegnek. „Békés megoldásra szólított fel, hogy az események semmiképp se csapjanak át anarchiába, erőszakba, esetleg kirakatok betörésébe. Pozitív szerepet játszott, az emberek elnöke maradt azzal, hogy jóváhagyta egy olyan tettüket, amihez alkotmányos joguk van” – értékelt a szakember.
Az elemző szerint Kiska beszédének hibái is voltak, például az egészségügyben burjánzó korrupcióra összpontosított ahelyett, hogy szélesebb összefüggésben világított volna rá a problémára. „A korrupció nem csak az egészségügyben van jelen, hanem az egy össztársadalmi probléma, ami csökkenti az életszínvonalat” – hangsúlyozta Baránek.
A szakember hiányolta az azzal kapcsolatos véleményalkotást is, miszerint a vagyon szétlopkodása már olyan méreteket öltött, hogy éppen annak az orvoslásával lehetne befoltozni az egészségügyben és az oktatásügyben mutatkozó anyagi hiányt.
A tüntetőket közvetett módon a kormány is motiválhatja hallgatásával. A hallgatás ugyanis az arrogancia és a felsőbbrendűség képzetének érzetét kelti, ami arra ösztönözheti az embereket, hogy az utcán adjanak hangot elégedetlenségünknek. „Ezt láthattuk egy évvel ezelőtt Ukrajnában” – jegyezte meg Baránek, hozzáfűzve: a követelésekre minden józan és pragmatikus kormánynak reagálnia kellene.
Grigorij Mesežnikov politológus azonban más véleményt vall, ő nem hiszi, hogy Kiska szavai további tüntetésekre ösztönöznék az embereket. Ugyanakkor Baránekhez hasonlóan úgy véli, ilyen hatása lehet „a kormány érzéketlenségének, illetve a rendszerszerű lépésekre való hajlandóság hiányának”. „Látjuk, hogy a történteket az emberek igazságosság iránti vágya motiválja. A kormány intézkedései azonban többnyire csak személyi döntések, nem küzdenek a burjánzó korrupció ellen, hanem csak semlegesíteni próbálják a párt preferenciáit érő negatív hatásokat” – fejtette ki.
Mesežnikov nem tartja elégséges válasznak a Robert Fico által jelzett fiókcégek elleni harcot, mivel nem ez a közbeszerzésekkel kapcsolatos legégetőbb probléma. „Tudjuk, hogy az a győztes cégek kiválasztását érintő személyes preferenciák rendszere. A tiltakozó akciókat inkább az motiválja, hogy a megrendeléseket a kormánypárthoz közelálló emberek kapják” – véli a politológus.
Ján Baránek, a Polis közvélemény-kutató ügynökség politikai elemzője szerint az államfő szavai további polgárokat is arra ösztönözhetnek, hogy a legközelebbi adódó alkalommal ők is az utcára vonuljanak. Kiska azonban mást is üzent az elégedetlen tömegnek. „Békés megoldásra szólított fel, hogy az események semmiképp se csapjanak át anarchiába, erőszakba, esetleg kirakatok betörésébe. Pozitív szerepet játszott, az emberek elnöke maradt azzal, hogy jóváhagyta egy olyan tettüket, amihez alkotmányos joguk van” – értékelt a szakember.
Az elemző szerint Kiska beszédének hibái is voltak, például az egészségügyben burjánzó korrupcióra összpontosított ahelyett, hogy szélesebb összefüggésben világított volna rá a problémára. „A korrupció nem csak az egészségügyben van jelen, hanem az egy össztársadalmi probléma, ami csökkenti az életszínvonalat” – hangsúlyozta Baránek.
A szakember hiányolta az azzal kapcsolatos véleményalkotást is, miszerint a vagyon szétlopkodása már olyan méreteket öltött, hogy éppen annak az orvoslásával lehetne befoltozni az egészségügyben és az oktatásügyben mutatkozó anyagi hiányt.
A tüntetőket közvetett módon a kormány is motiválhatja hallgatásával. A hallgatás ugyanis az arrogancia és a felsőbbrendűség képzetének érzetét kelti, ami arra ösztönözheti az embereket, hogy az utcán adjanak hangot elégedetlenségünknek. „Ezt láthattuk egy évvel ezelőtt Ukrajnában” – jegyezte meg Baránek, hozzáfűzve: a követelésekre minden józan és pragmatikus kormánynak reagálnia kellene.
Grigorij Mesežnikov politológus azonban más véleményt vall, ő nem hiszi, hogy Kiska szavai további tüntetésekre ösztönöznék az embereket. Ugyanakkor Baránekhez hasonlóan úgy véli, ilyen hatása lehet „a kormány érzéketlenségének, illetve a rendszerszerű lépésekre való hajlandóság hiányának”. „Látjuk, hogy a történteket az emberek igazságosság iránti vágya motiválja. A kormány intézkedései azonban többnyire csak személyi döntések, nem küzdenek a burjánzó korrupció ellen, hanem csak semlegesíteni próbálják a párt preferenciáit érő negatív hatásokat” – fejtette ki.
Mesežnikov nem tartja elégséges válasznak a Robert Fico által jelzett fiókcégek elleni harcot, mivel nem ez a közbeszerzésekkel kapcsolatos legégetőbb probléma. „Tudjuk, hogy az a győztes cégek kiválasztását érintő személyes preferenciák rendszere. A tiltakozó akciókat inkább az motiválja, hogy a megrendeléseket a kormánypárthoz közelálló emberek kapják” – véli a politológus.
Forrás
Aktuálne.sk
