Elégedett felvidéki csoportjával a Jobbik

Szávay István a lakossági fórumon sajnálatát fejezte ki, amiért Révkomáromba érkezésük előtt egyes felvidéki sajtótermékek nyomdafestéket nem tűrő, becsmérlő hangnemben írtak a Jobbikról. Hozzátette: mivel torzan jutnak el az olvasókhoz a pártjával kapcsolatos információk, fontos részvételük a révkomáromihoz hasonló lakossági fórumokon.

Szávay mintegy 150 fős közönsége előtt hangsúlyozta: minden 4. magyar gyermek az országhatárokon kívül születik, ami hatalmas felelősséget ró a politikusokra. A Jobbik úgy véli, a magyar közösséget érintő igazi problémák, többek között az autonómia, az önigazgatás hiánya, a Beneš-dekrétumok léte, Malina Hedvig ügye, a dunaszerdahelyi „futball-botrány“ terén a jelenlegi magyar kormánynak nem sikerült jelentős előrelépést elérnie. Szávay nehezményezi, hogy a legfelső szintű szlovák-magyar találkozókon csak az uniós együttműködésről, a Duna-stratégiáról, az Ipoly-hidakról stb. esett szó, s nem a magyar közösség érdeke, jogainak biztosítottsága volt az elsődleges szempont. „A Fidesz saját pártérdekeit a nemzet érdekei elé helyezte“ – állította az országgyűlési képviselő.

Szávay a magyarországi támogatáspolitikát is bírálta: „Reálértéken kevesebb anyagi támogatás jut a határon túli magyarságnak, mint a Bajnai-korszak utolsó évében. Csupán a magyarországi költségvetés egy ezreléke fordítódik a határon túli magyarságra. Ha a Jobbik kerül hatalomra, akkor a következő kormányzati ciklus végére ötszörösére emeli ennek a támogatásnak a mértékét” – hangoztatta.

A Jobbik a külhoni magyar intézményrendszer és oktatásügy megerősítését is kulcsfontosságúnak tartja. A jelenlegi 20 ezer forintos nevelési-oktatási támogatást diákonként az iskolák fejlesztését szolgáló további 20 ezer forintos támogatással egészítené ki. A határon túli magyar közösségek gazdasági megerősödése érdekében növelné a magyarországi vállalatok, cégek befektetéseit a külhoni magyarok által lakott területeken. Az új munkahelyeken feltételként szabná meg a magyar nyelv ismeretét és a magyar ajkú munkaerő alkalmazását. Tisztázta: bár a Jobbik a jószomszédi viszonyok fenntartására törekszik, az össznemzeti érdeket szerinte semmi nem írhatja felül.

Vona Gábor szerint a Révkomáromban tapasztalt érdeklődés is azt bizonyítja: igény van a jelenlétükre. A pártelnök szerint politikai riválisaik azért félnek a Jobbiktól, amelynek se médiabirodalma, se külhoni anyagi támogatottsága, se titkosszolgálata nincs, mert tükröt tartanak a Magyar Szocialista Párt és a Fidesz elé. „Parittyával lövöldözünk tankok ellen, azonban nálunk van az igazság! Azért félnek tőlünk, mert azt ki is mondjuk!“ – hangoztatta.

A Jobbik 3 alapvető célkitűzéseként Vona a közbiztonság, a létbiztonság és az igazság elérését jelölte meg. Cáfolta, hogy pártja szélsőséges, cigányellenes és antiszemita. Elmondása szerint a tisztességesen élő-dolgozó cigányokat is testvéreiknek tekintik, és nem zsidóellenesek, csupán felemelik szavukat az izraeli cégek hatalmas magyarországi térhódítása ellen.

„Engedjék meg nekünk azt, hogy a holokauszt mellett a magyarság saját tragédiájára is emlékezhessünk! Mi nem őseink tragédiáját akarjuk felhasználni politikai célokra, érvényesülésünk biztosítására!“ – jelentette ki Vona, amit hosszadalmas vastapssal fogadott a közönség. Hozzáfűzte: a radikális jelzőt vállalják. „Nem ökölbe szorított kézzel születtem, nem gyújtogatni és kirakatokat betörni akarok, de a problémákat csak tartalmi radikalizmussal, gyökeresen lehet megoldani. Töretlenül optimista vagyok, hiszen bár a magyarságnak nehéz sorsot adott a Jóisten, eddig mindig megmaradtunk, s ez az igazi győzelem! Sajnálatos, hogy a gyerekeket az iskolákban csak a magyarság vereségeire tanítják, de szó sem esik például a dicső pozsonyi csatáról. Attila unokái vagyunk, a kereszt által erősödünk, s akkor is meg tudunk maradni, ha egyesek lemondanak rólunk. Önök itt a Felvidéken tőlünk sokkal nagyobb keresztet viselnek, mint mi odaát, ezért tőlünk nagyobb magyarok. Kérem, mutassanak nekünk példát!“ – zárta beszédét a pártelnök.

A fórumon több kérdés hangzott el a hallgatóság részéről. A kettős állampolgárságát nyíltan vállaló Fehér István gimnáziumi tanár arra volt kíváncsi, hogy a Jobbik miként kívánja magát az eddiginél jobban hallatni a médiában, és lát-e esélyt a Magyarországtól elvett területrészek visszaszerzésére. Vona elmondta: csak akkor juthatnak szóhoz az országos lefedettségű televízióban, ha megnyerik a választásokat. A másik kérdésre válaszolva leszögezte: „Arról az álomról lemondani, hogy minden magyart anélkül gyűjtsünk egy hazába, hogy elhagyják a szülőföldjüket, nem szabad! A tüzet, a lángot őriznünk kell, s erre kell nevelnünk az utódainkat is: a történelem ezt előbb vagy utóbb lehetővé teszi!“

Egy további kérdés kapcsán elhangzott, hogy a Jobbik bevezetné az önkéntes sorkatonai szolgálatot, ami iránt állítólag nagy igény mutatkozik. „Állami pénzen kellene biztosítani az ilyen jellegű tudást mindazoknak, akik ezt igénylik! A magyar államigazgatásban élvezzenek majd elsőbbséget azok, akik ezen a szolgálaton részt vennének, mert azután képesek lennének megvédeni a hazájukat!“ – magyarázta Vona Gábor.

Szávay István dicsérte a Jobbik felvidéki csoportjának működését. Elmondta: határon túli tagjaik az alapszabályzat-módosításuk után teljes jogú párttagokká válhatnak, akik az országos választmányba is bekerülhetnek. „1920 óta a Jobbik az 1. országhatárokon át terjeszkedő párt. A lakossági fórum után a 65 fős választmányunkba egy felvidéki tagot választunk“ – jelentette be.

Vona Gábor a 2014-es országgyűlési választások kilátásait is ecsetelte. A hallgatóság megtudta, ha a Jobbik megnyerné a választásokat, nem lépne koalícióra sem a jelenlegi kormánypárttal, sem az MSZP-vel, s akár a kisebbségi kormányzást is vállalná.

A révkomáromi lakossági fórum lefolyását illetően a pártelnök elégedettségének adott hangot. „A Jobbik délutáni sajtótájékoztatója nem tartott számot nagy érdeklődésre, egyetlen kamerát sem láttam. A lakossági fórum azonban hihetetlenül nagy érdeklődésnek örvendett" – fogalmazott.

"Mi folyamatosan járjuk az elszakított határon túli területeket, s most jutott arra időm és lehetőségem, hogy idelátogassak. Nemrég Székelyföldön, azelőtt Kárpátalján voltam, és még sok helyre fogunk menni. Nagy öröm volt itt találkozni ennyi jó magyar emberrel. Elmondtuk azt is, hogy nem célunk beavatkozni az itteni belpolitikai erőviszonyokba, hanem jó ügyeket szeretnénk szolgálni, amelyekben nyitottak vagyunk az együttműködésre a különféle civil és politikai szervezetekkel, de nem kívánjuk megosztani a magyarságot. Inkább az a célunk, hogy a magyarság ügyét szolgáljuk itt a Felvidéken, és ehhez keresünk partnereket. Azt gondolom, hogy ez egy nagyszerű találkozási lehetőség volt, és biztos vagyok abban, hogy nem utoljára jártam itt, a Felvidéken“ – közölte Vona Gábor.