Elemző: a nővérek többet veszítenek felmondásukkal, mint az orvosok
A nővérek szerdán jelezték, hogy az első 200 felmondásra a zsolnai kórházban került sor, később pedig ugyanez történhet majd más kórházakban is. Azért döntöttek e lépés mellett, mert állításuk szerint Viliam Èislák egészségügyi miniszter a törvényalkotás során nem vette figyelembe a bérszabályozásra vonatkozó követeléseiket.
Tomáš Szalay, a Health Policy Institute (HPI) vezetője nem bocsátkozott becslésekbe azzal kapcsolatban, hogy hány nővér mond majd fel. „Feltételezem, hogy csak az orvosok által benyújtott felmondások töredékére számíthatunk” – mondta. „A nővérek az orvosoknál többet veszítenek a felmondásukkal” – vélekedik. Rámutatott, hogy a nővérek sokan családfenntartók, akik nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy felmondjanak. Ráadásul ők az orvosoknál kevésbé mobilisek, nem mehetnek könnyen külföldre dolgozni. Az orvosokkal összehasonlítva esetükben az is hátrányt jelent, hogy jellemzően nincs megtakarított pénzük, ezért munka nélkül sokáig nem bírják ki.
„Az akció vége az lesz, hogy több nővér visszavonja majd felmondását. A kórház nem tudja egyik napról a másikra pótolni a hiányt, a nővérnek nincs hová mennie“ – magyarázta Szalay. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a munkáltató nem köteles valamennyi nővért visszavenni az előző állásába. A nővérek emiatt is alaposan megfontolják, hogy meghozzák-e ezt a döntést. „Ez ugyanis nagyszerű alkalom arra, hogy megszabaduljanak a nemkívánatos emberektől” – jegyezte meg az elemző.
Szalay úgy látja, hogy a nővérek akciója az emberek többségénél nem talál megértésre. „A közvélemény nehezen érti meg azt, hogy a nővérek konkrétan mit is akarnak a minisztertől. A koeficiensekről van szó? Ezt nem lehet egyszerűen megmagyarázni” – mutatott rá a szakember, aki rossznak nevezte az egészségügyi alkalmazottak bérszabályozásával foglalkozó törvényt. Véleménye szerint a központi bérszabályozás helytelen. Úgy véli, hogy a bérnek a munka produktivitásától és az eredmények minőségétől kellene függnie.
