Egyre több a császármetszéses szülés

Az Egészségügyi Világszervezet szerint ideális esetben 15 százaléknál nem magasabb az indokolt császármetszések aránya. Ehhez képest Mexikóban és Törökországban a szülések körülbelül fele végződik császármetszéssel, Olaszországban és Portugáliában pedig 40 százaléka – derült ki egy 2011-es felmérésből.

Magyarország a 7. helyen állt a két évvel ezelőtti rangsorban, akkor a szülések 34,5 százalékában alkalmaztak császármetszést, tavaly azonban ez az arány már meghaladta a 35 százalékot – mondta a Kossutha Rádió 180 perc című műsorában Varró Gabriella, a Születésház Egyesület szakmai vezetője.

A szociológus utalt rá: évente fél-egy százalékkal növekszik az arány, és nemcsak Magyarországra jellemző, hanem általános a tendencia. Varró Gabriella szavai szerint egyre inkább úgy kezelik a szülést, mint egy betegséget, pedig nem az. Háttérbe szorulnak a természetes, alternatív módszerek, és előtérbe kerülnek a műszeres beavatkozások. Nagyon jelentős befolyásoló tényező az is, hogy „van egy erős strukturális nyomás az orvosokon", futószalagon, szinte gyárszerűen zajlanak a szülések, és nem minden esetben van ideje az orvosnak kivárni a vajúdás természetesen hosszú folyamatát – sorolta.

A szociológus megemlítette a szülés előtt álló nők pontos tájékoztatásának hiányosságait is. Hallani nőkről, akik félnek a szüléstől, vagy valamilyen „pszichés elakadásuk van”, és ezért szeretnének inkább császármetszést. Az alulinformáltság is hozzájárulhat ehhez – vélekedett. Megjegyezte: nem tudni, hogy bizonyos kórházakban miért végeznek az átlagosnál több császármetszést. Szerinte sürgető lenne, hogy a rossz mutatójú kórházakban szakmai felülvizsgálatot tartsanak.

Az egyes kórházakra jellemző eltérő számokat magyarázhatja, ha az adott intézményben koraszülött osztály is működik a szülészet mellett, és emiatt ott több a komplikáció – mondta megkeresésünkre a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa. Belics Zorán rámutatott: az orvosoknak társadalmi elvárásokat és az egészségügyi szempontokat, kockázatokat is mérlegelniük kell, amikor a császármetszés mellett döntenek.

20-30 éve elfogadható volt, ma már nem, hogy egy újszülött vagy az édesanya bármilyen károsodást szenvedjen a szülés során. Az orvosok a biztonságosság mellett döntenek, a szülész-nőgyógyász egy családért felel, ha bárki károsodik, az az egész családra, társadalom kihat – fogalmazott. A főorvos felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy sokkal inkább van igény az alternatív szülési módokra, például az otthonszülésre, mint a direkt császármetszésre. A tervezett császármetszést javallatok alapján lehet elvégezni, a sürgősségi eset más, ott a veszélyek miatt nem kérdés, hogy végre kell hajtani – jegyezte meg.

Belics Zorán kifejtette: történtek és történnek próbálkozások a császármetszések számának csökkentésére, az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ezzel sokszor indokolatlan kockázatokat vállalnak az orvosok, nőtt a szövődmények száma, illetve több per indult a szülészek ellen. A fő szempont a biztonság, amelyre az először szülő nők egyre magasabb életkora, az egyre gyakoribb ikerterhességek, illetve az egyéb egészségügyi tényezők mellett törekedniük kell az orvosoknak – foglalta össze a Kossuth Rádióban elhangzottakat a hirado.hu.